Elkaszálta a bérlakástörvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság

A műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé tevő törvényt június 15-én fogadta el a kormánypárti többségű Országgyűlés.

Link másolása

Alaptörvény-ellenesek a bérlakástörvény azon rendelkezései, amelyek vételi jogot biztosítanának azoknak a bérlőknek is, akik 25 évnél nem régebben bérelnek állami vagy önkormányzati tulajdonban álló, műemléképületben lévő lakást - mondta ki az Alkotmánybíróság (Ab) csütörtökön közzétett határozatában.

Áder János még június végén fordult az Alkotmánybírósághoz a lakástörvény ügyében, amit június 15-én fogadott el az Országgyűlés fideszes egyéni képviselői indítványra. A törvényről korábban írtuk, hogy többek között a budai Várban műemlékvédelem alatt álló önkormányzati lakások megvásárlását is lehetővé teszi nyomott áron.

Míg a jelenleg hatályos szabályozás alapján a műemléképületben lévő lakást kizárólag a műemlékvédelmi hatóság hozzájárulásával, a külön jogszabály rendelkezései szerint lehet elidegeníteni, addig az új rendelkezések a világörökségi területen és védőövezetében lévő állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körére vételi jogot állapítanának meg.

A köztársasági elnök indítványa szerint ez a kulturális értékek védelmének és megőrzésének garanciáját képező visszalépés tilalmába ütközik, továbbá az önkormányzati tulajdonjog ilyen korlátozásának szükségessége nem indokolható és aránytalan.

Az Ab a tulajdonhoz való jog korlátozásával kapcsolatban kifejtette, hogy a vételi jog a tulajdonjog megszűnéséhez vezethet, ami súlyos teher, és megköveteli a kártalanítást. Az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért megfelelő ellenszolgáltatást kell kapnia, az értékarányosság biztosításának módját pedig a törvényhozó alakítja ki.

A törvény a vételi jog jogosultjaként három alanyi kört határozott meg.

  • Azokat, akiknek a bérleti jogviszonyuk 5 és 15 év közötti;
  • akiké 15 és 25 év közötti;
  • és akiké a 25 évet meghaladja.

Az indokolás szerint a jogalkotó azokat a feltételeket tekintette irányadónak, amelyek alapján a most érintettekkel hasonló helyzetben lévők korábban, az 1990-es években kialakított szabályok szerint élhettek a vételi joggal.

Az Ab álláspontja szerint azonban a jogalkotó által megfogalmazott céllal a törvény rendelkezései csak azok esetében vannak összhangban, akiknek a bérleti viszonya a 25 évet meghaladja.

A másik két alanyi kört érintő szabályozási megoldásnak az alaptörvényben megkövetelt kivételes jellegét ugyanakkor nem igazolta a jogalkotó. Az Ab ezért alaptörvény-ellenesnek nyilvánította a törvénynek azokat a rendelkezéseit, amelyek a 25 évnél nem régebb óta bérleti jogviszonyban állók vételi jogára vonatkoznak.

Az Ab kifejtette továbbá, hogy a műemlékvédelemmel kapcsolatban az állam által vállalt kötelezettségre alkotmányos értelemben vonatkozik a korábban, az egészséges környezethez való jogra vonatozóan megállapított visszalépési tilalom. Ennek lényegi célja, hogy az egyszer már elért védelmi színvonal ne csökkenjen.

Alkotmányos kívánalom, hogy a műemléki védettséget élvező ingatlanok értékesítésekor az állam megfelelő garanciákkal biztosítsa, hogy a műemlék a védettségi szintjének megfelelő kezelésbe kerüljön a tulajdonosváltás után is. Különösen lényeges garancia ez a vizsgált törvénnyel érintett lakások esetében, amelyek zöme első alkalommal kerül ki állami vagy önkormányzati tulajdonból.

Az állam kötelessége, hogy a műemléket érintő jogügyletek esetében is építsen be a szabályozásba olyan garanciákat, amelyek hozzájárulnak a védelmi szint fenntartásához - mondta ki a testület.

Az Ab alkotmányos követelményként állapította meg, hogy a műemléképületben lévő lakások bérlői számára biztosított vételi jog gyakorlása esetén a műemlékvédelmi hatóság a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez, döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá.

A határozat meghozatalában 13 alkotmánybíró vett részt, közülük különvéleményt fogalmazott meg Dienes-Oehm Egon, Handó Tünde, Juhász Imre, Márki Zoltán, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybíró.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
Azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk – jelentette ki az államtitkár
Takács Péter élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával.

Link másolása

Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról – számol be a Telex.

A két és fél órás megbeszélésen Takács többek között arról beszélt, nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

A többi csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Az államtitkár elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni.

Mint elmondta: eddig gyakran bírálták a kormányt, hogy a magánegészségügy felé tereli az orvosokat. Szerinte a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot.

Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul.

Takács elmondta: az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is. bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő.

A Magyar Orvosi Kamara vezetői szerint a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni az állami szektor erősítését.

A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Emlékeztettek: 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni.

Takács Péter szerint két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Gyurcsány: „Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket” – A savanyúkáposzta okán posztolt a volt miniszterlnök
Életképek Szántódról a volt kormányfő interpretálásában.

Link másolása

Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, kissé expresszionista, valamelyest költői stílusban nyilvánult meg közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök legújabb bejegyzése egyszerű életképnek indul, csak később bizonytalanodunk el, hogy vajon most is szabadvers formájában akarta-e kifejezni magvas gondolatait, vagy szimplán csak érzékletesen írta le mindennapi benyomásait.

A bejegyzés központi eleme ezúttal egy átlagos férfi és a savanyúkáposzta esete.

„Ősz, hosszú hajú férfi, lófarkot visel. Amolyan bohém, pesti ember benyomását kelti. Borostás. Sovány, karakteres arca van, inkább zöld szemekkel.

A hűtőpult mellett áll. Savanyú káposztát keres, három különböző csomag van. Más termelő, más ár. Felveszi, nézi az árat, visszarakja. Nézi a következőt. Semmi gesztus, hétköznapi, talán érzelemmentes az arc. Végül egyiket se rakja bele a kosarába. Elengedte. Nem lesz káposzta mostanában az asztalon”

– írja a Mindennapok Ismeretlen Hőséről a volt kormányfő, majd tanulságfélét igyekszik levonni:

„Elrabolták az országot. Metszően fájó élelmiszerinflációt hoztak a fejünkre. Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket. Megöl bennünket a valóság. A semmi. Az élhetetlen élet. Kuszahaza. Lent szorít, fent csillagos ég.”

Közben arról is ír, hogy a hangosbemondónak folyamatosan vásárlásra kell buzdítania az embereket, állandóan a leárazásokat mondják be. „Te tetted!” – teszi hozzá, csak gyaníthatjuk, hogy Orbán Viktorra gondolva ezzel. Sorait pedig egy Szózat-átírással zárja:

„Aztán majd jönni fog, mert jönni kell. Egy jobb kor. Egy jobb élet. Volt már hasonló jajj, Vörösmarty jobban írta.

Drága a savanyú káposzta mostanában.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin legújabb háborús beszédén több orosz tábornok is elaludhatott
Az orosz elnök beszéde a szokásos panelekből épült fel: meg fogják nyerni a háborút, a Nyugat a hibás mindenért, az ukránok pedig a testvéreik.

Link másolása

Több orosz parancsnok is csukott szemmel hallgatta végig Vlagyimir Putyin legújabb háborús beszédét, írja a Metro. Az orosz elnök monológja alatt a Kreml fotósa több felvételt is készített a közönségről, melyeken jól láthatók az alvó, de legalábbis mélyen relaxáló tábornokok. Ezek közül az egyik felvételt a Twitterre is posztolta Anton Gerascsenko.

Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a fotóhoz azt írta, hogy a katonai vezetők „nagy érdeklődéssel és figyelemmel” hallgatták az elnök szavait.

Putyin védelmi vezetőkhöz intézett tévébeszédében továbbra is a Nyugatot vádolta azzal, hogy Oroszország meggyengítése és feldarabolása a célja a szövetségeseknek. Az orosz elnök annak ellenére „testvéri” népnek nevezte az ukránokat, hogy a február óta kezdődött invázió során több tízezer embert ölhettek meg az oroszok, és milliók hagyták el otthonaikat.

„Kétségtelenül tragédia, ami történik, de nem a mi politikánk eredménye” – jelentette ki Vlagyimir Putyin, akinek nincs kétsége afelől, hogy a különleges katonai hadművelet során az oroszok el fogják érni céljaikat. Ugyanakkor leszögezte, hogy tanulniuk kell az Ukrajnában elkövetett hibákból. Egyúttal biztosította a hadsereget arról, hogy a pénz nem számít, és minden szükséges eszközt megkapnak a háború során. Putyin azt is bejelentette, hogy hamarosan elkészülnek az első „Satan II” hiperszónikus rakétákkal.

Szergej Sojgu is a nyugati országokat vádolta a konfliktus elhúzódásával. A védelmi miniszter javaslatot tett a kötelező katonai szolgálat jelenlegi 18-27-ről 21-30 éves korra módosítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Varga Judit: „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük”
Orbán Viktor az új intézkedést már szeptemberben említette.

Link másolása

Varga Judit igazságügy-miniszter rendkívüli bejelentést tett Facebook-oldalán.

„A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük.”

Orbán Viktor még szeptemberben, a parlamentben beszélt arról, hogy decemberben a kormányzati intézkedések között lesz, hogy ha egy fiatal nő már elhagyja a 25. évét, de vállalja, hogy 30 éves koráig megszüli az első gyermekét, akkor addig továbbra is élvezheti az szja-mentességet - emlékeztet az ATV.

A miniszterelnök később a szerdai kormányinfón beszélt arról, hogy ha a kormány elfogadja, akkor az szja-mentesség 30 éves korig él majd a gyermeket vállaló nők számára.

Herczeg Mária, a MASZSZ nőtagozatának elnöke korábban az ATV egyik műsorában szkeptikusan vélekedett az intézkedésről, mivel szerinte amíg a munka világának szabályzói és maga a munka törvénykönyve nem fog garanciát adni a gyermeket vállaló családoknak, addig minden ilyen bejelentés „egy jó nagy propaganda”.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk