HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Durván elszálltak az élelmiszerárak, csak néhány zöldségnél és gyümölcsnél tapasztalhatunk csökkenést

A tejtermékek, a tojások és a húsok ára is emelkedett, de a növényi alapú élelmiszerek között is akad, amiért többet kell fizetnünk.
Fotó: Pixabay (illusztráció) - szmo.hu
2021. április 22.


Link másolása

Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - írja a Portfolio.hu az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) áprilisban közzétett agrárpiaci jelentései alapján. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.

A belpiaci, 47–57 mm-es gömb paradicsom kilója 685 forintos átlagáron szerepelt a 14. heti kínálatban, ezzel szemben a spanyol származásút 587 forintért értékesítették.

A hazai 5 százalékkal, a külpiaci pedig 44 százalékkal haladta meg a 2020. évi azonos heti árát.

Ezzel szemben kilogrammonként 680 forintot tett ki a belföldi termesztésű, 30–70 mm vállátmérőjű tölteni való édes paprika átlagára, ez 10 százalékos csökkenést jelent az az egy évvel és az egy héttel azelőttihez képest.

Csökkenést mutattak a káposztafélék átlagárai a tavalyi év azonos időszakához képest: a hazai, tavalyi termésből eltárolt fejes káposzta kilónként 130 forintért, a vörös káposzta 180 forintért, a kelkáposzta 255 forintért került a választékba a vizsgált héten.

Hazai termék a 14. héten nem szerepelt karfiolból és brokkoliból, de az olasz áru olcsóbb lett: míg előbbi kilogrammonként 744 forintba, addig utóbbi 785 forintba került.

A Budapesti Nagybani Piac egész évben kínál belföldön termesztett hónapos retket és újhagymát - írták a jelentésben, amely adatai szerint egy csomó retek termelői ára 176 forintot tett ki az idei év 1–14. hetében, ami 5 százalékos mérséklődés az előző év azonos hetéhez képest.

A belföldi újhagyma termelői ára 11 százalékkal 162 forint/csomóra emelkedett, az importterméké nem változott, 188 forint/csomó körül alakult.

Származási országtól függően az import szamóca kilogrammonként 1000 és 1300 forint volt, de

már felbukkant a nagyon korai termesztésű hazai szamóca is, amelynek ára jelentősen elszállt: a tavalyi azonos hetet 17 százalékkal meghaladóan 3500 forint/kilogramm termelői áron értékesítették.

A Budapesti nagybani piaci körkép alapján az almák közül az Idared kilogrammonként 275, a Gala 320, a Starking 350, a Golden pedig 300 forintért került a kínálatba.

A takarmányárak növekedése miatt az állati termékek előállításának önköltsége drasztikusan emelkedik

- nyilatkozta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke.

Hasonló képet vetített előre a Tojásszövetség is, mivel az állattenyésztés azon szegmensére is hatással van a takarmányárak növekedése, és így nem tudja elkerülni a beszállítói ár emelését.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján 2021 9-10. hetében a budapesti és vidéki nagyvárosok piacain 35 és 50 Ft között lehetett étkezési tojást kapni, míg a budapesti üzletekben bruttó 45-46 forint volt darabja.

Magyarországon a nyerstej országos termelői átlagára 111,76 forint/kilogramm volt 2021 márciusában. A nyerstej átlagára 1 százalékkal emelkedett 2021 márciusában a 2021. februárihoz képest és 4 százalékkal meghaladta az előző év azonos hónapjának átlagárát.

A jelentés szerint idén márciusban az előző év azonos hónapjához képest a belföldi előállítású tejtermékek közül emelkedett a natúr vajkrém 7 százalékkal, a kefir 4 százalékkal, a tehéntúró 3 százalékkal, a 2,8 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej 2 százalékkal, az 1,5 százalék zsírtartalmú dobozos tartós tej, a 2,8 százalék zsírtartalmú zacskós és dobozos friss tej, valamint a natúr joghurt egyaránt 1 értékesítési ára százalékkal.

Ezekkel szemben a trappista sajté stagnált, míg a gyümölcsös joghurté és az ömlesztett sajté egyaránt 1 százalékkal, az adagolt vajé 3 százalékkal csökkent.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: