HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Gulyás Janssen-vakcinát kapott két Szputnyikra, pedig a központi útmutatás ezt nem javasolja

A miniszter azt mondta, nem a korlátozásmentes utazás lehetősége miatt választotta az egydózisú oltóanyagot.

Link másolása

Az Európai Gyógyszerügynökség továbbra sem hagyta jóvá a Szputnyik koronavírus-vakcinát, így a külföldi utazások szempontjából bajban vannak azok a magyarok, akik az orosz oltóanyagot kapták. A helyzetet a harmadik oltás sem oldja meg, ugyanis két adagot várnak el az Európai Unió által elfogadott oltóanyagokból is, azonban negyediket nem lehet beadatni. Ugyanakkor ott van még az egyadagos Janssen, ami viszont a hivatalos magyar ajánlás szerint nem adható Szputnyikra, mert mindkettő vektorvakcina. (Sinopharmra adható, mert az inaktivált vírusos technológiát használ.) Erről beszélt Gulyás Gergelynek a 168 Óra újságírója a csütörtöki kormányinfón, amikor a Miniszterelnökséget vezető miniszter közölte: ő két Szputnyik után megkapta a Janssent.

„Megkérdeztem két orvost, akik azt mondták, két hónapra rá nem ajánlanák, de nyolc hónapra rá nyugodtan lehet Janssent adni” – mondta. A központi útmutatást azonban nem módosították ennek megfelelően, aszerint Szputnyikra továbbra is csak Pfizert, Modernát, Sinopharmot és Szputnyikot lehet adni.

Az operatív törzs honlapján a harmadik oltással kapcsolatban azt olvashatjuk: „Azt, hogy ki milyen típusú oltóanyagot kap harmadik oltásnak, a szakmai ajánlást figyelembe véve az oltóorvos dönti el a helyszínen. A szakmai ajánlás szerint aki első két oltásnak vektorvakcinát kapott, az elölt vírust tartalmazó vagy mRNS-vakcinát kaphat emlékeztetőül és fordítva. Erőteljesebb immunválasz várható ugyanis attól, ha egy más hatásmechanizmussal működő vakcinát adnak emlékeztető oltásnak. Az is lehetséges ugyanakkor, hogy kontraindikáció esetén valaki ugyanazt az oltást kapja harmadikként, mint amilyennel az alapimmunizálása történt.”

Gulyás Gergely azt mondta, hogy a gyakorlatban a harmadikként beadott Pfizert és Modernát is el szokták fogadni beutazáskor, ő viszont nem ezért választotta a Janssent, hanem mert az mRNS-technológiát – ilyen a Pfizer és a Moderna – annyira modernnek tartja, hogy még várni akart vele. Hangsúlyozta: természetesen minden oltás biztonságos, ez csak az ő személyes véleménye.

Ujhelyi István európai parlamenti képviselő a Facebook-oldalán reagált Gulyáskijelentésére, kiemelve, hogy a kormányzati Vakcinainfó oldala egyértelművé teszi, hogy két Szputnyikra nem adható harmadik oltásként Janssen.

„Miért fontos ez? Mert míg az orosz oltóanyagot az európai oltási igazolványban nem fogadják el, addig az egy dózisú Janssen már európai szinten is elismert védettséget jelent; ez pedig korlátozásmentes utazást. Aki viszont a Szputnyikra harmadik oltásként kényszerből más - két dózisos - uniós oltóanyagból kért, az továbbra is csak érdemi korlátozások és anyagi nehézségek árán utazhat a legtöbb országba. Ezek szerint míg sok százezer magyar ember, akik Szputnyik vakcinát kaptak, nem vehetnek fel Janssent, de a Fidesz-kormány szemfüles tagja igen?! Hát hogy van ez?” – írta Ujhelyi István. Bejegyzésében hangsúlyozta: azonnali tájékoztatást és bocsánatkérést vár el a kormánytól.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: