HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Egy nap alatt 6 orosz katonát ölt meg – állítják a mesterlövészről, aki beállt az ukrán hadseregbe

A Wali becenéven ismert férfiről rengeteg hír jelent meg a nemzetközi médiában, ugyanakkor érdemes fenntartásokkal kezelni ezeket.

Link másolása

Korábban már mi is beszámoltunk róla, hogy a világ egyik „legvéresebb kezű” mesterlövésze is beállt az ukrán hadseregbe. A Wali becenéven ismert 40 éves férfiről rengeteg hír jelent meg az elmúlt napokban a nemzetközi médiában. Sok helyen máris úgy emlegetik őt, mint a ma élő legjobb mesterlövész az egész világon, aki 3,5 kilométerről ölt meg egy ISIS-harcost. Első ukrajnai „munkanapján” pedig egyből hat orosz katonát likvidált Kijev térségében.

Azonban érdemes fenntartásokkal kezelni az ilyen híreket. A Portfolio jobban utánajárt a Wali nevű mesterlövészről szóló cikkeknek, és összegyűjtötték, mi lehet a valóság vele kapcsolatban.

Korábban a torontói Globe and Mail írt arról, hogy Wali volt az, aki a Joint Task Force 2 elit alakulat fegyverszakértőjeként 3450 méter távolságból lelőtte az Iszlám Állam egyik fegyveres katonáját, és ezzel megzavarta az iszlamisták támadását az iraki biztonsági erők ellen. Lövése egy katonai forrás szerint körülbelül 10 másodperc alatt találta el az ISIS katonáját.

Ez a híresztelés ugyanakkor valószínűleg téves. A Porfolio arról ír, hogy a 3540 méterről indított lövést a kanadai JTF-2-es műveleti egység valamelyik tagja adták le. Wali azonban nem itt, hanem a 22-es számú gyalogsági ezredben szolgált mesterlövészként. Lehet ugyan, hogy a két alakulat személyi állománya közt van átfedés, de Wali 2015-től már nem a kanadai haderő kötelékében, hanem az iraki kurdokkal harcolt együtt az Iszlám Állam ellen. Hivatásos katonaként utoljára 2011-ben volt műveleti területen, Afganisztánban.

Így a lap szerint

valószínű, hogy a rekordernek számító, 3450 méteres találatot nem ő adta le.

Egyes portálok arról számoltak be, hogy a mesterlövész már hat orosz katonát likvidált Kijev térségében. A Portfolio azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy ez is egy valóságalapot nélkülöző, motivációs célú mítosz lehet. A lap szerint ugyanis

két nap alatt aligha lőhetett le hat orosz katonát, ráadásul az sem biztos, hogy Wali ennyi idő alatt eljutott egyáltalán Kijevbe.

Ennek ellenére nem kizárt, hogy a későbbiekben valóban képes lesz ilyen eredményeket produkálni.

A lap szerint ugyanakkor a mítoszok ellenére a mesterlövészeknek fontos szerepe lesz az orosz-ukrán háborúban, nemcsak a propaganda, hanem valós harci cselekmények tekintetében is. Azzal ugyanis, hogy egyre intenzívebbé válnak a városi harcok, nagyobb számban alkalmazhatnak mesterlövészeket, például Kijev védelmére is. A mesterlövészek ugyanis könnyebben tudnak magaslati pozíciót találni a városokban, sikeres lövéseket leadni, majd eltűnni, még mielőtt az ellenség viszonozza a tüzet.

Mindennek pedig nem csupán a fontos célpontok likvidálása miatt van nagy jelentősége, hanem pszichológiai hatása is van. A gyalogsági alakulatok ugyanis a mesterlövészektől tartva lassabban, megfontoltabban és bátortalanabbul haladhatnak előre - írja a lap.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: