HÍREK

Egy titkos CIA-program segített az ukrán hadseregnek felkészülni az oroszok támadására

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség félkatonai szervezetei még 2015-ben kezdték el kiképezni az ukrán különleges műveleti erőket, például a mesterlövészeket, akik most sikeresen hasznosítják ezt a tudást a háborúban.

Link másolása

Sokakat meglepett - hírszerzési jelentések szerint még magát Vlagyimir Putyint is -, hogy az ukrán erők a vártnál sokkal nagyobb ellenállást tanúsítanak az Oroszország elleni háborúban. Ez részben egy már lezárt, titkos CIA-kiképzési programnak köszönhető, amelyet Ukrajna keleti frontvonalain indítottak korábban - számolt be róla a Yahoo News titkosszolgálati képviselők ismertetése alapján.

Miután 2014 elején Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, majd oroszbarát szeparatisták háborúzni kezdtek a Donbász régióban Ukrajnával, lassan az orosz csapatok is beszálltak a harcba. Időközben azonban a másik oldalon szép csendben az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) is elkezdte segíteni Ukrajnát.

Olyan programot indítottak, amely részeként a CIA félkatonai szervezetei különböző technikákat tanítottak az ukrán hadseregnek. Megmutatták például, hogy kell működtetni a Javelin páncéltörő rakétákat, hogyan játszhatják ki az oroszok digitális nyomkövetését, hogyan kell használni a titkos kommunikációs eszközöket, és hogyan maradhatnak észrevétlenül a háborús övezetben.

A 2014-es orosz bevonulás után az amerikai hadsereg is segített egy régóta fennálló, nyilvánosan elismert kiképzési program lebonyolításában az ukrán csapatok számára Ukrajna nyugati régiójában, távol a frontvonalaktól. Ez tartalmazta a Javelin páncéltörő rakéták használatára vonatkozó utasításokat és a mesterlövészek kiképzését is. A Yahoo News azonban kiderítette, hogy a CIA 2015-ben egy titkos programot is indított az Egyesült Államokban ukrán különleges műveleti erők és más hírszerzői személyzet számára, amelyben már a lőfegyver-használatot, az álcázási technikákat és a titkos kommunikáció használatát is tanították. Az is kiderült, hogy ekkor a CIA félkatonai szervezetei Kelet-Ukrajnába utaztak, hogy segítsék a Kijevhez hű erőket az oroszok és a szeparatisták elleni harcban.

Amerikai tisztviselők korábban tagadták, hogy a CIA képzési programjai támadó jellegűek lettek volna. Egy magas rangú hírszerzési tisztviselő szerint az ukránokat a hírszerzési információk gyűjtésében segítették a kiképzéssel. Mindeddig azonban nem hozták nyilvánosságra a CIA Ukrajna keleti frontvonalain lebonyolított félkatonai kiképzési programjának részleteit.

A Yahoo News szerint amikor a CIA félkatonai szervezetei először utaztak Kelet-Ukrajnába, miután Oroszország 2014-ben beszállt a harcokba, kettős megbízatással érkeztek. Egyrészt ki kellett deríteniük, hogyan tudná az ügynökség a legjobban segíteni az ukrán különleges műveleti erők kiképzését az oroszok és a szakadár szövetségeseik elleni harcban. Másrészt pedig fel kellett mérniük az ukrán katonák képességeit. A CIA egyik egykori magas rangú tisztviselője szerint az volt a kérdés, hogy az ukránok "elesnek, vagy felállnak és harcolnak". Miután megbizonyosodtak róla, hogy az ukrán csapatok harcra készek, megtanították nekik az irreguláris hadviselésre jellemző készségeket.

Mivel több mint egy évtizeden át a terror elleni harcra összpontosítottak, a CIA-t először megdöbbentette, hogy az oroszok milyen csúcstechnológiás eszközöket alkalmaznak.

Például drónokkal, adótornyokkal és más berendezések segítségével végeztek háromszögelést az ukránok és a CIA félkatonai szervezeteinek munkatársai által használt telefonok és elektronikus eszközök között. Egy egykori CIA-tisztviselő a Terminátor filmekből ismert SkyNet fegyveres mesterségesintelligencia-rendszeréhez hasonlította az orosz hadsereg tech-rendszerét. Emiatt kezdtek el új, biztonságos kommunikációs rendszereket kidolgozni.

Fontos volt, hogy a CIA megbízható, tapasztalt, veterán munkatársakat küldött Ukrajnába, hiszen fennállt a veszélye, hogy a titkos képzési program kitudódik, félreértelmezik, és csak fokozza a feszültséget. Bár a program idővel bővült, a résztvevők létszámát nem növelték, hogy ezzel is minimálisra csökkentsék az ügynökség kitettségét és megóvják az ukránokat az oroszok haragjától.

Az amerikai szerepvállalás szabályai tehát világosak voltak: adjanak tanácsot, képezzék ki az ukránokat, de ne vegyenek részt a harcban.

Amikor azonban Donald Trump elnökségével új kormány alakult az Egyesült Államokban, a Nemzetbiztonsági Tanács elkezdett aggódni a titkos program miatt. Az egyik nagy kérdés az volt, hogy meddig mehetnek el vele. "Ha ne adj' Isten lelőttek néhány oroszt, az baj? Szükség van ehhez külön felhatalmazásra?" - emlékezett vissza egy egykori CIA-tisztviselő. A Fehér Ház illetékesei attól is tartottak, hogy mi történhet, ha CIA-alkalmazottakat az oroszbarát erők elfognák egy titkos küldetésben, esetleg egy orosz megölne egy CIA-tisztet.

Azt nem lehet tudni, hogy pontosan meddig, de volt tisztviselők szerint a kockázatok ellenére még évekig működött a titkos ukrajnai CIA-program. Februárban aztán az orosz invázió veszélyének fokozódása miatt a Biden-kormányzat a CIA összes emberét kivonta Ukrajnából, beleértve a félkatonai ügynökségeket is. Egy volt tisztviselő szerint a kormány még attól is rettegett, hogy titkosszolgálati embereik egyáltalán a frontvonalon legyenek.

A CIA-program hatásai azonban megmutatkoznak a háborúban. Az egykori tisztviselők szerint az, hogy az ukrán hadsereg kulcsfontosságú városokat képes megvédeni az orosz megszállóktól, megöltek több orosz tábornokot, amelyek közül legalább egyet mesterlövészek lőttek le, és több kisebb, de annál fontosabb győzelmet is arattak már a háborúban, részben az amerikai kiképzésnek köszönhetőek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk