HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Elkezdték elzárni az oroszok a gázcsapokat, mi még ezt a fűtési szezont biztosan kihúzzuk

Új történelmi csúcsot ért el a gáz ára a holland tőzsdén, ami azt jelenti, hogy a Gazprom elkezdte visszafogni a gázszállítást és ez még csak a kezdet.

Link másolása

Bár még reggel azt jelentette be a Gazprom, hogy nem tervezi elzárni az európai gázcsapot, a számok nem ezt mutatják. A holland tőzsdén rekordárat, 193 eurót ért el a nyersanyag. Ez úgy jött ki, hogy az orosz állami holding mára csak 20 százaléknyi szállítási kapacitást foglalt le a Jamál-Európa gázvezetéken és az árak gyakorlatilag elszálltak az egekbe.

Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy lesz-e fűtés, lesz-e ipari termelés, lesz-e valahol drágulás. Török Lajossal, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzőjével értékeltük a helyzetet.

- Eddig még azért azt lehetett olvasni, hogy érkezik a gáz, megnyugodhattunk, ez a szám viszont aggodalomra ad okot...

- Nyilván, ez az eszkalálódása a konfliktusnak és egyértelműen negatív fejlemény.

Ez egy kettős fegyver Oroszország kezében, hiszen részben persze Európát is nehéz helyzetbe hozzák. De azzal talán, hogy a fűtési szezon vége felé közeledünk, talán nem lesz olyan negatív a hatása, mint ha mondjuk a tél elején jön egy ilyen döntés.

Ugyanakkor ez az utolsó bevételi forrás, amelyet külföldről kaptak, is megszűnik Oroszország számára.

Az árak tekintetében a 193 euró volt a csúcs reggel, azóta azért volt egy kis korrekció, most már 168 euróért kereskedik, de akkor is 50 százalékos emelkedést mutat. Ez alap esetben azt is jelenti, hogy a rezsiköltségeknek ennyivel kellene emelkedni Magyarországon ugye van egy államilag támogatott rendszer, úgyhogy itt nem kell számítani jelentős áremelkedésre.

A lakossági fogyasztók tehát nagy eséllyel nem fognak ebből érezni semmit, de aki például nem esik bele a rezsicsökkentésbe, annak teljes árat kell fizetni és az bizony megemelkedett költséget jelent, ami újabb inflációs nyomáspont is lehet.

- Az ipari termelés lehet akkor ennek leginkább kitéve. Kiket érinthet pontosan az áremelkedés?

- Leginkább azok az iparágak sínylik meg ezt, amelyek nagyon gázkitettek. Mondjuk lehet a műtrágyázásra gondolni, de a kőolaj-finomítás is jelentős gázfelhasználással jár. Olyan 30 és 50 százalék közöttire tehető ezeknek az ágazatoknak a költsége, és ez a termékeikben biztosan vissza fog köszönni. Ezt nyilván közvetlenül a lakosság nem, de közvetetten biztosan meg fogja érezni.

- Tavaly április közepéig tartott a fűtési szezon, ami azért még relatív sok idő, ha idén is marad ez a dátum. Kell-e félnünk attól, hogy esetleg nem lesz fűtés?

- A magyar tározók azért nagyon jó helyzetben vannak. Innentől kezdve,

ha a következő fűtési szezon megkezdéséig nem érkezne orosz gáz, akkor sem lenne különösebb fennakadás.

Ezt a mostani fűtési szezont is a jelenlegi tározóból biztosan tudnánk fedezni. Nyilván az ipari termelés az egy nehezebb kérdés lesz, az inkább Nyugat-Európában lehet probléma. Magyarországon is lehet kisebb fennakadás. Azt ugye tudjuk, hogy az elektromos áramtermeléshez is használnak gázt, ez főként Németországra igaz. Ilyen szempontból ezek lehetnek kockázatok. Nálunk a költségvetést terheli az árstop is.

- Ha már árstop, akkor esetleg kell-e attól tartanunk, hogy emelkedni fog az üzemanyag-ár? Van valamilyen átfedés?

- Igen, a kőolaj-finomításhoz is gázt égetnek el, így lehet ott is drágulás, természetesen. Jelenleg mindkét itthon kapható üzemanyag védve van az árstoppal mind a kiskereskedelmi, mind a nagykereskedelmi ár is. Ez azt jelenti, hogy mindkét szinten egységesen maximum 480 forintért lehet csak kereskedni itthon a benzinnel és a gázolajjal. Ez a MOL-nak okozhat jelentős veszteséget a következő időszakban. Nyilván ők ezt részben visszanyerik az által, hogy van gáztermelői tevékenységük is, de így is jelentősen elmaradt profitot jelentene.

-Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozta azt még délelőtt, hogyha nem lesz fűtés, és nem fog működni az ipar sem, akkor nem lesznek munkahelyek. Ez azt jelenti, hogy félnünk kellene? 

- A pánik sosem segít, de természetesen érdemes energiahatékonynak lenni. Rövidtávon a külügyminiszter kijelentését nem érzem reálisnak, de hosszú távon igen, lehetnek hatásai az oroszok döntésének. Az idő viszont mellettünk dolgozhat, lehet, hogy érdemes lenne elgondolkodni az energiakorszerűsítésen az ingatlanok tekintetében. A kérdés továbbra is az, hogy honnan, milyen gyorsan és mennyi LNG-gáz tud megérkezni Európába. Az Egyesült Államok igyekszik minél több forrást átcsoportosítani. A kérdés, hogy a katari kikötőkből, illetve a líbiai kikötőkből mekkora mennyiségű gázt tudunk importálni. Azt gondolom, hogy lakossági szinten megoldott lesz az energiaellátás, az a legnagyobb kockázat, hogy azt milyen áron fogjuk tudni megtenni.

- A drámai gázár-emelkedést Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vizionálta, hogy a németek leállítják az Északi Áramlat 2 engedélyezését és lám, ma már be is jelentették a mögötte álló cégnek a csődjét és jött is a drágulás...

- Sajnos ezt most már el kell felejteni. Rövid távon mindenképpen és középtávon is. Az üzemeltető cég csődje szó szerint olaj a tűzre. Hatalmas a konfliktus az Európai Unió és Oroszország között. Ilyen előzmények után, pláne, ha a jelenlegi orosz rezsim marad hatalmon, borítékolható, hogy az Északi Áramlat 2-ből semmi sem lesz.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: