„Fortélyos félelem igazgat” – 14 magyar bíró beszélt a bíróságokon uralkodó légkörről
14 volt vagy jelenlegi magyar bíró vett részt az Amnesty International (AI) nevű nemzetközi civil szervezet magyarországi kutatásában, amely az igazságszolgáltatás függetlenségével foglalkozott - írja a 444.hu.
A szervezet a kutatásban részt vevőkkel strukturált interjút készített. A bírók az igazságszolgáltatás különböző szintjein dolgoznak a járásbíróságokról a Kúriáig, van közöttük fővárosi és vidéki bíró, idősebb és fiatalabb, férfi és nő is.
A lap azt írja, hogy a megszólalók közül hárman vállalták névvel a beszélgetést: Ficsor Gabriella, a Debreceni Ítélőtábla nyugdíjba vonuló bírája, Kevizcki István, aki gazdasasági bűnügyeket tárgyalt, és aki "az egyre súlyosabb rendszerszintű problémák miatt mondott le 2018-ban", valamint Darvasi Csilla, a pécsi járásbíróság bírája.
A kutatás döntően arról a 2012-től 2019-ig tartó időszakról szólt, amikor Handó Tünde vezette a magyar igazságszolgáltatást irányító Országos Bírósági Hivatalt.
A lap beszámolója szerint a bíróságok szervezeti és a bírák egyéni függetlenségét is vizsgáló kutatás eredménye lesújtó lett, a debreceni Ficsor Gabriella a bíróságokon uralkodó légkörről azt mondta:
"Fortélyos félelem igazgat".
Az egyik bíró, aki a kutatásban rész vett, úgy nyilatkozott, hogy annyira rossz volt a hangulat, hogy már heti rendszerességgel volt téma a kollégáival, hogy vajon mikor jön el az a pont, amikor mind lemondanak vagy le kell mondaniuk.
A vizsgált időszakban az egyik legfontosabb, függetlenséget aláásó tényező a 444 beszámolója szerint a vezetői pályázatok érvénytelenítése volt.
"A vezetők kiválasztásánál a Handó felé tanúsított lojalitás lett a fő szempont, az AI kutatásában egész szédítő karrierívekről lehet olvasni: ...pénteken a vezető még egy kisebb törvényszéken vezetett egy értekezletet, aztán szombaton beosztották az OBH-ra, majd vasárnap az OBH-ban dolgozott, végül hétfőn reggel áttették egy másik, nagyobb törvényszékre, és még aznap kinevezték annak a törvényszéknek az élére elnöknek".
A lap arról is beszámolt, hogy a kutatás szerint az ügyelosztási rendszer az egyik legproblémásabb terület. Ennek alapján dől el, hogy melyik bíróhoz mely ügyek kerülnek. "A kényes esetek olyan bíró elé kerülnek, aki „magától is tudja”, mi a „helyes” döntés, a renitens bírákra pedig bonyolult, elhúzódó ügyeket bíznak."
A kutatásban résztvevők arról is beszéltek, hogy nem kívánatos módon befolyásolhatja az ítélkezést a média is, de az is, ha a konkrét, folyó ügyekről nyilatkoznak a politikusok. Ennek egyrészt az a veszélye, hogy a politikai elvárásnak megfelelő ítélet születik, másrészt az ítélkező bíró a rá nehezedő nyomás miatt a másik irányba túlkompenzálhat, nehogy részrehajlással gyanúsítsák.