HÍREK

Felkészültek a börtönre a hongkongi demokratikus ellenzék vezetői, teljes gőzzel zajlik a megtorlás

Azt mondják, nincs más választásuk, tovább kell folytatniuk a harcot.

Link másolása

Egy héttel ezelőtt léptette életbe a pekingi kormány a nemzetbiztonsági törvényt Hongkongban, és szerdán nyílt meg a végrehajtását irányító hivatal. A hatóságok azonban már eddig is nagy erőkkel dolgoztak. Feloszlattak politikai csoportokat, „felforgató anyagok birtoklása” címén tartóztattak le embereket, felszólították az iskolákat és a közkönyvtárakat, hogy ne használjanak „nemzetbiztonságot fenyegető” könyveket. Az iskolákban tilos a tüntetők himnuszát énekelni. A „nemzetbiztonsági veszély” kategóriába tartozó ügyekben már nincs szüksége a rendőrségnek házkutatási parancsokra. Ledöntötték a demokrácia-párti üzenetekkel teli színes „Lennon-falakat” is.

A törvény értelmében akár életfogytiglani börtönnel is sújthatják azokat, akiket bűnösnek találnak „szakadárság, felforgatás, terrorizmus vagy külföldi hatalmakkal való összejátszás címén” és a pereket nem Hongkongban, hanem kínai bíróságok előtt rendezhetik meg.

A demokratikus ellenzék három kiemelkedő tagja, Joshua Wong, Lee Cheuk-yan és James To ennek ellenére úgy véli: nincs más választásuk, tovább kell folytatniuk a harcot. A 23 éves Wongot eddig már háromszor börtönözték be, Peking szerint ő a külföldi erők „beépített embere”, miután kampányt indított a hongkongi mozgalom nemzetközi támogatásáért és kedden már bíróság elé is állították.

Nincsenek illúziói Lee Cheuk-yannak sem. A 63 esztendős volt képviselő és szakszervezeti aktivistát szintén a külfölddel való „lepaktálással” vádolják, miután éppen a törvény életbe lépése napján tanúskodott ellene az amerikai képviselőház előtt. Lee a Guardiannek úgy nyilatkozott, hogy „ha be akarják börtönözni, úgyis találnak rá okot”, csak abban reménykedik, hogy hongkongi börtönbe kerül. 1989-ben a Tienanmen téri vérengzés után három napra Pekingben vették őrizetbe. A kínai hazafias demokratikus mozgalmakat támogató hongkongi szövetség elnökeként ő szervezte 30 éven át a gyertyafényes megemlékezéseket, egészen a tavalyi betiltásig és a mozgalma hozta létre a Tienanmen-tér múzeumot is a városban. Most mindkettőt betiltás fenyegeti.

Lee-nek ugyanakkor meggyőződése, hogy ezek a drasztikus intézkedések csak rövid távon működnek, szerinte a hongkongiak számára most jött el az az idő, mint Csehszlovákiának vagy Lengyelországnak a kommunista korszak idején.

Közben a hongkongi aktivisták már arra készülnek, hogy egy emigráns parlamentet hoznak létre. Erről Simon Cheng beszélt néhány nappal ezelőtt. Cheng 2011-ben a vuhani korrupció-ellenes tüntetések egyik hangadója volt, majd a királyság hongkongi konzulátusán dolgozott, de miután a kínai titkos rendőrség letartóztatta és megkínozta, elmenekült és tavaly novemberben politikai menedékjogot kapott Nagy-Britanniában.

Cheng szerint egy árnyékparlament egyértelmű üzenet lehetne: nem kérnek a Peking kénye-kedve szerinti demokráciából. Ehhez olyan nem-hivatalos civil szervezeteket akarnak létrehozni, amelyek a hongkongiak igazi nézeteit tükrözik.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk