Elliot, a nehézfiú
Tavaly májusban találtak rá Elliotra, az árván maradt gím borjúra. Az akkor még nagyobb kutya méretű, fehér pöttyös jószág hosszú szempilláival, túlméretezett füleivel, könnyen összegubancolódó, ingatag lábaival azonnal belopta magát mindenki szívébe. Ma pedig egy méltóságteljes bikát láthattok a Vadasparkban.
Forrás: vadaspark-budakeszi.hu
Ha valaki nem tudná, milyen gyorsan repül az idő, annak elég csak egy pillantást vetnie Elliotra, aki mostanra méltóságteljes, ifjú gímbikává nőtte ki magát. A kis árva tavaly májusban került a Budakeszi Vadasparkba.
Elliot kedvence – a rosszalkodáson kívül – a kecsketej volt, amit praktikussági okokból gyakran nem pillepalackból, hanem egyenesen az anyakecskéből szívott magába a Parasztudvar többi négylábú lakója legnagyobb csodálkozására.
A kis pöttyös hátú, szeleburdi Elliot szépen cseperedett – Isten tudja hány liter langyos kecsketej tűnt el a bendőjében. Az idő múlásával a pöttyei is „elmúltak”, bundája mostanra gyönyörű barnás-szürke árnyalatot öltött.
Ami nem változott, az a bársonyos fej és az okosan csillogó tekintet! Mostanra szó szerint a gondozók fejére nőtt (és még mindig nem érte el végleges méreteit!), egy felnőtt ember könnyedén farkas… vagyis szarvas-szemet tud vele nézni!
Az előzmények:
Az új lakó májusban költözött a Budakeszi Vadasparkba, pontosabban az irodába. Elliot-ot, az egy hetes gímszarvas borjút sikerült megmenteni. Anyukáját szörnyű baleset érte, és ő árván maradt.
Ahogy megpillantották a gondozók, azonnal darabokra törte a szívüket, értelmetlen gügyögésnél többet nem is nagyon tudtak mondani. Persze egy percig sem volt kérdés, mi lesz a sorsa ennek a megejtően szép, bársonyszőrű, fehéren pöttyözött kis állatkának. Elliot-ot azonnal beköltöztették a Budakeszi Vadaspark irodájába.
Az egyik asztal alatt lakott, és köszönte szépen, a körülményekhez képest kitűnő egészségnek örvendett! A nap nagy részében békésen szundikált, amikor megéhezett, négy pálcika lábán odasétált az épp közelben lévő kollégához, és jelezte, hogy jöhet a következő adag finom, illatos kecsketej. Kíváncsian szuszogva, viszonylag gyorsan és alaposan összenyálazva az ember arcát, haját, orrát, fülét, nyakát, megtömte a hasát.
A fél literes, tejjel teli palack tartalmát pillanatok alatt, hangos cuppogások közepette hörpintette ki, de az is előfordult, hogy a Parasztudvarban lakó kecskemamák "látták vendégül" a kis árvát egy kiadós szopizásra... És ezután jöhetett a játék! Bár még bátortalanul ugrált, dobogott, gyönge lábacskáin eléggé ingatagon mászkált, de már látszódott, hogy Elliot valójában egy igazi, pöttyös bundába bújt ördögfióka. (2012. május)
Ha tetszik Elliot, az ifjú bika, nyomj egy lájkot!