HÍREK

Egyre több a magyar vírusszkeptikus, ellenzi a lakosság a kötelező oltást

A vizsgálat szerint egyre több a vírustagadó és az összeesküvés-hívő az országban, és a magyarok többsége elutasítja a kötelező oltást.

Link másolása

Tíz megkérdezettből hat fő (61%) ellenzi a kötelező oltás bevezetését, és a magyarok csupán 35%-a (alig több mint harmada) támogatná – derült ki a Policy Solutions felméréséből, amire a Hvg.hu figyelt fel.

A támogatók és elutasítók aránya a kormánypártiak körében 44% és 52%. Ez az arány az ellenzékiek között 37% és 59%. A magukat függetlennek vallók között 80% a kötelező oltást ellenzők aránya. A véleménykülönbség az oltottak és oltatlanok között is jelentős: a beoltottak közül 45% támogatná a kötelező oltást, az oltatlanoknál csak 11%. arányuk 1 százalékról 2 százalékra. A magyarok 58%-a azt is elutasítja, hogy a munkáltatók megkövetelhessék a dolgozóik átoltottságát.

A válaszadók negyede állította, hogy nem oltatta be magát (24%), 72%-uk mondta azt, hogy felvette valamelyik vakcinát. Akik nem oltatták be magukat, leginkább az oltás hosszú távú mellékhatásaitól félnek (55%) illetve az oltás hatékonyságában kételkednek (30%).

Az első körös oltáson már túlesett válaszadók csupán 32 százaléka tervez élni a harmadik oltás lehetőségével vagy már vette is fel a harmadik oltást. Az átoltott magyarok több mint fele (54%) azonban nem tervezi, hogy beadassa az emlékeztető vakcinát.

Nőtt a vírustagadók és az összeesküvés-elméletekben hívők száma is.

Szeptemberben azt az állítást fogadták el a legtöbben, hogy „a koronavírust szándékosan szabadította Kína a világra”. Másodikként pedig azt, hogy „a gyógyszercégek engedték szabadjára a vírust, hogy utána könnyebben eladhassák az oltásaikat.” Abban, hogy a vírus nem is létezik, “csak kitaláció” egyre többen hisznek: a harmadik hullám kezdete óta megduplázódott a számuk.

A magyarok többsége szerint már nem lenne szükség kötelező maszkviselésre sem a tömegközlekedésen (53%), sem az üzletekben (57%). Az elemzés megállapította, hogy az emberek belefáradtak a folyamatos „készenléti állapotba”, és az átoltottság növekedése miatt megnőtt az általános egészségügyi biztonságérzet.

A kutatás azt is megvizsgálta, hogyan hatott a járvány a lakosság mentális állapotára. A válaszadók 73%-ának nem okozott problémát a nyitás, míg 27 százaléknak igen.

A felmérésből kiderült, hogy a magyarok szerint az ország gazdasági helyzete is jobb, mint a harmadik hullám alatt. Márciusban még 39%, szeptemberben már csak 20% számolt be anyagi helyzetének romlásáról, szeptemberben, azonban a válaszadók 78%-a nem tapasztalt már változást, míg fél évvel korábban ez az aránycsupán 59% volt. A fővárosban számoltak be a legnagyobb arányban anyagi visszaesésről (27%), és itt vesztették el legtöbben az állásukat is (11%).

Az elemzésből kiderül az is, hogy a magyarok idén szeptemberben átlagosan közepesre értékelték a kormány egészségügyi intézkedéseit (3,2 pont), ami 0,2 pontos javulás a márciusban adott válaszokhoz képest. Vagyis a világviszonylatban is kiugróan magas magyar halálozási adatok sem rontották az Orbán-kormány egészségügyi válságkezelésének megítélését. Pedig 2021 márciusának elején 15 ezer halálos áldozata volt a járványnak, ami később megduplázódott. A fideszesek jó (4,1-es) értéket adtak a kormánynak, az ellenzékiek elégségest (2,4 pont), a pártnélküliek közepest (3,1 pont). A 60 év felettiek értékelték a legjobbnak (3,4 pont) az egészségügyi válságkezelést.

A válaszadók a gazdasági válságkezelést is közepesre értékelték (3 pont), ami kismértékű javulás tavasz óta (0,2 pont). A kormánypártiak átlagosan jónak (4 pont), az ellenzékiek elégségesnek (2,2 pont), a pártnélküliek közepesnek (2,8 pont) értékelték a gazdasági válságkezelést.

A válaszadók többsége (55%) hiányosnak tartotta a kormány munkavédelmi és szociális intézkedéseit. A kormánypártiak körében tízből heten gondolták úgy, hogy a kormány intézkedései megfelelőek voltak, ennek ellenére a fideszesek negyede (24%) szerint sem tettek eleget. A pártnélkülieknek harmada (32%) volt elégedett, míg az ellenzékieknek csak a 12 százaléka.

A felmérés az emberek problémalistájának vizsgálatára is kitért, aminek első három eleme a harmadik hullám óta változatlan. A megélhetés magas költségeinek problémája van az első helyen (47 százalékos említési arány), ezt követik az alacsony fizetések (46%), majd az egészségügyi ellátás alacsony színvonala (38%). A magyarok csupán tizede sorolta az ország fő problémái közé a migrációt, a „homoszexuális propagandát” pedig csupán 8% gondolta problémának.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk