Elon Musk a Twitter megvásárlásával új irányba terelheti a közösségi médiát, kérdés, ez kinek lesz jó
A 21. század egyik legjelentősebb üzletét ütötte nyélbe Elon Musk a Twitter megvételével. A világ leggazdagabb embere kezébe kerül 44 milliárd dollárért, vagyis több mint 15 ezer milliárd forintért az egyik legnagyobb hatású közösségi médium, amelyet a világ vezető politikusai, hírességek és influenszerek százezrei használnak.
„A szólásszabadság a működő demokrácia alapja, és a Twitter az a digitális tér, ahol az emberiség jövőjének alapvető kérdéseit megvitatják” – közölte a vétel bejelentésekor a dél-afrikai származású üzletember, és hozzátette: azon dolgozik majd a céggel és a felhasználók közösségével, hogy kihasználják a Twitterben rejlő hihetetlen lehetőségeket.
A Tesla és a Space X tulajdonosa januárban kezdett el Twitter-részvényeket vásárolni, majd bejelentette, hogy immár több mint 9% az övé. A cég vezetői kezdetben üdvözölték a lépéseit, de hamar kiderült, hogy Musk az egész vállalatot fel akarja vásárolni.
A Twitter vezetése akkor közölte, megakadályozzák abban, hogy a részvények 15%-ánál többet vegyen meg.
A Twitter, mint üzleti vállalkozás, eddig meglehetősen bizonytalan lábakon állt. Bevételei elsősorban a reklámokból származnak és az elmúlt tíz évből nyolcban nem termelt profitot. Tavaly 493 millió dollár volt a vesztesége 5,57 milliárd dollár bevétel mellett, szemben a Metával, a korábbi Facebookkal, amely 39 milliárdos profittal zárt 118 milliárd dolláros bevétel mellett.
Nem csoda, hogy az adásvételt a Twitter igazgatótanácsa végül jóváhagyta, és valószínűleg a részvényesek sem fognak az üzlet elé akadályokat gördíteni. Ugyanígy szinte biztos, hogy az állam sem szól bele az adásvételbe, mert az amerikai kormány általában csak akkor avatkozik közbe, ha egy cég a saját versenytársát akarja megvenni.
De vajon mit ért a Twitteren 83 millió követővel rendelkező Musk a közösségi oldalban rejlő nagy lehetőségeken?
Az új tulajdonos többször is hangsúlyozta, hogy nagyobb teret kíván adni a szólásszabadságnak, és azt szeretné, hogy a felhasználóknak nagyobb beleszólásuk legyen a tartalmakba. A magáncéggé való átalakítással ugyanakkor Musk csökkentheti a befektetők befolyását, és kikerülhet bizonyos szabályozásokat is.
Magyarországon az oldal nem tett szert akkora jelentőségre, mint nyugaton, ott viszont gyakran az elsőszámú információforrásnak számít, ott jelennek meg leghamarabb azok a hírek, amelyeket azután átvesz a fősodratú média.
Az elmúlt években ugyanakkor gyakran érték bírálatok is az oldalt a dezinformációk és más káros tartalmak terjesztése miatt. Donald Trump volt amerikai elnök sokszor például épp a Twitteren keresztül sértegette ellenfeleit és tüzelte fel híveit, egészen a Capitolium ostromáig, ami után a platform letiltotta őt.
Nem ez volt az első és nem is az utolsó eset, hogy a Twitter menet közben alakította működési szabályait.
Magának Musknak is akadtak gondjai: tavaly például személyes és biztonsági okokra hivatkozva meg akart szüntetni egy Twitter-fiókot, amely lekövette magánrepülőgépének útjait, és egyes tweetjei miatt összetűzésbe került a moderátorokkal is.
Hozzátette, hogy növelni kívánja a platform iránti bizalmat a Twitter technológiájának átláthatóbbá tételével, és „minden ember hitelesítésével.”
A Twitternek jelenleg bőséges szabálykönyve van a különböző tilalmas tartalmakra: ilyen a gyermekpornográfia, az összehangolt kormánypropaganda, a hamis termékek árusítása, de tilos még az olyan tweetek posztolása is, amelyben rosszat kívánnak valakinek.
A New York Times szerint Elon Musknak hamarosan szembe kell néznie a szólásszabadság idealizált képe és azon kemény döntések közti szakadékkal, amelyeket meg kell hozni azért, hogy mindenki szóhoz juthasson.
Musk még viszonylag kezdőnek számít ebben a műfajban és még nem tapasztalt meg olyan helyzeteket, amikor valaki szót kap, és ezzel elhallgattat másokat, vagy amikor áradni kezdenek a spamek, az autokraták propaganda-anyagai, eluralkodik a gyerekek zaklatása és az erőszakra való uszítás.
Az amerikai lap szerint
Felhívják a figyelmet rá, hogy bizonyos országokban a kormányok fegyverként használják a közösségi médiát, folyamatos verbális zaklatásnak teszik ki bírálóikat, ellenőrizhetetlen hazugságokat terjesztenek vagy épp etnikai erőszakot szítanak.
A Times szerint a 2016-os amerikai elnökválasztás és a Brexit világossá tette: hová vezethet, ha közösségi médiumok nem szűrik meg kellőképpen a felhasználók mondandóját. Ezzel ugyanis akkor felerősítették az orosz propagandát, és tovább polarizálták az amúgy is megosztott társadalmakat, jelentősen befolyásolva a szavazások végeredményét.
A koronavírusjárvány kitörése után és a 2020-as amerikai elnökválasztás idején a Twitter, a Facebook és a YouTube is nagyot váltott. Nem utolsósorban alkalmazottaik nyomására szűrni kezdték a dezinformációkat. Ez volt az a pillanat, amikor a parttalan szólásszabadság hívei megértették: többet lehet és kell tenni azért, hogy megakadályozzák a félrevezető és ártalmas információk terjesztését.
Azok a washingtoni republikánusok, akik eddig cenzúrával vádolták a Twittert, máris üdvözölték Musk döntését. Bár Donald Trump a Fox News-ban leszögezte, hogy továbbra is a saját közösségi oldalát, a Truth Socialt használja, és nem tér vissza a Twitterre, reményét fejezte ki, hogy Musk javít a platformon, amely őt száműzte.
Jen Psaki a Fehér Ház szóvivője viszont, bár konkrétan nem szólt a Twitter megvásárlásáról, emlékeztetett arra, hogy Joe Biden elnököt „régóta aggasztja a nagy közösségi médiumok hatalma” és szerinte elszámoltathatóvá kellene őket tenni az általuk okozott károkért.