Emelkedik az alapbetegséggel nem rendelkező elhunytak száma a koronavírus-statisztikákban
Átlépte a 25 ezret a Magyarországon koronavírus-fertőzésben elhunytak száma, a Telex pedig ennek kapcsán utánajárt, hogy milyen összefüggésben állnak a halálozási adatok a sokat emlegetett "más alapbetegségekkel".
A lap munkatársai emlékeztettek, hogy a harmadik hullámban kezdett egyre több olyan haláleset megjelenni a statisztikákban, ahol nem szerepelt krónikus alapbetegség, és az áldoztok között egyre több volt a fiatalnak számító.
Csilek András infektológus, a Magyar Orvosi Kamara Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének elnöke szerint akkor beszélhetünk krónikus betegségről, ha a kiváltó okot nem tudják megszüntetni, de kezelni lehet ezeket.
Az elmúlt több mint egy év 25 ezer halálesete közül a legtöbb esetben vérnyomás-probléma merült fel alapbetegségként (16 811 eset), ezt követi a szív- és érrendszeri (11 283), valamint a cukorbetegség (7425). A sorban következő szervi betegségek a tüdő (4413), az agy (3864), a vese (3235), a test daganatos (3103), az emésztés (2433), a meszesedett ér (1483), a test elhízással kapcsolatos (1 242) és a pajzsmirigy (1001) megbetegedése.
A számok összege természetesen jóval magasabb, mint a halálozások száma, hiszen krónikus betegségben szenvedő embereknél gyakran előfordul, hogy a szervezet több része betegszik meg.
Csilek András arra is felhívta a figyelmet, hogy
Tavaly novembertől idén március elejéig sok olyan nap volt, amikor egyetlen alapbetegség nélküli beteg sem halt meg, március 10. után viszont látványosan megemelkedett az alapbetegség nélküliek aránya. A Telex szerint az utóbbi egy hónapban négyszeresére nőtt a számuk az előző időszakhoz képest, a legutóbbi időben pedig volt olyan nap, amikor 7 százalék volt az arányuk.
Megemlítik, hogy