HÍREK

Győri MOK-elnök: „Az önök rokonai, esetleg önök lehetnek a következők. Ezért kell erről tudniuk”

Szijjártó László szerint sokkal kevesebb honfitársunk halna meg és szenvedne kevesebbet, ha nem vinnék bele a politikát a járványkezelésbe.

Link másolása

Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara Győr-Moson-Sopron megyei elnöke nemrég a Nemzeti 1 online tévének adott beszélt arról, hogy szerinte háborús viszonyok uralkodnak most a koronavírus-járvány idején a magyar egészségügyben. Az interjút Dr. Novák Hunor gyermekorvos is megosztotta saját Facebook-oldalán. Szijjártó az ő posztja alatt is megszólalt, hosszú kommentben fejtette ki, hogy szerinte miért hal meg most ilyen sok ember a koronavírus miatt Magyarországon.

"A COVID 3 féleképpen szedi áldozatait: 1. súlyos szövődményben meghalnak, akik a világ legjobb ellátó rendszerében is sajnos így járnának. Ez a vírus bűne. 2. Szövődményekben halnak meg, de azért mert

az elmúlt 50 évben (minden politikai rendszer felelős ezért!!!) hazánkban sajnos elhanyagolták az egészségügyet. Elmentek orvosok és nővérek tömegei és nem fejlődött a rendszer. Így most nem képes megmenteni sokakat, akik tőlünk jobb ellátórendszerekben meggyógyulnak. Ez az elmúlt 50 év kormányzatainak a bűne és az orvostársadalomé is részben.

3. Szervezési, logisztikai és a járványkezelés szakmai hibái miatt is sajnos sokan meghalnak nap mint nap. Ezt a lakosság azon része, aki elvből nem figyel az ellenzéki médiára nem hiszi el, mert egyoldalú sikerpropagandát hall csak" - fejtette ki az orvos.

Arról is írt, hogy sokszor egészen kis dolgok miatt halnak meg emberek, például félrecsúszik az oxigénmaszk, és csak 3 óra múlva veszik észre, vagy teletömik a kórházat, és nem marad hely a hirtelen állapotromlás miatt intenzív ellátásra szorulónak. Pedig más megyékben lenne bőven hely, de nem szállítják át időben más kórházba a betegeket - szerinte ez tény. De azt is felhozza, hogy ha az oltóponton rendetlenség van, az emberek csoportosulnak, és ha van köztük fertőző covidos, akkor elkapják egymástól.

"Ezeket meg tudnánk oldani, ezeket az embereket meg tudnánk menteni. De a politikai ellenségeskedés, ami a fenti kommentekből is sugárzik, ellehetetleníti az összefogás, a hatékonyabb együttműködés lehetőségét. Ezért nem engedik be a kórházakba az önkénteseket és a médiát sem. Ez a jelenlegi hatóságok bűne. Gondolják ezt meg, s ha módjukban áll most tegyenek ellen, hogy kevesebb honfitársunk haljon meg értelmetlenül a járvány miatt. Hogy kevesebben szenvedjenek"

- véli Szijjártó.

Szerinte a politikának ebből rég ki kellett volna szállnia. Úgy gondolja, ha az orvosok hallgatnak, akkor bűnrészesek lesznek, de ha beszélnek, akkor politikai elfogultsággal vádolják őket, vagy a politikai erők saját céljaikra használják fel az ő nyilatkozataikat.

"Sokáig én is hallgattam, de most már nem tehetem. Gondolják meg higgadtan, kritikusan. Ne dőljenek be egyik politikai oldal manipulációjának sem. Az önök rokonai, esetleg önök lehetnek a következők. Ezért kell erről tudniuk. Mert mi, orvosok nem tudtuk megakadályozni még most sem"

- írta hozzászólásában az orvos.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk