HÍREK

Fotók és videók: Tömegek hagyják el Párizst a lezárás előtti napon

A vonatjegyek elfogytak, kora délután több mint 250 kilométeres dugó volt a főváros körül. A mostani lezárás mintegy 20 millió franciát, az ország lakosságának csaknem harmadát érinti, de a szigorítások rugalmasabbak lesznek, mint korábban.

Link másolása

Tömegek hagyták el Párizst pénteken a koronavírus-járvány megfékezésére éjfélkor életbe lépő harmadik lezárás előtt: az állami vasúttársaság (SNCF) honlapján

a kevésbé fertőzött régiókba induló vonatokra minden jegy elkelt, a fővárosból kivezető autóutakon pedig a déli órákra rekordméretű dugók alakultak ki.

"A Bretagne-ba, délnyugatra vagy Lyonba induló vonatokon nincs több hely péntekre" - közölte az SNCF szóvivője, jelezve, hogy az elmúlt hetekben péntekenként csak 60-70 százalékban teltek meg a vonatok. Az SNCF nem indít plusz vonatokat, de esetenként vizsgálja, hogy mely vonatokhoz érdemes több vasúti kocsit kapcsolni.

Az SNCF közlése szerint Párizsból 20 százalékkal többen foglaltak jegyet péntekre, mint általában, a legtöbben Bordeaux-ba, Lyon-ba, Marseille-be, Rennes-be és Nantes-ba indulnak.

VIDEÓ: A párizsi helyzetről

A párizsi pályaudvarokon egyébként piros mellényt viselő vasúti dolgozók segítik egész nap a tömegesen érkezők eligazodását.

A közutakon is reggel óta az átlagosnál élénkebb a forgalom, s déli irányba több helyen dugók alakultak: kora délután több mint 250 kilométeres dugó volt a főváros körül, amely az átlagos duplája, s a hatóságok még nagyobb torlódásokra számítanak a késő délutáni órákban.

Hasonló helyzet alakult ki Párizsban az előző két lezárás előtt is, októberben az utolsó esti csúcsforgalmi időben 734 kilométeres dugó volt a Párizsból kivezető utakon.

Jelentős különbség azonban az előző lezárásokhoz képest, hogy a vidéki országrészben élők megértőbbek a fővárosból hozzájuk menekülőkkel.

Az Atlanti-óceán partján található La Baule elegáns üdülőhely az egyik legkedveltebb célpontja a párizsiaknak. Az alig 18 ezer lakosú városban az előző lezárások alatt megduplázódott a lakosság.

"Mégis csak jobb itt lenni a lezárás alatt, mint a párizsi kis lakásokban" - mondta az LCI hírtelevízióban egy helyi lakos.

Egy másik helyi lakos is "természetesnek" tartja, hogy a párizsiak elhagyják a fővárost, de nem tagadta, tart attól, hogy a vírust is hozzák magukkal.

"Ha betartják az egészségbiztonsági szabályokat, semmi probléma, hogy jönnek" - mondta egy kereskedő, aki kifejezetten örül, hogy turisták érkeznek a városba. "Nagyon várjuk őket, örülünk, hogy jönnek, sok párizsinak van itt háza" - mondta egy másik butiktulajdonos.

Anne-Claude Crémieux, a párizsi Raymond Poincaré kórház infektológiai osztályának orvosa szerint a párizsiak exodusa nem fogja növelni a fertőzésveszélyt más régiókban, miután a vírus szinte kizárólag zárt térben terjed.

"Ha az emberek tágabb helyeken szeretnének lenni, ahol a szociális kapcsolatok kevésbé erősek, miért ne"

- mondta a szakember a FranceInfo hírrádióban.

A száz francia megyéből tizenhatban, köztük Párizsban, péntek éjféltől lép életbe a lezárás, legalább négy hétre, a koronavírus fertőzőbb variánsai egyre fokozódó terjedésének megfékezésére, a korlátozások azonban rugalmasabbak lesznek az előző két lezáráshoz képest.

A lakhelyet el lehet hagyni, időkorlát nélkül, de csak előre kitöltött igazolással, és csak 10 kilométeres körzetben, a megyék közötti közlekedés viszont tilos, kivételt csak a halaszthatatlan vagy a hivatalos ügyek jelentenek. Az iskolák mindenhol nyitva maradnak, a 16 megyében viszont csak az alapvető szükségleteket kielégítő üzletek nyithatnak ki, amely kategóriába beletartoznak a zenei- és a könyvesboltok is, valamint a kormány pénteki közlése szerint a fodrászatok, a virágboltok és a barkácsboltok is.

A lezárás mintegy 20 millió franciát, az ország lakosságának csaknem harmadát érinti.

Az ország többi részén az éjszakai kijárási korlátozás szombattól a jelenlegi délután 6 óra helyett este 7 órától fog kezdődni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk – jelentette ki az államtitkár
Takács Péter élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával.

Link másolása

Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról – számol be a Telex.

A két és fél órás megbeszélésen Takács többek között arról beszélt, nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

A többi csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Az államtitkár elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni.

Mint elmondta: eddig gyakran bírálták a kormányt, hogy a magánegészségügy felé tereli az orvosokat. Szerinte a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot.

Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul.

Takács elmondta: az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is. bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői szerint a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni az állami szektor erősítését.

A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Emlékeztettek: 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni.

Takács Péter szerint két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Gyurcsány: „Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket” – A savanyúkáposzta okán posztolt a volt miniszterlnök
Életképek Szántódról a volt kormányfő interpretálásában.

Link másolása

Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, kissé expresszionista, valamelyest költői stílusban nyilvánult meg közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök legújabb bejegyzése egyszerű életképnek indul, csak később bizonytalanodunk el, hogy vajon most is szabadvers formájában akarta-e kifejezni magvas gondolatait, vagy szimplán csak érzékletesen írta le mindennapi benyomásait.

A bejegyzés központi eleme ezúttal egy átlagos férfi és a savanyúkáposzta esete.

„Ősz, hosszú hajú férfi, lófarkot visel. Amolyan bohém, pesti ember benyomását kelti. Borostás. Sovány, karakteres arca van, inkább zöld szemekkel.

A hűtőpult mellett áll. Savanyú káposztát keres, három különböző csomag van. Más termelő, más ár. Felveszi, nézi az árat, visszarakja. Nézi a következőt. Semmi gesztus, hétköznapi, talán érzelemmentes az arc. Végül egyiket se rakja bele a kosarába. Elengedte. Nem lesz káposzta mostanában az asztalon”

– írja a Mindennapok Ismeretlen Hőséről a volt kormányfő, majd tanulságfélét igyekszik levonni:

„Elrabolták az országot. Metszően fájó élelmiszerinflációt hoztak a fejünkre. Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket. Megöl bennünket a valóság. A semmi. Az élhetetlen élet. Kuszahaza. Lent szorít, fent csillagos ég.”

Közben arról is ír, hogy a hangosbemondónak folyamatosan vásárlásra kell buzdítania az embereket, állandóan a leárazásokat mondják be. „Te tetted!” – teszi hozzá, csak gyaníthatjuk, hogy Orbán Viktorra gondolva ezzel. Sorait pedig egy Szózat-átírással zárja:

„Aztán majd jönni fog, mert jönni kell. Egy jobb kor. Egy jobb élet. Volt már hasonló jajj, Vörösmarty jobban írta.

Drága a savanyú káposzta mostanában.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin legújabb háborús beszédén több orosz tábornok is elaludhatott
Az orosz elnök beszéde a szokásos panelekből épült fel: meg fogják nyerni a háborút, a Nyugat a hibás mindenért, az ukránok pedig a testvéreik.

Link másolása

Több orosz parancsnok is csukott szemmel hallgatta végig Vlagyimir Putyin legújabb háborús beszédét, írja a Metro. Az orosz elnök monológja alatt a Kreml fotósa több felvételt is készített a közönségről, melyeken jól láthatók az alvó, de legalábbis mélyen relaxáló tábornokok. Ezek közül az egyik felvételt a Twitterre is posztolta Anton Gerascsenko.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a fotóhoz azt írta, hogy a katonai vezetők „nagy érdeklődéssel és figyelemmel” hallgatták az elnök szavait.

Putyin védelmi vezetőkhöz intézett tévébeszédében továbbra is a Nyugatot vádolta azzal, hogy Oroszország meggyengítése és feldarabolása a célja a szövetségeseknek. Az orosz elnök annak ellenére „testvéri” népnek nevezte az ukránokat, hogy a február óta kezdődött invázió során több tízezer embert ölhettek meg az oroszok, és milliók hagyták el otthonaikat.

„Kétségtelenül tragédia, ami történik, de nem a mi politikánk eredménye” – jelentette ki Vlagyimir Putyin, akinek nincs kétsége afelől, hogy a különleges katonai hadművelet során az oroszok el fogják érni céljaikat. Ugyanakkor leszögezte, hogy tanulniuk kell az Ukrajnában elkövetett hibákból. Egyúttal biztosította a hadsereget arról, hogy a pénz nem számít, és minden szükséges eszközt megkapnak a háború során. Putyin azt is bejelentette, hogy hamarosan elkészülnek az első „Satan II” hiperszónikus rakétákkal.

Szergej Sojgu is a nyugati országokat vádolta a konfliktus elhúzódásával. A védelmi miniszter javaslatot tett a kötelező katonai szolgálat jelenlegi 18-27-ről 21-30 éves korra módosítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Varga Judit: „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük”
Orbán Viktor az új intézkedést már szeptemberben említette.

Link másolása

Varga Judit igazságügy-miniszter rendkívüli bejelentést tett Facebook-oldalán.

„A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük.”

Orbán Viktor még szeptemberben, a parlamentben beszélt arról, hogy decemberben a kormányzati intézkedések között lesz, hogy ha egy fiatal nő már elhagyja a 25. évét, de vállalja, hogy 30 éves koráig megszüli az első gyermekét, akkor addig továbbra is élvezheti az szja-mentességet - emlékeztet az ATV.

A miniszterelnök később a szerdai kormányinfón beszélt arról, hogy ha a kormány elfogadja, akkor az szja-mentesség 30 éves korig él majd a gyermeket vállaló nők számára.

Herczeg Mária, a MASZSZ nőtagozatának elnöke korábban az ATV egyik műsorában szkeptikusan vélekedett az intézkedésről, mivel szerinte amíg a munka világának szabályzói és maga a munka törvénykönyve nem fog garanciát adni a gyermeket vállaló családoknak, addig minden ilyen bejelentés „egy jó nagy propaganda”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk