Egyre több túrázó tűnik el Ausztrália kietlen vidékein, sokan a Gombemberre gyanakodnak
> Sorra nő a megoldatlan ügyek száma, legutóbb tavaly tűnt el szőrén-szálán egy nyugdíjas pár.
Továbbra is rejtély, hova tűnnek a túrázók Ausztráliában, egy Gombemberként elhíresült furcsa remete neve is felmerült az ügyben - írja a The New York Times.
Russell Hill és Carol Clay esete már több mint egy éve tartja izgalomban a világot. A hetvenes éveikben járó pár tavaly márciusban érkezett az Ausztrália dél-keleti részén található Wonnangatta-völgybe. A hobbirádiós férfi még rádiós összeköttetést létesített ismerőseivel, azt követően viszont többé nem hallottak róluk. A helyszínelők bizarr állapotban találták meg a pár táborhelyét:
Több találgatás is napvilágot látott: az egyik, hogy orvvadászokkal akadtak össze, akik eltüntették a párt, egy másik szerint továbbra is boldogan élnek titokban - a férfi ugyanis házas volt, titkos viszonyt folytatott a nővel. Eltűnésük azonban ismét arra hívta fel a figyelmet, hogy Ausztrália kietlenebb vidékein rendre válnak köddé túrázók - ebben a térségben különösen. Felkutatásuk többek közt azért is nehéz, mivel hatalmas, néptelen területről van szó, amelyet nyáron lóháton, gyalog vagy terepjáróval lehet csak megközelíteni, télen pedig szinte sehogy. Az elmúlt évtizedekben rendre fordultak elő olyan esetek, ahol túrázóknak veszett nyoma, a megoldatlan ügyek száma pedig egyre növekszik.
2008-ban például egy 57 éves tapasztalt túrázó, egy bizonyos Warren Meyer indult neki egyedül egy relatíve könnyű túrának a nemzeti parkba - azóta sem látta senki.
A sztori mégsem állt össze, Meyer eltűnése a mai napig megoldatlan.
Szintén itt tűnt el a melbourne-i börtön feje, David Prideaux is, akinek szarvasvadászat közben veszett nyoma. Az ő ügyében sokat számító körülmény lehet, hogy az igazgatósága alatt öltek meg a börtönben egy bandavezért, az eltűnését követően pedig többen jelentették országszerte, hogy látták felbukkanni Prideauxot az ország legkülönbözőbb részeiben, ám hivatalosan azóta sem került elő.
A tengerészek „kényes kérdésként” hivatkoznak egy szörnyű forgatókönyvre, amely mindig valaki halálához vezet a hajó legénységének tagjai közül. Nem szeretnek róla beszélni, de a tengeren fennáll a veszélye, hogy bizony előfordul.
A világ legszörnyűbb kérdésének eredettörténete több mint 200 évvel korábbra, egészen 1820-ra nyúlik vissza. Ennek az évnek az őszén az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államához tartozó Nantucket szigetről indult útnak a The Essex bálnavadászhajó, melyet november 20-án bosszúból megtámadott és elsüllyesztett egy nagy ámbráscet.
Két hétig hánykolódtak a tengeren a mentőcsónakokban, amikor elfogyott az étel és a friss víz, ezért a tengerészek tengervízzel öblítették ki a szájukat, és már kénytelenek voltak a saját vizeletüket inni. Két matróz meghalt, őket társaik a tengerbe temették. Majd Isaac Cole sem bírta tovább, akinek halála után a kétségbeesett tengerészek úgy döntöttek, hogy megeszik a holttestét. A korabeli jelentések szerint „elfogyasztották a máját és a veséjét, de alaposan megküzdöttek az inas hússal”.
A kegyetlen döntéshez az Essex naplójának egy üres oldalát kitépték és csíkokra osztották. Az egyik kicsit rövidebb lett, mint a többi, majd mindegyiket egy kalapba tették, és sorsot húztak. A 18 éves Owen Coffin, az Essex kapitányának, George Pollardnak az unokatestvére húzta a legrövidebbet.
Ezután a hóhért is sorsolással választották ki, ő Charles Ramsdell lett, aki Coffin közeli barátja volt, és neki kellett lelőnie hajóstársát.
Lapozz a cikk folytatásához!
Elképesztő bálnatámadásról készített videót egy hajós Gibraltárnál: a 60 éves Iain Hamilton kapitány felvételein az látszik, ahogy vitorlását a hatalmas állatok úgy lökdösik, mint egy rongybabát. Hamilton szerint az állatok „összehangolt támadást” intéztek hajója ellen, de úgy véli, az orkák csak játszottak a kormánnyal, amivel akaratlanul is nagyon veszélyes szituációba keverték.
A kapitány a BBC Radio 4 csatornának így mesélte az esetet:
„20 mérföldre nyugatra vitorláztam Gibraltártól, észrevettem egy uszonyt, majd érzékeltem egy enyhe ütést, majd egy nagyon nagyot, körbenéztem, egy nagyon nagy bálna úszott ott, és megpróbálta megharapni a kormányt. Volt egy nagyobb és egy kisebb bálna is, és csak lökdösték és lökdösték a hajót, aztán egyiküknek sikerült leszednie az egyik kormányt, amiből kettő van a hajón.
Hamilton szerint egy nagyobb nőstény bálna vezethette a támadást, és négy fiatalabb orka csatlakozott a csónak üldözéséhez „szinte szinkronúszásszerűen”.
A gibraltári vizeken dolgozó spanyol Salvamento Maritimo szerint meredeken megemelkedett az orkák (más néven gyilkos bálnák vagy kardszárnyú delfinek) támadása a hajók ellen:
A szakértők abban reménykednek, hogy a bálnák felszerelése GPS-jeladóval elejét veheti a hasonló támadásoknak, amik egyre veszélyesebbé kezdenek válni.
Hamilton kapitány szerint csak idő kérdése, hogy mikor válik annyira elterjedtté az orkatámadás, hogy a társaságok erre már nem lesznek hajlandóak biztosítást kötni. A kardszárnyú delfinek támadásai már most is annyira gyakoriak a spanyol partoknál, hogy tudósok vizsgálják az eseteket.
(Forrás: Daily Mail)
A Twitteren írta meg a sajátos történetét egy Airbnb-tulajdonos: a nő teljesen kiakadt, hogy a bérlője nem hajlandó elhagyni a lakást, pedig már a rendőrséget is bevonta az ügybe.
A 2RawTooReal nevű Twitter-felhasználó leírta, hogy amíg elment nyaralni, úgy döntött, hogy kiadja a lakását ideiglenesen: fel is adott egy hirdetés az erre szakosodott Airbnb oldalon, majd ki is adta az otthonát egy bérlőnek.
Ezek után a tulaj felszólította, hogy hagyja el a lakását, mert nem szeretne ingyenélőkkel együtt lakni. Erre a bérlő csak annyit mondott, hogy ő nem megy sehova, hívja ki nyugodtan a rendőrséget.
A bérlő ráadásul rá is gyújtott a lakásban, erre még jobban felhúzta magát a tulaj.
Some woman rented out her place as an Airbnb & the tenant refuses to leave (Part 1) pic.twitter.com/0pt79pa8b3— 2RawTooReal (@2RawTooReal) June 12, 2022
A bejegyzés alatti kommentelők között volt, aki azt a tanácsot adta a pórul járt bérbeadónak, hogy egyszerűen riassza el az illegális lakót.
- javasolt egy sajátos megoldást a hozzászóló.
Az ügy még valószínűleg nem ért véget, és valószínűleg a helyi rendőrség oldja majd meg a problémát.
(via Indy100.com)
Összefogtak az írországi Greystones városában élő szülök a helyi iskolákkal, és elfogadtak egy „okostelefon-mentességi kódexet”. Ennek értelmében a kezdeményezéshez csatlakozó szülők vállalják, hogy középiskolás korukig nem vesznek okostelefont a gyerekeknek.
Reményeik szerint, ha az egész városban az iskolákkal közösen lépnek fel az ügyben, akkor egyik gyereknek sem kell magát „különcnek” éreznie, amiért neki nem lehet okostelefonja.
Az iskolák első körben felmérték a szülők igényeit, majd szerveztek egy gyűlést is, ahol a többség úgy döntött: az egész városra szükség van ahhoz, hogy a kezdeményezés sikeres legyen.
A kódex azonban nem kötelező érvényű. Ha egy szülő úgy dönt, továbbra is vehet okostelefont a gyerekének. Azonban a kezdeményezők azt remélik, hogy a többség példája jó hatással lesz, és idővel az válik normává, hogy a kisgyerekeknek nincs ilyen készülékük.
A városi iskolákban eddig is tiltották, vagy korlátozták a gyerekek okostelefon-használatát. Rachel Harper, a kezdeményezést vezető St. Patrick iskola igazgatója szerint azonban így is egyre fiatalabb korban kérték a gyerekek az okos eszközöket a szülőktől. Harper szerint azonban az egész városra kiterjedő szabály csökkenti az esélyét, hogy a diákoknak olyan társaik legyenek, akiknek van okostelefonjuk.
Az ügy felkeltette más írországi és nemzetközi szülői szervezetek, sőt a Greystones közelében élő ír egészségügyi miniszter figyelmét is. Stephen Donnelly azt is felvetette, hogy a gyakorlatot az egész országra is kiterjeszthetnék.