HÍREK

Egy hónapos zárlat lép életbe Nagy-Britanniában jövő csütörtöktől

A korlátozások némileg enyhébbek lesznek, mint tavasszal, de így is súlyosabbak, mint amit Boris Johnson tervezett.

Link másolása

Jövő csütörtöktől négy hétre újból csaknem teljes - bár a tavaszinál több szempontból lényegesen enyhébb szigorúságú - zárlat lép életbe Angliában a koronavírus-járvány terjedésének megfékezése végett.

Boris Johnson brit miniszterelnök a Downing Streeten tartott szombat esti sajtótájékoztatóján közölte:

november 5-től december 2-ig az Angliában élők csak meghatározott indokokkal hagyhatják el otthonaikat. Ezek közé tartozik a sürgősségi vagy a tervezett orvosi ellátás, az alapvető szükségleti cikkek és a gyógyszerek beszerzése, a munkahelyre utazás azok esetében, akik otthonról nem tudják ellátni munkájukat, illetve a szabadtéri testedzés.

Ezt az egy háztartásban élők együtt is végezhetik, de mindenki csak egy, vele nem egy fedél alatt lakó emberrel találkozhat közterületen is. Johnson bejelentése alapján jövő csütörtöktől a nem alapvető szükségleti cikkeket árusító boltok, valamint a pubok, a bárok és az éttermek négy hétre bezárnak, bár elvitelre és házhozszállításra továbbra is lehet ételt rendelni.

Lényeges különbség azonban a járvány első, tavaszi hulláma idején elrendelt zárlathoz képest, hogy ezúttal az iskolák és az egyetemek a négyheti zárlat idején is nyitva maradnak.

A brit kormányfő külön is hangsúlyozta, hogy a munkahelyeknek most nyitva kell maradniuk, mindenekelőtt az építőiparban és a feldolgozószektorban. Jelentős különbség az is, hogy a meghatározatlan időre elrendelt tavaszi korlátozásokkal ellentétben ezúttal van végdátuma az intézkedésnek.

Szombat esti sajtóértekezletén Boris Johnson kiemelte: a jövő csütörtökön életbe lépő zárlat december 2-án véget ér, és onnantól a kormány szándékai szerint ismét az eddig alkalmazott enyhébb, a különböző országrészekben eltérő készenléti fokozatokat érvényesítő regionális rendszer lép életbe.

A szombaton bejelentett intézkedés komoly fordulat a kormány eddigi járványellenes stratégiájában. Johnson az elmúlt hetekben többször is gyakorlatilag kizárta az országos kiterjedésű zárlat újbóli alkalmazását, azzal az érvvel, hogy egy ilyen intézkedésnek katasztrofális gazdasági következményei lennének. A brit gazdaság a március végén elrendelt zárlatot súlyosan megszenvedte: az idei második negyedévben 19,8 százalékkal - a negyedéves mérések 65 évvel ezelőtti kezdete óta példátlan ütemben - zuhant a brit hazai össztermék (GDP) az első három hónaphoz viszonyítva.

Chris Whitty angliai tisztifőorvos, a kormány egészségügyi főtanácsadója a szombat esti sajtótájékoztatón elmondta: a statisztikai becslések szerint szeptember végén az angol lakosság 0,2 százaléka, október végén már 1,04 százaléka volt koronavírus-fertőzött, vagyis a vírust hordozók aránya egy hónap alatt az ötszörösére emelkedett.

Boris Johnson a sajtóértekezleten kijelentette: a kormány tanácsadóinak modellszámításai alapján a jelenlegi járványdinamika a most bejelentett ellenintézkedések nélkül azzal a kockázattal járna, hogy a koronavírus-járvány egy idő után naponta több ezer halálos áldozatot szedne, sokkal többet, mint a tavaszi tetőzés idején. Áprilisban voltak olyan időszakok, amikor naponta 1200-nál több halálos áldozata volt a koronavírus-járványnak az Egyesült Királyságban.

A miniszterelnök hozzátette: immár nagyon közeli kilátás az olyan gyors és olcsó koronavírustesztek tömeges használata, amelyeket mindenki maga el tud végezni, és amelyek 10-15 percen belül eredményt mutatnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: