HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Egyre több európai ország gondolkodik a határok megnyitásának lehetőségén

Van, ahol már szabad az átjárás, máshol speciális szabályok érvényesek a határt átlépőkre.

Link másolása

A járványhelyzet javulása után egyre több ország vezet be lazításokat. Ezek között az országhatárok lezárását is felülvizsgálják, és ahol lehet, megnyitják újra az átkelőket.

Csehország

Június 8-ig vagy június 15-ig a csehek számára újra megnyílhatna a szlovák és az osztrák államhatár - jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök a Blesk hírportálon szerdán megjelent interjúban. Arról, hogy mikor nyílhatna meg a csehek számára a német és a lengyel határ is, Prága egyelőre nem tárgyal - tette hozzá. A német határt érintő konkrét kérdésre Babis leszögezte: ez ügyben azért nem folynak még tárgyalások, mert "elsősorban Bajorországban más a járványhelyzet". Bajorországban ugyanis, amelynek hosszú a határa Csehországgal, jóval magasabb a koronavírusos fertőzések száma, mint Csehországban - mutatott rá a Blesk.

Csehország a koronavírus-járvány miatt március 16-án zárta le határait, majd április 27-én újra megnyitotta őket. A cseh állampolgárok kiutazását jelenleg elsősorban a szomszédos országok lezárt határai gátolják. A cseh állam szintén feltételeket támaszt polgárai utazásai elé. Amennyiben egy cseh állampolgár mégis kiutazik külföldre, visszatértekor köteles négy napnál nem régebbi negatív koronavírus-tesztet felmutatni a határon. Ha ezzel nem rendelkezik, akkor két hétre házi karanténba kell vonulnia, amelyet a hatóságok ellenőriznek.

Ausztria

Ausztria a szomszédos országok közül Svájccal, Liechtensteinnel, valamint a keleten szomszédos országokkal lát esélyt arra, hogy a közeljövőben megszüntessék a határellenőrzéseket - jelentette ki Sebastian Kurz kancellár szerdán az osztrák kormány ülését követően. "Megállapodtunk Németországgal, hogy június 15-étől megnyitjuk az Ausztria és Németország közötti határszakaszt" - erősítette meg Kurz. Jelenleg azon dolgoznak, hogy Svájccal és Liechtensteinnel is megszülessen a megállapodás a határnyitásról. A berni igazságügyi minisztérium ugyanis nemrég megerősítette, hogy Svájc kész megszüntetni a határellenőrzést június 15-étől osztrák, valamint a német határszakaszain. Feltételként ugyanakkor megjelölték, hogy a koronavírus-járvány terjedése továbbra is alacsony marad.

Szintén intenzív tárgyalásokat folytatnak a szomszédos keleti országokkal - tette hozzá Kurz. Nem lát esélyt ugyanakkor a kancellár arra, hogy Olaszország irányában is megszűnjenek az ellenőrzések. Indoklásképpen azt mondta, hogy Olaszország "sajátos helyzetben" van, mert az új fertőzöttek száma továbbra is magas.

Az Ausztria és Németország közötti határellenőrzések szombattól tervezett enyhítése kapcsán Kurz említést tett arról, hogy a két ország között valamennyi határátkelőt meg kell nyitni, és a mostanival ellentétben azok a párok is átléphetik a határt, amelynek egyik tagja Ausztriában, a másik pedig Németországban él.

Horvátország

Horvátország napokon belül megnyithatja határait a szlovén turisták előtt - közölte Gari Cappelli horvát idegenforgalmi miniszter az N1 kereskedelmi csatornának nyilatkozva szerdán. Ljubljana szerint azonban még rengeteg a teendő addig, amíg a szlovén turisták útnak indulhatnak. Cappelli kiemelte: a hét végéig Szlovénia valószínűleg hozzájárul ahhoz, hogy állampolgárainak horvátországi tartózkodásukat követően ne kelljen karanténba vonulniuk Szlovéniában. Mint mondta, a szomszédos országban 1-2 koronavírus-fertőzést diagnosztizálnak naponta, ezért nem lát különbséget aközött, hogy valaki Szlavóniából és Zágrábból utazik Pulára és Crikvenicára, vagy a szlovéniai Novo Mestoból, mert ezeken a területeken hasonló a járványügyi helyzet.

A miniszter hozzátette: más országokkal is folynak tárgyalások a beutazások módjáról. Horvátország vasárnaptól fokozatosan újranyitotta határait: beléphetnek azok a külföldi állampolgárok, aki üzleti vagy más gazdasági érdekeltség, valamint halaszthatatlan személyes okok miatt utaznak az országba.

Davor Bozinovic belügyminiszter azt mondta: azok a turisták, akik fel tudnak mutatni igazolást arról, hogy van foglalásuk a horvát tengerparton, beléphetnek az országba. A gondot csak az okozza, hogy a legtöbb külföldi állampolgárnak horvátországi tartózkodását követően otthon két hétre, Szlovénia esetében egy hétre karanténba kell vonulnia, ez pedig nem hat ösztönzőleg az utazásra.

Szlovénia

Szlovénia még bizonytalan a határnyitást illetően. Jelko Kacin szlovén kormányszóvivő a válságkabinet szerdai sajtótájékoztatóján azt mondta: a koronavírus-járvány még tart, ezért összetett feladat a határok újranyitása, erről a kormánynak is döntést kell hoznia, az Európai Unióban a tagállamok erről önállóan határoznak. Fennáll annak a veszélye, hogy Horvátországban újra elterjedhet a vírus az olasz turisták miatt, aki komphajókkal, valamint vitorlásokkal és jachtokkal érkezhetnek az Adriára - fogalmazott.

Lengyelország

Tovább lazít a lengyel kormány a koronavírus-járvány miatt hozott intézkedéseken, de meghosszabbítják június 12-ig az egészségügyi határellenőrzést. Egyelőre érvényben marad a külföldiekre vonatkozó határzár is.

Németország

Lazítják a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett határigazgatási szigorításokat Németországban - jelentette be Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter szerdán Berlinben. A határforgalom állandó ellenőrzését fokozatosan, június 15-ig számolják fel, de csak akkor, ha a járványhelyzet megengedi. A szigorításokat ismét be lehet vezetni, ha felerősödik a járvány. Az első lépésben, május 16-án teljesen megszüntetik a korlátozásokat a Luxemburggal közös határszakaszon, az Ausztriával, Svájccal és Franciaországgal közös szakaszon pedig megnyitják valamennyi átkelőt, és az állandó ellenőrzésről áttérnek a szúrópróbaszerű vizsgálatokra. Ugyanezt a megoldást szorgalmazzák a Dániával közös szakaszon. A koppenhágai vezetéssel még nem állapodtak meg.

Az Olaszországból és Spanyolországból érkező repülőjáratoknál továbbra is fenntartják az állandó ellenőrzést. A Lengyelországgal és Csehországgal közös határszakaszon egyelőre nincs változás. Ezeken a szakaszokon nem is a német, hanem a szomszédos ország kormánya rendelt el állandó ellenőrzést és belépési korlátozásokat. Ugyanakkor a szövetségi kormány javasolja a járványügyben illetékes tartományi kormányoknak, hogy vonják vissza azt a rendelkezést, miszerint két hétre karanténba kell vonulnia az európai uniós társországokból érkezőknek.

Szerbia

Szerbia bizonyos feltételekkel újranyitja lassan a határait, Észak-Macedónia pedig igyekszik több szakaszban visszazökkenteni az életet a normális kerékvágásba. A szerb kormány döntése értelmében ezentúl a szerb állampolgárok csak akkor léphetnek be 14 napos karantén-kötelezettség nélkül az országba, ha 72 óránál kevesebbet töltöttek külföldön, vagy ha rendelkeznek 72 óránál nem régebbi, negatív koronavírus-teszttel. A külföldi állampolgároknak mindenképpen szükséges a 72 óránál nem régebbi, negatív teszt, valamint az illetékes kormánybizottság jóváhagyása. Belgrád arról is döntött, hogy június elsejétől teljes mértékben megnyitja a határait Észak-Macedónia, Albánia, Bosznia-Hercegovina és Montenegró felé.

Magyarország

Szerda reggeltől megnyílik a Jánossomorja és Andau, valamint az Alsószölnök és Neumarkt közötti határátkelő a személyforgalom előtt - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedd este a Facebook-oldalán.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: