HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Diáktüntetés: „Ha a tanárok bajban vannak, mi is bajban vagyunk, hiszen tanárok nélkül nincsen jövő”

A Kossuth téri demonstráción beszédet mondók szerint felháborítóan alacsony a tanárok bére, miközben elképesztően túl vannak terhelve. Pedig „a ma osztálya a holnap országa”.

Link másolása

A több ezresre duzzadt Kossuth téri diáktüntetésen a rigmusok, skandálások és éneklések után többen felszólaltak a szemerkélő esőben álló tömeg előtt.

A tüntetés egyik szervezője szerint könnyű azt mondani, hogy az emberek menjenek ma orvosnak, mérnöknek, de az ezekhez a szakmákhoz vezető út is tanórákkal van kikövezve. „Ha miénk a jövő, akkor az a jövő a tanárainkon múlik” – mondta Kelemen Máté, aki szerint

„a ma osztálya a holnap országa”.

A felszólaló diák után beszélt a tömeghez Berg Judit József Attila-díjas író is, aki szerint a tanárok hősök, de lassan nem bírják erővel a megpróbáltatásokat. Szerinte egyaránt csökkenteni kéne a tanárok és a diákok terheit, az adminisztrációt. Több szabadidőt és a tananyag kiválasztásában több szabadságot kért. Szerinte időre és szabadságra lenne szüksége a tanároknak, és ehhez a közoktatás megérdemelne egy önálló minisztériumot. A sztrájk alapjog – mondta Berg Judit, amit óriási ováció kísért. Lázár Ervin Szegény Dzsoni és Árnika című művét említve arról beszélt, össze kell fogni a tanárokért, de ugyanígy össze kell fogni a társadalomnak a szegényekért, az egészségügyi dolgozókért és a háborúból menekülőkért is.

A Károlyi Mihály Spanyol Kéttannyelvű Gimnázium egyik diákja, az ADOM Diákmozgalom tagja azt mondta a tüntető tömegnek:

„Nem akarunk több kialvatlan és motiválatlan tanárt, olyanokat, akiket bedarált a rendszer. Kedves tanáraink, veletek vagyunk!”

Mint fogalmazott: régóta harcolnak egy esélyteremtő oktatásért, épp itt az ideje, hogy meghallgassák őket.

„Matektanárom lánya többet keres, mint az anyja, pedig egy gyorsétteremben dolgozik. Komolyan többre becsüljük a hamburgert, mint a jövőnket?”

– tette fel a kérdést Siadik Nóra.

Kerti Anna Emese tanárszakos hallgató a tanárok munkáját ahhoz hasonlította, mintha valaki vízen akarna tüzet rakni. Szerinte mellettük tutajon úsznak a diákok, de megemlítette, hogy időnként elhúz mellettük egy-egy jacht is. Kerti szerint a tanárok egyre jobban fáradnak, a víz is hideg, a tutajok elsüllyednek – ezt üzente a beszéde elején megszólított „dicsőséges nagyuraknak”.

Ezután több diákönkormányzati tag lépett a színpadra. Egyikük elmesélte, hogy jelenleg depresszióval küzd, amit egy tanára is felismert, és szerencséjére segít neki. De megjegyezte, hogy ezt nem tudja minden tanár megtenni, mert nincsen rá idejük. Egy másik szerint elfogadhatatlan, hogy egy kezdő tanár 150 ezres fizetést vigyen haza.

„Isten már a hetedik napon megpihent. Hát ők mikor tehetik meg?”

– tette fel a kérdést.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: