HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Egymilliárd alatt nehéz mocorogni” – Völner Pál állami támogatásokhoz akarta juttatni Schadl György cégét

Schadl a jegyzőkönyvek tanúsága szerint jelentős pályázati összeget remélt egy általa „mészköves f.szságként” említett technológiára.

Link másolása

Völner Pál nemcsak aláírásokkal és kinevezésekkel segítette Schadl Györgyöt, hanem tanácsokkal és kapcsolatait megmozgatva is próbálta elérni, hogy cége állami támogatáshoz juthasson – írja az RTL.hu.

A portál szerint 2021 júniusában az egykori államtitkár rendszeresen felhívta a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnökét, hogy elmondja, Schadl cége hogyan tudna állami támogatásokhoz jutni. Schadl György még 2017-ben alapította az Aqua Energy Solution Zrt. nevű céget, aminek 2020 végéig egyetlen forint bevétele sem volt, de több millió forint veszteséget termelt. A céget valószínűleg azért alapította, hogy kifejleszthesse találmányát. Ez az iratok szerint egy

belső égésű, benzinüzemű Otto-motorból alakított vízüzemű motor, amely (...) vízből állít elő mechanikai-, illetve villamos generátorhoz kapcsolva villamos energiát.

Schadl György telefonbeszélgetéseit tavaly áprilisban kezdte lehallgatni a Nemzeti Védelmi Szolgálat. A lehallgatásokról készült jegyzőkönyvek alapján Schadl azt tervezte, hogy „a paksiak projektcége” bevásárolná magát tíz százalékkal az Aqua Energy Solution Zrt.-be, amiért opciós vételi jogot szereznének, és együtt pályáznának. Májusban el is kezdtek összerakni egy pályázatot, amihez Völner Páltól kért tanácsot, hogy milyen összeget írjanak be, mert mint fogalmazott, „ehhez halvány lila gőzük sincs”. Völner erre azt ígérte, hogy meg fogja kérdezni, mennyi pénzért lehet pályázni,

„de ha valakik ilyen bátrak, meg támogatják, akkor meg kell kérdezni, hogy egy egymilliárdot lehet-e pályázni”. Völner szerint ugyanis „egymilliárd alatt nehéz mocorogni”.

Úgy vélte, ebből az összegből Schadl „400 millió forinttal ki tudná fizetni az embereket, és maradna hatszáz, hogy egy használható eredmény szülessen”.

A lehallgatási jegyzőkönyvekből az is kiderült, hogy Süli János, a Paksi bővítésért felelős tárca nélküli miniszter azt mondta, „szeretettel várja ezt a dolgot”. Völner Pál azt is mondta, hogy Süli Jánost „kell nekiereszteni a Palkovicsnak” (dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter – a szerk.) ebben az ügyben. Völner szerint ugyanis ők vannak olyan viszonyban, hogy Süli „fel tudja méretni Palkovicscsal az esemény fontosságát”.

A lehallgatott beszélgetések alapján azért próbálták bevonni Palkovics László innovációs és technológiai minisztert az ügybe, mert az ő tárcája írja ki a pályázatokat. Az is szóba került, hogy olyan pályázati kiírás kellene, ami „gyors reagálású alternatív energiatermelésre” szól. Azonban egy héttel később Völner jelezte, hogy „az a probléma, hogy nincs ilyen kiírás”. Azt is hozzátette: „az a baj, hogy a Steinernél (Steiner Attila, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára – a szerk.) van minden, aki mulya egy kicsit ezekben a dolgokban, illetve mindig lovagol valamin.”

Völner nem állt le az ötleteléssel, abban egyetértettek Schadllal, hogy teljesen mindegy, mire kapnak pénzt. Az államtitkár június 12-én hívta fel Schadl Györgyöt először azzal az ötlettel, amit Schadl később egy ismerősének „mészköves f.szság”-ként emlegetett. Völner ugyanis azt gondolta, hogy Schadlék találmányával talán csökkenthet egy mészégetéssel foglalkozó cég károsanyag-kibocsátásán.

Az ügyészség szerint később is hangot adott annak az aggodalmának, hogy nem működőképes a konstrukció. Völner Pál viszont azzal nyugtatta, hogy

miután már megnyerték a pályázatot, senki nem fogja ellenőrizni azt, hogy valóban volt-e reális esély a pályázatban megjelölt eredményre, vagy sem.

A Schadl–Völner-ügy december 7-én robbant ki, amikor a Legfőbb Ügyészség közölte, hogy a fideszes parlamenti képviselő, akkori igazságügyi államtitkár Völner Pál a megalapozott gyanú szerint rendszeresen, alkalmanként 2–5 millió forintot kapott a Bírósági Végrehajtói Kar elnökétől.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: