HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Deutsch „nettó agyrémnek” nevezte az EU-t, Kocsis szerint az ellenzék a „tengerentúlról rendelt” új messiást

Semjén pedig arról beszélt, az ellenzék patologikus gyűlölete mögött „az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van”. A 29. Fidesz-kongresszus erős mondatai.

Link másolása

A párt számos vezető politikusa beszédet mondott a Fidesz 29., tisztújító kongresszusán, ezekből közlünk egy válogatást az MTI összefoglalói alapján.

Semjén Zsolt

A Fidesz-KDNP az Európai Unió és a magyar politikatörténet legsikeresebb politikai közössége, aminek lényege, hogy ez nemcsak szövetség, hanem valódi közösség is – jelentette ki Semjén Zsolt, a KDNP elnöke.

Semjén szerint fontos látni, hogy a Fidesz és a KDNP, a szövetség, sőt a kongresszus is csak eszköz. A cél, "amiért az egészet csináljuk", a keresztény civilizáció védelme "a migrációs invázióval" és az "LMBTQ-tébollyal" szemben, valamint a nemzeti szuverenitás biztosítása - hangsúlyozta.

Az ellenzékről Semjén Zsolt azt mondta: helyzetüket az határozza meg, hogy a 2010-ben létrejött centrális hatalmi erőteret duális erőtérre kellett alakítaniuk. Szerinte ennek következtében a mostani ellenzék "reformkommunista - reformfasiszta" ellenzék.

"A DK-Jobbik-szövetség az a reformkommunista reformfasiszta ellenzéknek a zagyvasága, amit egyetlen dolog tart össze, Orbán Viktorral és velünk szemben való patologikus gyűlöletük, ami mögött az antikrisztianizmus és a magyarellenes reflexek zsigeri beállítottsága van" - mondta.

Szerinte ha 2018-ban a Fidesz-KDNP nem nyerte volna meg a választásokat, a pandémia közepén a "magyar kormány úgy nézett volna ki", hogy Szél Bernadett miniszterelnök, Vona Gábor a belügyminiszter és Gyurcsány Ferenc pénzügyminiszter. Mi lett volna ezzel az országgal, ha egy ilyen reformkommunista - reformfasiszta kormánynak kellett volna megvédenie az országot a pandémiától és mindazoktól a kihívásoktól, amelyekkel szembe kell néznünk? - tette fel a kérdést.

Véleménye szerint a gondviselés különleges kegyelme, hogy 2014-ben és 2018-ban is a határon túli magyarok szavazatával lett meg a kétharmad.

Semjén Zsolt arra figyelmeztetett: 2022-ben hasonló kihívás, támadás éri Magyarországot és az értékeinket, mert Brüsszelben eldöntötték, hogy a "progresszió úgy fog kinézni, hogy a keresztény civilizációt le kell rombolni, a nemzeti szuverenitást meg kell szüntetni és a családokat relativizálni kell."

Hangsúlyozta: Márki-Zay Péter, az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje ennek a kiszolgálója, és "Gyurcsány és Gyurcsányné marionettbábuja".

Ugyanakkor kijelentette: "minket nem az érdekel, hogy ők mit csinálnak", mert a Fidesz-KDNP bajtársi szövetség azt a célt határozta meg, azt a nemzetszolgálatot vállalta, hogy megvédjék a keresztény civilizációt, a nemzeti szuverenitást, a családokat és gyerekeket.

A pártelnök bírálta az ellenzéknek a vadászati világkiállítással kapcsolatos magatartását. Azt mondta: az ellenzék egész gondolkodása "egy buborékban van", ami idegen a magyar világtól, tagadják a valóságot, a végén pedig azt mondják, hogy "hülye a nép". Értékelése szerint a helyzet az, hogy a Fidesz és a KDNP legfőbb szövetségese "a valóság és a nép".

Kubatov Gábor

A mi csendes forradalmunk a békemenet, ami lázadás az abnormalitás ellen - mondta a Fidesz ügyvezető alelnöke a kongresszuson.

Kubatov Gábor az évtized abszurdjának nevezte, hogy Gyurcsány Ferenc a baloldal vezére, "Őszöd után, csődbe vitt magyar gazdaság után, az elmúlt 30 év legnagyobb hazugsága után".

Szerinte a baloldalnak nem volt olyan kormányzása, amely ne hozott volna "brutális megszorításokat" és ne vitte volna csődbe a gazdaságot. Egyetlen olyan ciklusuk sem volt, amely jobb körülményeket, jobb életet hozott volna a magyaroknak - jelentette ki.

Megjegyezte: a baloldal ma is eladná a városházát, és dobra verné a manapság magyar kézen levő energia-, illetve közszolgáltató cégeket, amitől az egekbe emelkednének a rezsiárak. Külföldi kézre játszanák át a repteret, a gyárakat, a földeket, minden mozdíthatót és mozdíthatatlant, a városháza mintájára a Parlamentet is eladnák, és "ha nem maradna semmi értékesíthető, eladnák a hazájukat" - sorolta Kubatov Gábor.

Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, "Gyurcsány Ferenc legújabb üdvöskéje" szerint a rezsicsökkentés ostobaság, és azt meg kell szüntetni - mondta, megjegyezve, hogy Márki-Zay Péter tanácsa a kevesebb fürdés, hidegebb lakás, kisebb számla. Abszurdnak nevezte azt is, hogy az ellenzéki miniszterelnök-jelölt szerint a bevándorlásügyben is befogadóbbnak kellene lenni.

Kubatov Gábor kiemelte: régen a haza sorsa forradalmakban, csatákban, háborúkban dőlt el, a több mint ezer esztendő alatt sokan az életüket áldozták fel azért, hogy ma itt állhassunk, magyarként. Kijelentette, manapság a csatáinkat nem a lövészárkokból vívjuk meg, hanem a közösségi médiában, és az egykori toborzás ma a mozgósítás.

Kubatov Gábor szerint a Fidesz soha nem volt ilyen szervezett, összetartó és egységes. Azonban megjegyezte: szükség van arra a szavazókörönkénti plusz öt emberre, akik 2002-ben még nem voltak meg. Szükség van mindenkire a családokból, a barátok közül, "egyetlen egy ember sem maradhat otthon" - jelezte.

Deutsch Tamás

A Fidesz EP-képviselője bírálta az Európai Uniót, mondván, az európai hatóságok semmit sem tesznek, amikor migránsok százezrei lépnek be a közösség területére, törvénytelenül.

"Az Európai Unió nettó agyrém" - jelentette ki, példaként említve annak a tizenegy éves ír kislánynak az esetét, aki 1,1 millió forintnak megfelelő bírságot kapott, miután egy futballmeccs után beszaladt a pályára.

Kijelentette: "Brüsszel a hatalmával visszaélve hideg polgárháborút folytat a lengyelek és a magyarok ellen. Az egészpályás letámadás keretében el akarják venni tőlünk a szabadságunkat". A 21. században még mindig vannak olyanok, akik azt hiszik, hogy azt elvehetik - folytatta -, akik meg akarják mondani, hogy Magyarország hogyan éljen. Még mindig vannak olyanok, akik azt tartják: minden csak úgy helyes, ahogy ők mondják.

"Szétvernének mindent, amin a szabadságunk alapul: a családjaink összetartó erejét, a házasság és a gyereknevelés hagyományos formáját, a szabad gondolkodáson alapuló, vitázó közösségeinket, az egyházainkat, majd végül a nemzeti szuverenitásunkat is" - mondta.

Szerinte Európa harmincéves története úgy is leírható, hogy eljutott a Brezsnyev-doktrínától a genderdoktrináig, a kommunista világbirodalom koncepciójától a brüsszeli birodalom koncepciójáig.

Azt ígérte: a Fidesz-KDNP képviselői meg fogják védeni az ország szabadságát Brüsszelben és Budapesten egyaránt. Megvédik például azt, hogy a magyarok szabadon dönthessenek a rezsiárakról, és ki fognak állni Brüsszelben a Magyarországnak járó fejlesztési forrásokért is. Úgy fogalmazott: "Ami jár, az jár."

A Fidesz-KDNP továbbra is nemet mond a bevándorlásra - hangoztatta, és megjegyezte, Brüsszel Magyarországra akarja kényszeríteni a betelepítési kvótát. Brüsszel és a magyar baloldal annak a lehetőségét is el akarja venni, hogy a magyar szülők szabadon dönthessenek gyermekeik neveléséről, de a Fidesz-KDNP képviselői nemet mondanak a gyermekekre leselkedő agresszív LMBTQI+ szexuális propagandára is.

"Nekünk Brüsszelben is Magyarország az első" - zárta szavait.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: