HÍREK

Fogy a lakosság pénze, az adóssága viszont nő – Baljós számokat közölt az MNB a lakosság anyagi helyzetéről

A fogyasztásra kell a pénz a magyaroknak. A magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része apránként kénytelen felélni a tartalékait.

Link másolása

A magas kamatok ellenére a háztartások egyre nagyobb adósságot halmoznak fel, de nem lakást vesznek, hanem a fogyasztásra kell az extra pénz. A banki betétek összege drasztikusan csökken, bár vannak, akik befektetik a pénzt, és nem felélik - derül ki a Bank360.hu elemzéséből.

Tovább romolhatott júliusban a lakosság anyagi helyzete a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss adatai szerint. A háztartások hitelállománya a történelem során első ízben átlépte a 10 ezer milliárd forintos lélektani határt, pedig számottevő hitelfelvétel nincs a piacon. A személyi kölcsönök felvétele még megy úgy, ahogy, de a lakáshiteleknél a korábbi évekhez képest elenyésző volt a folyósítás. A folyószámlahitelek állománya viszont egyetlen hónap alatt újabb 10 milliárd forinttal emelkedett 262,5 milliárd forintra, ami több mint hároméves rekord, és azt jelzi, hogy valóban egyre több háztartásnak okoz gondot kijönni a havi jövedelméből.

A lakáshitel nem megy, a személyi hitel drága, de népszerű

A többi hiteltípusnál nem figyelhető meg hasonló dinamika, mint a folyószámlahiteleknél. Lakáshitelből 46,6 milliárd forint volt júliusban a szerződéses összeg, ez kevesebb mint az 55 százaléka az egy évvel korábbinak, nem egészen 4500 szerződést írtak alá a hónapban. Ez nem meglepő, a lakáscélú hitelek átlagos kamata még mindig nagyon magas, bár már 10 százalék alatt stabilizálódott, júliusban 9,59 százalékos volt.

A személyi kölcsönök népszerűsége töretlen, júliusban 42,5 milliárd forintnyi szerződéses összegről számolt be az MNB, ez valamivel magasabb a tavalyinál. A szerződések száma is magas, 23,5 ezer fölött volt az idei hetedik hónapban, pedig a kamatok ijesztően magasak, átlagosan 19 százalék fölött alakultak. Ennél nagyobb számban 2019-ben vettek fel személyi kölcsönt a magyarok, akkoriban viszont a kamatok lényegesen kedvezőbbek voltak. Ez is lehet aggasztó jelzés, elképzelhető, hogy sok család azért választja az eladósodást, mert nem tudja finanszírozni a napi kiadásait a jövedelméből a magas infláció és reálbércsökkenés miatt.

A babaváró hitelt 2248 házaspár igényelte júliusban 22,2 milliárd forint értékben. A kereslet lényegesen alacsonyabb, mint a megelőző években, de a 2023 eleji nagy visszaeséshez képest valamelyest nőtt. Ennél a hitelnél az év vége felé várható keresletnövekedés, mivel 2024-től jelentősen szigorodnak majd a feltételei.

A spekuláció egyre kevésbé éri meg

A szabad felhasználású jelzáloghitelek népszerűsége visszaesett a korábbi hónapokhoz képest, amikor 10 milliárd forint feletti összegben vettek fel belőle. 499 szerződést írtak alá júliusban, a szerződött hitelösszeg pedig 7,6 milliárd forintra csökkent, ami nagyjából megfelel a korábbi években megszokottnak. Ez a jelenség azt látszik igazolni, hogy a szabad felhasználású jelzáloghitelt valóban állampapírok (esetleg más értékpapírok) vásárlására használhatták fel az ügyfelek egyfajta lombardhitelként.

Herman Bernadett, a Bank360.hu vezető pénzügyi szakértője emlékezetett arra, hogy Magyarországon lombardhitelből (értékpapír fedezetű hitel) tilos lakossági állampapírokat vásárolni, de szabad felhasználású jelzáloghitelből lehetséges. Az ilyen kölcsönök kamata 10 százalék körül volt a tavaszi hónapokban, miközben a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) 16 százalékot is fizetett, vélhetően ezt a különbözetet igyekeztek megnyerni azok közül sokan, akik felvették ezt a fajta hitelt. A magas - 20 millió forint körüli - átlagos hitelösszegek is ezt támasztják alá. Az elmúlt hónapokban viszont csökkent a lakossági állampapírok kamata, és a legújabb PMÁP-sorozatnál már 25 millió forintban limitálták a maximálisan jegyezhető mennyiséget, ez visszavetheti a nagy értékű ingatlanokra felvett hitelekből megvalósított állampapír-vásárlást.

Fogynak a betétszámlákról a megtakarítások

A háztartások bankszámláin lévő összeg eközben folyamatosan fogy, a betétek állománya július végére 11 776,8 milliárd forintra csökkent, ami több mint kétéves mélypont. Júliusban a háztartások több mint 154 milliárd forintot vettek ki a betéteikből, az év eleje óta 975 milliárd forintot meghaladó betétkivonás történt.

Ebben szerepet játszhat az is, hogy a magas megélhetési költségek miatt a lakosság egy része kénytelen felélni a tartalékait, de az is, hogy a magas infláció miatt egyre többen fektetik be a pénzüket értékpapírokba. Ezt a folyamatot olyan kormányzati intézkedések is ösztönzik, mint a júliustól kiterjesztett szociális hozzájárulási adó, amely a meglévő 15 százalékos kamatadón felül további 13 százalékot von el a betéti kamatokból.

A lekötött betétek átlagos kamata még júliusban is 12 százalék fölött volt, de a lakossági betétekre csak 4,7 százalékot fizettek a bankok. Ezek az átlagok magyarázatra szorulnak. A 12 százalékos átlagos kamatot a bankok betéti ajánlataiban nem lehetett megtalálni, csak bizonyos kiemelt ügyfélkör vehette igénybe meghatározott feltételek mellett. A bankok a nagyobb, vagyonosabb ügyfeleknél megoldották, hogy a júliusban még 15-16 százalékos jegybanki betétben kössék le a pénzt. A lakossági ügyfélkörnek néhány bank kínált kétszámjegyű betétkamatot, de a nagybankok betéti ajánlatai jellemzően 0 százalék körüliek maradtak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Gyereksebész: „Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére”
Kőnig Róbert bejegyzése szerint 24 óra alatt 163 gyereket kellett ellátniuk. Nem mindegyik szülő viselte jól, hogy többet kellett várniuk.

Link másolása

Dr. Kőnig Róbert gyermeksebész a közösségi oldalán írta meg, hogy milyen komoly problémával szembesültek vasárnap.

Mint írja, az

ő kórházuk maradt egyedüli gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletes Észak- és Közép-Magyarország területén. Így nem csoda, hogy hatalmas tömeg várt ellátásra. 24 óra alatt 163 gyereket láttak el.

Még egy fotót is megosztott magáról, melyhez azt írta:

„Fejem, mikor tegnap délután megtudtam, hogy egyedül maradtunk Észak- és Közép-Magyarország területére, gyermeksebészet és gyermektraumatológiai ügyeletesként… Szerintetek, a kialakult helyzetet és a hirtelen rövid idő alatt, nagyon-nagyon megnőtt betegforgalmat és az egymás után érkező mentőket, hogy reagálták le a szülők?

A – mindenkinek türelmes volt és megértő

B – sértegettek, fenyegettek, rám törték az ajtót

C – kis zsörtölődés és semmi más”.

Az interneten elérhető adatok szerint Kőnig Róbert a János kórház gyermeksebészetén dolgozik – írja a 24.hu.

A kommentelők sem hagyták szó nélkül az esetet. Többek között azt írták.

„Mindenki igazsága valid és érthető. Borzalmas kizsákmányolása annak az egy gyereksebészetnek, és borzalmas azoknak a szülőknek, akik a gyermeküket féltik.

Mindenki helyében ott üvöltenék a kormány ablaka alatt.”

„Ez nemcsak a sérült gyermekeket érinti, hanem az összes olyan embert a régióban, akikhez azért nem ér oda a mentő, mert Észak-Magyarországról 200km-ről viszi mentő Pestre a traumás gyerekeket, ami oda-vissza min. 4 óra....de még mindig nem fáj eléggé...”

„Ne essünk ugyanabba a hibába, mint a gyereküket féltő, kétségbeesett szülők! Én őket is megértem. A kialakult helyzetért itt nem a váróteremben kell keresni a hibást, ezt mindannyian tudjuk! Abban az irányban kell tenni valamit, de sürgősen, hogy ezt mindenki megtudja, még Pintér is! Ne egymást bántsuk már emberek!”

„Klasszikus esete annak, amikor az orvos etikai kötelessége, hogy jelezze hivatalosan, hogy az ellátórendszer nem teszi lehetővé a betegek tisztességes gyógyítását.”

„Így járt a férjem is, mikor egyedül volt ügyeletes Cegléden a szülészet-nőgyógyászaton, és a szolnoki kismamákat is oda vitték... 40 év tapasztalat után is gyomorgörcsös feszültséggel indult be dolgozni. Amúgy meg sajnos ez borzasztó!”

Az orvos pár órával később egy újabb posztban megírta, hogyan zajlott az aznapi rendelés:

Azt írta:

„Bár a szülők túlnyomó többsége amellett, hogy ugyanúgy aggódnak a gyermekeikért mint bármelyikünk, megértette, hogy ez egy 'vis major' helyzet, és hogy meg fog nőni a várakozási idő, ugyanott sajnos voltak páran, akik hangulatot keltettek és valóban sértegettek, fenyegettek, ránk törték az ajtót. Természetesen az ő gyermekeiket is kedvesen láttuk el és mindenkit a problémájának súlyossága szerinti sorrendben hívtunk be. Büszkén jegyzem meg, hogy senkivel nem váltunk el haragban, legfeljebb halkabban köszöntek el. Köszönöm kiváló kollégáim remek munkáját!

Iszonyú nehéz nyugodtnak maradni, mikor a gyermekünk bajban van, sőt esetleg fájdalmai vannak. De fontos megérteni azt is, hogy mi MINDENKI gyermekeiért vagyunk ott és nekünk minden gyermek fontos!

Köszönjük, ha azzal segítitek a gyermekek ellátását, hogy higgadtak maradtok a várótermekben. Ez az ő lelküknek a legfontosabb...”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Novák Katalin a Budaházy-ügyről: „Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”
A köztársasági elnök a kegyelem ellenére nem gondolja, hogy Budaházy György hős vagy ártatlan lenne. Állítása szerint a Vatikánban tudtak arról, hogy a pápalátogatásra hivatkozva részesítette kegyelemben Budaházyékat.

Link másolása

Hosszú interjút adott Novák Katalin a 24.hu-nak, ahol szóba került többek között a Budaházy Györgynek adott elnöki kegyelem kérdése is.

A köztársasági elnök még az áprilisi a pápalátogatás alkalmával adott kegyelmet Budaházy Györgynek és a Hunnia-ügyben börtönben ülő elítélteknek. Budaházyt idén márciusban ítélték jogerősen 6 év fegyházbüntetésre terrorcselekmény és más bűncslekmények miatt, miután társaival együtt 2007 és 2009 között több kormánypárti képviselő háza ellen intéztek Molotov-koktélos támadásokat, Hiller István ingatlanjára pedig rálőttek.

Novák most arról beszélt, hogy ez volt az egyik legnehezebb döntése köztársasági elnökként, ami általában is a legnehezebb jogköre az államfőnek. Azonban a mai napig úgy gondolja, hogy helyes döntést hozott azzal, hogy felfüggesztette a büntetések végrehajtását.

Novák szerint azonban Budaházy a végrehajtási kegyelem ellenére nem hős és nem is ártatlan.

Elmondása szerint Budaházyék a büntetett előéletük és a közügyektől való eltiltásuk eltörlését is kérték tőle, ezt azonban ő elutasította.

„Azok, akik most végrehajtási kegyelmet kaptak, nem vettek részt olyan cselekményben, amelyben akár egyetlen személy is megsérült volna”

- válaszolt arra a felvetésre, hogy olyanoknak adott kegyelmet, akik jogerős bírósági döntés szerint megvertek egy embert, döntésében pedig nem játszott szerepet semmilyen politikai meggyőződés, sőt kifejezetten elítéli azt, ami történt.

A köztársasági elnök szerint a Vatikán is tájékozódott arról, hogy milyen döntést hozott meg a katolikus egyházfő látogatására hivatkozva.

Arra a kérdésre, hogy vállalja a felelősséget azért, hogy Budaházy a végrehajtás felfüggesztése alatt erőszakos bűncselekményt követ el, úgy válaszolt, hogy magát az eljárást pontosan ezért nem szüntette meg, így azonnal újraéledne a kiszabott büntetés egy bűncselekmény elkövetése esetén.

A Budaházy érdekében folytatott lobbi képviselőivel állítása szerint nem beszélt személyesen, Andrásfalvy Bertalan tanácsadójával pedig nem került szóba köztük az ügy, miután ez utóbbi aláírta a kegyelmi ügyben indított petíciót.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Áron alul vinné a MÁV az egyedülálló anyuka házát a Budapest-Belgrád vasútvonal miatt
Egy szakértő szerint jóval kevesebbet kínálnak az „útban lévő” ingatlanért, mint amennyit az piaci alapon érne. Szilviának és 14 éves lányának 40 napja maradt, hogy elhagyják az ingatlant.

Link másolása

A kormány az egyik legkomolyabb presztízsberuházásként kezeli a kínai pénzből épülő Budapest-Belgrád vasútvonal megépítését. Nem csoda, hogy gőzerővel vásárolják fel azokat a telkeket, amik „útban vannak” az építkezéshez.

Így járt a Blikk által bemutatott Szilvia és lánya is. Az ő házukat ráadásul a nő szerint jelentősen áron alul akarja felvásárolni a vasúttársaság – azaz rajta keresztül az állam.

Összesen 17 millió forintot kapnának XXIII. kerületi házukért, amelyben jelenleg egyedül él 14 éves lányával.

„Édesanyám halála után a bátyámmal ketten örököltük a XXIII. kerületi, 87 négyzetméteres házat, amelyből két önálló lakás van kialakítva” – mondta a lapnak Szilvia. A MÁV értesítése a megállapodásról még a tavaly elhunyt asszony nevére érkezett, ráadásul egy olyan lakcímre postázták, ahonnan már nyolc éve elköltöztek. Így egészen idén januárig nem is tudtak arról, hogy az állami vasúttársaság kisajátította a házat.

„Április közepére sikerült elérnünk, hogy újratárgyalják az ügyet. Ez meg is történt, ám nem sokra jutottunk: kijelentették, hogy marad az összeg, amit korábban megállapítottak” – folytatta a történetet. A szakértő szerint áron alul értékelte az ingatlant. Ő 34 millió forintban állapította meg az értéket, de mivel testvérével ketten tulajdonosok, fejenként 17 milliót kapnának. Ebből kellene új otthont találnia.

Ráadásul meglehetősen gyorsan: a határozat szerint ugyanis a pénz átutalását követő 60 napon belül el kell hagyniuk a házukat, ahol addig éltek. Mostanra már 40 napjuk sem maradt. A nő az első értesítés után fellebbezhetett volna, de nem tudta megtenni, mivel az rossz címre érkezett.

A Blikk által megkérdezett ingatlanszakértő szerint a ház értékét jelen állapotában némileg csökkenti, hogy közel van a sínekhez, ugyanakkor már a képek alapján is látszik, hogy a tulajdonosok áldoztak az ingatlanra, a tető például teljesen új.

Szerinte a ház akár 10 millióval is többet érhet, mint amit a kirendelt szakértő megállapított.

A portál megkeresésére a MÁV elmondta: a területszerzési eljárás kezdetén a kártalanítási összeg megállapítása érdekében, független igazságügyi szakértő kirendelését kéri a kisajátítási hatóságként eljáró illetékes kormányhivatal hatósági osztályától. A kirendelt, független igazságügyi szakértő a szakmai és jogszabályi előírások alapján, az adott ingatlan sajátosságaira figyelemmel állapítja meg a kártalanítási összegét.

Ezután az igazságügyi szakértő szakvéleményt készít, majd a MÁV által megbízott ügyvédi iroda vételi ajánlatot küld az ingatlan tulajdonosának/tulajdonosainak. Amennyiben az ajánlatot valamely tulajdonos nem fogadja el, vagy a vételi ajánlatra nem válaszol, akkor a MÁV által megbízott ügyvédi iroda az adott tulajdonos tulajdoni hányadára kisajátítási eljárást indít az ingatlan fekvése szerint illetékes kormányhivatalnál, mint kisajátítási hatóságnál.

Szilvia számára a polgári per maradhat a megoldás, az azonban akár évekig is elhúzodhat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Fotókon a pedagógusnapi tüntetés: „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”
A tanárok az év többi napján is ugyanolyan fontosak, mint ma – hangzott el a megmozdulás végén.

Link másolása

Hétfőn délután Budapesten az Oktogonnál gyűltek össze újra a pedaógusokért kiállók. A tömeg innen a Belügyminisztériumhoz vonult, ahol a felszólalók méltatták a tanárok munkáját és felhívták a figyelmet arra, hogy mennyire fontos szerepük van a jövő generációjának nevelésében.

"Nincs tanár, nincs jövő" - hangzott fel többször is.

A felszólalók között voltak szülők, diákok és tanárok is. „Ma nem tiltakozni vagyunk itt, nem is kordont bontani. Ma azért gyűltünk össze, hogy megünnepeljük a pedagógusainkat” - mondta az ADOM Diákmozgalom szóvivője, Bozai Ákos.

Tarnai Katalin a PDSZ-től azt emelte ki, hogy a tanárok és a diákok „most már egy oldalon állnak”. Szerinte nehéz helyzetbe állítja a pedagógusokat a kormány, mert abban kéne dönteiük, hogy „cserben hagyják-e a diákokat, vagy magukat áldozzák inkább fel”.

Pál Alexandra a PDSZ-től úgy foglamazott, hogy azért küzdenek, hogy elmondhassák a véleményüket, „hogy embernek érezhessük magunkat akkor is, amikor a kérdésre, hogy mi a foglalkozásunk azt válaszoljuk, hogy tanár vagyok”.

Gönczy Andrea elmesélte, hogy pedagógus szüleinek nem lett sok pénzük, de tisztelték őket. „Most a pedagógus lett az új Brüsszel”. Mindez azért, mert kimondták, hogy baj van az oktatásban.

Takács Lara, 15 éves diák, az ADOM Diákmozgalomtól pedig arról beszélt, hogy azért vannak itt, hogy „kicsit visszaadjanak abból, amit kaptak, hogy köszönetet mondjanak a pedagógusoknak, mert nélkülük nem lesz holnap.”

A beszédek után megköszöntötték a pedagógusokat. Az esemény végén pedig felhangzott: “Folytatjuk”.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk