HÍREK

Eltörölte a CSOK irreálisan magas büntetőkamatát a kormány

Orbán Viktor rendeletben szabályozta, mennyi lehet a CSOK legmagasabb büntetőkamata.
Címlap: Pixabay.com - szmo.hu
2022. szeptember 30.


Link másolása

Megjelent a Magyar Közlönyben az Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett, és már október elsejétől hatályos rendelet, amely módosítja mind az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról, illetve a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló korábbi rendeleteket.

A kormány döntésének lényege, hogy a már megkötött otthonteremtési támogatásoknál a késedelmi kamat, a csok szabályait nem teljesítőknél a büntetőkamat az 5%-ot nem haladhatja meg.

Ha a rendeletet nem módosították volna, akkor a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) szabályai között a feltételek nem teljesítésekor fizetendő büntetőkamatok irreálisan magassá váltak volna.

Ha nem születnek meg a vállalt gyerekek megadott időn belül, akkor a jegybanki alapkamattal (13%), rosszabb esetben annak ötszörösével (65%) megegyező büntetőkamattal kellett volna visszafizetni a lakás vásárlására, építésére, bővítésére felvett támogatást.

Az új rendelet szerint a támogatási feltételeket nem teljesítő házaspárok által fizetendő késedelmi (büntető) kamat semmiképpen sem lehet magasabb 5 százaléknál.

Tehát a támogatás felvétele és a visszafizetési kötelezettség beállta között azokban az időszakokban is maximum 5 százalékkal számolják ezt a késedelmi kamatot, amikor az alapkamat vagy meghatározott esetekben annak ötszöröse meghaladná az öt százalékot - számolt be róla a Bank360.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Orbán az ellenzékről: „Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát”
A kormányfő szerint nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudni lehet, hogy „nem urai a saját akaratuknak.”

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel több mint két hónapos kihagyás után a Kossuth Rádióban adott interjút. A végén arról is kérdezték, hogy számíthat-e a kormány az ellenzékre például a szankciókkal kapcsolatos küzdelemben. A műsorvezető itt azt is megemlítette, hogy lehet-e bármi köze a baloldal álláspontjához az, hogy nemrég kiderült, Márki-Zay Péter mozgalma több milliárd forint kampánytámogatást kapott az Egyesült Államokból.

A miniszterelnök erre így válaszolt:

„Nehéz együttműködni olyan emberekkel, akikről tudod, hogy nem urai a saját akaratuknak, hanem valaki másnak a kottájából játszanak. Tehát úgy együttműködni valakivel, hogy te tudod, hogy megvásárolták a te tárgyalópartneredet, és a háttérben van valaki, és neked nem is ezzel kéne tárgyalni, hanem a háttérben lévő emberrel, mert úgyis ő dönti el, hogy mi lesz. Szóval így nagyon nehéz együttműködni bárkivel. A magánéletben is nehéz, az üzleti életben is nehéz és a politikai életben is”.

A kormányfő szerint éppen ezért „hiba lenne, ha az ellenzékkel való együttműködésre alapozná a kormány, meg az ország a politikáját, mert ők egyszerűen nem urai saját maguknak.”

„Amerikából pénzelik őket, aki fizet, az rendeli a nótát. Ezzel kell élnünk. Most ilyen ellenzékünk van”

- zárta le a kérdést Orbán.

Az interjú során Soros Györgyöt is emlegette. Amikor a szerinte elhibázott brüsszeli háborús szankciókról beszélt, megjegyezte, hogy „az árak az égben vannak, és ez gyötri az embereket, a spekulánsok pedig dörzsölik a tenyerüket”.

„Soros Györgytől kezdve már lehet tudni, hogy a nagy részvénytulajdonosok az energiacégekben, azok súlyos extraprofit-milliárdokra tesznek szert. Csörög a kassza, ők pedig gyűjtik be a pénzt”

- fogalmazott a kormányfő.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk