HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Ellenzéki tüntetés: felszólították az üldözött keresztényekért felelős államtitkárt, hogy álljon ki Iványi Gábor mellett

A felszólaló ellenzéki politikusok szerint az állam a saját adósságát próbálja behajtani Iványi Gáborék egyesületén, miközben már régóta csak nevükben kereszténydemokraták.

Link másolása

Este 6 órára tüntetést hirdetett Márki-Zay Péter és az ellenzéki pártok a budapesti Dankó utca 11. elé, ahol reggel óta helyszínelnek az adóhatóság emberei Iványi Gábor szervezete, az Oltalom Karitatív Egyesület székházánál.

A megmozduláson Jámbor András elmondta: miközben tizenkét milliárddal tartozik a magyar állam ennek a szervezetnek, rájuk küldik a NAV-ot. Józsefváros és Ferencváros ellenzéki képviselőjelöltje hozzátette, az itt élő embereknek, csakúgy mint az ország lakóinak, elege van abból, hogy miközben a kormányközeli üzletemberek folyamatosan gazdagodnak, a szegényekért dolgozó lelkész ellen egész napos eljárás zajlik.

Tudjuk, hogy mi történt Iványi Gáborék egyházával, hogyan vették el tőlük az egyházi státuszt, most pedig a hatalom a saját tartozását próbálja behajtani a szervezeten – mondta el Pikó András, a VIII. kerület polgármestere.

Azért a reményért állunk ki, hogy egyszer az Iványi Gábor által képviselt humánum áthatja ezt a világot

– tette hozzá.

Márki-Zay Péter kampánycsapatának egyházügyért felelős szakembere, Lukácsi Katalin szerint a kormány a végnapjait éli, ezt bizonyítja a hétfői NAV-os akció is. A volt KDNP-s politikus szerint április 3-a után olyan kormánya lehet az országnak, amely nem csak nevében kereszténydemokrata. Egyben felszólította Azbej Tristant, az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkárt, hogy ne „messzi-messzi galaxisokban” keresse az üldözött keresztényeket, hanem intézkedjen Iványi vegzálása ellen.

Potocskáné Kőrösi Anita jobbikos országgyűlési képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy miközben a hatalom Iványi Gábor vélt tartozása miatt rendőri erőkkel intézkedik, a Parlamentben az őrizetbe még nem vett, de vesztegetéssel gyanúsított Völner Pál segítségével biztosítják a kétharmadot Novák Katalin köztársasági elnökké választásához.

Schmuck Erzsébet LMP-s politikus szerint „ki kell állnuk azokért az alapítványokért, amelyeknek a célja a szegénység felszámolása, az elesettek segítése”. Szerinte olyanok ellen kellene eljárást folytatni, mint Mészáros Lőrinc, aki „emberek húsán és zsírján” gazdagszik.

Gurmai Zita MSZP-s országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy a reggeli NAV-razziát nem is egy, hanem két határozat alapján történt. Mint mondta, hiába vetette be már másodszorra a kormány a NAV-ot, a végrehajtók semmilyen értéktárgyat nem tudtak lefoglalni.

Donáth Anna, a Momentum elnöke kijelentette:

„A lehető legtöbbet akkor tudunk segíteni Iványi Gábornak és az Evangéliumi Testvérközösségnek, ha itt vagyunk, és kiállunk mellettük”.

Közben megkérte a tömeget, hogy fejezze ki a véleményét a NAV munkatársaival szemben, akik éppen a azokban a pillanatokban vitték el az Oltalomtól lefoglalt iratokat.

A Szeretlek Magyarország élő videója a tüntetésről:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: