HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Direkt36: Mészáros Lőrinctől kaphatott pénzt az Index, Várkonyi Andreába „nem mászhattak bele”

„Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják” - mondja a főszerkesztő az egyik kiszivárgott felvételen.
Címkép: Direkt36 - szmo.hu
2022. március 19.


Link másolása

Belső dokumentumok és hangfelvételek segítségével korábban nem ismert részleteket tárt fel a Direkt36 az Index hírportál kormányzati befolyás alá kerüléséről.

A tényfeltáró központ által közölt egyik felvétel 2021 tavaszán készült, és az hallható rajta, amint Fekete-Szalóky Zoltán főszerkesztő beszél arról, hogy a szerinte nehéz piaci helyzetben lévő Index számára pénzügyi segítséget nyújtott Mészáros Lőrinc kormányközeli milliárdos.

„Egyetlen ember volt Magyarországon az elmúlt hét hónapban, aki az Indexbe pénzt tudott adni, vagy pénzt adott. Azt Mészáros Lőrincnek hívják. Nem ő a tulajdonos, nem ő az izé, de ha mi minden alkalommal belemászunk Mészáros Lőrincbe és Várkonyi Andreába, akkor nem lesz, aki pénzt ad bele. Ennyi volt a történet.”

– jelentette ki a főszerkesztő, aki a pénzügyi tranzakcióról részleteket nem árult el.

Videó: A kiszivárgott hangfelvétel

Fekete-Szalóky Zoltán a felvételen mindezt azzal indokolja, őt csak az érdekli, hogy a rábízott 60 embernek meglegyen az állása, „ahhoz pedig pénzt kell csinálni”. De az első hét hónap, amit az Indexnél töltöttek, nem volt elég arra, hogy pénzt szerezzenek a piacról.

„Kétféleképpen lehet életben maradni. Úgy, hogy pénzt szerzünk a piacról, vagy úgy, ha pénzt, kölcsönt veszünk föl valakitől. Ez volt a Mészáros Lőrinc”

- mondja.

Az Index főszerkesztője 2021 júniusában interjút is készített Mészáros Lőrinccel, hosszan felsorolva jótékonykodásait, ami a Direkt36 szerint a szerkesztőségen belül is visszatetszést keltett. „A keretes anyaggal az adományokról olyan volt, mint egy fizetett hirdetés” – mondta az egyik indexes forrás.

A Direkt36 szerint egy tartalmi megállapodás is született, így az Index nem foglalkozott Várkonyi Andreával, akiről akkoriban már elterjedt a hír, hogy ő Mészáros barátnője, de a kapcsolatuk még nem volt nyilvános.

„Az lett a megállapodás, hogy az Andreát semmilyen formában említjük. Mészárosnál pedig csak azt, amikor nagyon komoly beruházás van, vagy vesz valamit, vagy elad, ilyen gazdasági jellegű dolgokat”

– mondta Fekete-Szalóky Zoltán a kiszivárgott felvételen.

Megígérték nekik, hogy cserébe náluk nyilatkoznak először, ha a kapcsolatuk nyilvános lesz, de végül erre a Hot magazint választották.

A Direkt36 hónapok alatt készült, részletes cikkében emellett az Index történetének utolsó éveiből még számos részletet mutat be. Például azt, hogy Gerényi Gábor egy másik felvétel szerint nyíltan beszélt arról, hogy politikai szempontok is álltak az Index átalakításáról szóló tervek mögött, vagy hogy Fekete-Szalóky Zoltán szerint hogyan kell elhelyezni az oldalon a kormányt esetleg negatívan érintő híreket.

A teljes cikk elérhető a Direkt36 oldalán.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: