HÍREK

„Egymilliárd alatt nehéz mocorogni” – Völner Pál állami támogatásokhoz akarta juttatni Schadl György cégét

Schadl a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős pályázati összeget remélt egy általa „mészköves f.szságként” említett technológiára.

Link másolása

Völner Pál nemcsak aláírásokkal és kinevezésekkel segítette Schadl Györgyöt, hanem tanácsokkal és kapcsolatait megmozgatva is próbálta elérni, hogy cége állami támogatáshoz juthasson – írja az RTL.hu.

A portál szerint 2021 júniusában az egykori államtitkár rendszeresen felhívta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, hogy elmondja, Schadl cége hogyan tudna állami támogatásokhoz jutni. Schadl György még 2017-ben alapította az Aqua Energy Solution Zrt. nevű céget, aminek 2020 végéig egyetlen forint bevétele sem volt, de több millió forint veszteséget termelt. A céget valószínűleg azért alapította, hogy kifejleszthesse találmányát. Ez az iratok szerint egy

belső égésű, benzinüzemű Otto-motorból alakított vízüzemű motor, amely (...) vízből állít elő mechanikai-, illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.

Schadl György telefonbeszélgetéseit tavaly áprilisban kezdte lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A lehallgatásokról készült jegyzőkönyvek alapján Schadl azt tervezte, hogy „a paksiak projektcége” bevásárolná magát tíz százalékkal az Aqua Energy Solution Zrt.-be, amiért opciós vételi jogot szereznének, és együtt pályáznának. Májusban el is kezdtek összerakni egy pályázatot, amihez Völner Páltól kért tanácsot, hogy milyen összeget írjanak be, mert mint fogalmazott, „ehhez halvány lila gőzük sincs”. Völner erre azt ígérte, hogy meg fogja kérdezni, mennyi pénzért lehet pályázni,

„de ha valakik ilyen bátrak, meg támogatják, akkor meg kell kérdezni, hogy egy egymilliárdot lehet-e pályázni”. Völner szerint ugyanis „egymilliárd alatt nehéz mocorogni”.

Úgy vélte, ebből az összegből Schadl „400 millió forinttal ki tudná fizetni az embereket, és maradna hatszáz, hogy egy használható eredmény szülessen”.

A lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderült, hogy Süli János, a Paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, „szeretettel várja ezt a dolgot”. Völner Pál azt is mondta, hogy Süli Jánost „kell nekiereszteni a Palkovicsnak” (dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter – a szerk.) ebben az ügyben. Völner szerint ugyanis ők vannak olyan viszonyban, hogy Süli „fel tudja méretni Palkovicscsal az esemény fontosságát”.

A lehallgatott beszélgetések alapján azért próbálták bevonni Palkovics László innovációs és technológiai minisztert az ügybe, mert az ő tárcája írja ki a pályázatokat. Az is szóba került, hogy olyan pályázati kiírás kellene, ami „gyors reagálású alternatív energiatermelésre” szól. Azonban egy héttel később Völner jelezte, hogy „az a probléma, hogy nincs ilyen kiírás”. Azt is hozzátette: „az a baj, hogy a Steinernél (Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára – a szerk.) van minden, aki mulya egy kicsit ezekben a dolgokban, illetve mindig lovagol valamin.”

Völner nem állt le az ötleteléssel, abban egyetértettek Schadllal, hogy teljesen mindegy, mire kapnak pénzt. Az államtitkár június 12-én hívta fel Schadl Györgyöt először azzal az ötlettel, amit Schadl később egy ismerősének „mészköves f.szság”-ként emlegetett. Völner ugyanis azt gondolta, hogy Schadlék találmányával talán csökkenthet egy mészégetéssel foglalkozó cég károsanyag-kibocsátásán.

Az ügyészség szerint később is hangot adott annak az aggodalmának, hogy nem működőképes a konstrukció. Völner Pál viszont azzal nyugtatta, hogy

miután már megnyerték a pályázatot, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valóban volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredményre, vagy sem.

A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: