HÍREK

„Egy szikla volt, amelyre a modern Nagy-Britannia épült” – sorra búcsúznak II. Erzsébettől a világ vezetői

A brit miniszterelnöktől kezdve Putyinon át az Európai Unió vezetőiig számos közéleti szereplő megemlékezett a csütörtökön elhunyt királynőről.

Link másolása

Nemcsak az Egyesült Királyság, az egész világ gyászolja a csütörtökön elhunyt II. Erzsébet királynőt. Sorra érkeznek a részvétnyilvánítások és a dicsőítő megemlékezések a világ vezetőitől.

Liz Truss, Nagy-Britannia miniszterelnöke

A kormányfő a királynő halálának bejelentése után, a Downing Street-en tartott beszédében búcsúzott az uralkodótól.

"Egy szikla volt, amelyre a modern Nagy-Britannia épült, országunk virágzott az uralkodása alatt. Nagy-Britannia neki köszönheti, hogy olyan nagyszerű ország, mint amilyen ma" - fogalmazott. Azt is hozzátette, hogy "óriási veszteség ez a nap", II. Erzsébet viszont "csodálatos örökséget hagyott hátra".

Boris Johnson, Nagy-Britannia előző miniszterelnöke

A napokban hivatalosan is leváltott volt kormányfő szerint "ez országunk legszomorúbb napja". Közleményében hangsúlyozta, hogy "sajátos, egyben egyszerű ereje volt Erzsébet királynőnek abban, hogy boldoggá tegyen minket".

Volodimir Zelenszkij, Ukrajna elnöke:

"Mély megrendüléssel értesültünk II. Erzsébet királynő haláláról. Az ukrán nép nevében őszinte részvétünket fejezzük ki a királyi családnak, az Egyesült Királyságnak és a Nemzetközösségnek e pótolhatatlan veszteség miatt. Gondolataink és imáink veletek vannak."

Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke:

"Őfelsége neve elválaszthatatlanul összekapcsolódik az Egyesült Királyság legújabb kori történelmének legfontosabb eseményeivel. II. Erzsébetet sok évtizeden át méltán szerették és tisztelték alattvalói, és a nagyvilágban megbecsülés övezte. Bátorságot és kitartást kívánok Önöknek e súlyos, pótolhatatlan veszteség idején."

Joe Biden, az Egyesült Államok elnöke:

II. Erzsébet páratlan államfői képességével és állhatatosságával hozzájárult az Egyesült Királyság és Egyesült Államok közötti szövetség elmélyítéséhez és különlegessé tételéhez - áll a Fehér Ház közleményében, amelyet II. Erzsébet halálára adott ki Joe Biden amerikai elnök és felesége. Az elnöki házaspár legmélyebb együttérzéséről biztosította a királyi családot, amely "nemcsak egy királynőt, de anyát, nagymamát és dédanyát is elveszített". A közleményben hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok polgárai minden gondolatukkal osztoznak az Egyesült Királyság és Nemzetközösség polgárainak fájdalmában. II. Erzsébet egy egész korszakot fogott át uralkodásával, egy állandóan változó világban a britek generációi számára az állandóságot jelentette, és büszkeséget adott nekik. Az első olyan brit uralkodó volt, akihez az emberek azonnal személyesen kapcsolódni tudtak világszerte - áll a búcsúüzenetben, amely azzal zárul, hogy II. Erzsébet öröksége kiemelkedő helyen szerepel majd a brit történelem lapjain és a világ történetében.

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke

"Őfelsége II. Erzsébet királynő a brit nemzet egységét és folytonosságát testesítette meg több mint hetven éven át. Megőrzöm emlékemben Franciaország barátját, a hazáját és az évszázadát meghatározó szívek királynőjét."

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke

Twitter-üzentében azt írta: II. Erzsébet volt a világ leghosszabb ideig hivatalban lévő államfője, és az egyik legelismertebb személyiség világszerte. Bátorsága és odaadása, amellyel országát szolgálta, sokak számára az erő forrása volt, és stabilitást jelentett a legnehezebb időkben is. A királynő állhatatos elkötelezettsége hazája iránt, családja és népe iránti szeretete jellemezte hosszú uralkodását. Együttérzése és azon képessége, hogy kapcsolatot tudott teremteni bármely nemzedékkel, miközben ragaszkodott a számára oly fontos hagyományokhoz, a valódi vezetés példája volt. Az Egyesült Királyság legjobbjait, népét és értékeit testesítette meg - emelte ki Von der Leyen.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke

Üzenetében kiemelte: Erzsébet királynő, akit egykor "Rendíthetetlen Erzsébetnek" neveztek, szolgálatával és elkötelezettségével soha nem mulasztotta el megmutatni a tartós értékek fontosságát a modern világban.

Roberta Metsola, az Európai Parlament (EP) elnöke

Úgy fogalmazott: kevesen tudták oly mértékben alakítani a világ történelmét, mint Őfelsége II. Erzsébet királynő. "A kötelesség és a szolgálat iránti törhetetlen elkötelezettsége példa volt mindenki számára" - tette hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár

Üzenetében azt írta: "mélységesen elszomorította" II. Erzsébet királynő halálának híre. Kiemelte: a királynő uralkodásának több mint 70 éve alatt önzetlenül vezette országát, és igazi közszolgálatot látott el. "Legmélyebb részvétem a királyi családnak, a NATO-szövetséges Egyesült Királyságnak, Kanadának, valamint a Nemzetközösség valamennyi tagjának" - fűzte hozzá.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk