HÍREK

Demeter Szilárd múzeumi munkatársai közösen határolódnak el a főigazgatótól

'Úgy gondolom, hogy a liberális multikulturális utópia is éppen annyira veszélyes, mint a nácizmus és kommunizmus volt' - írja a PIM vezetője abban a körlevélben, melyet a dolgozóknak küldött.

Link másolása

Sorra határolódnak el a Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményeinek muzeológusai és más munkatársai főigazgatójuktól, Demeter Szilárd botrányos publikációja miatt.

A Facebookra kitett közleményükben azt írják:

"A Petőfi Irodalmi Múzeum és tagintézményei, a Kassák Múzeum, a Mesemúzeum, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet

munkatársaiként elhatárolódunk Demeter Szilárd nyilatkozatától, annak tartalmától, stílusától, a közzététel és a visszavonás módjától.

Intézményünk a magyar kultúra iránt elkötelezett és nem részese az aktuálpolitikai diskurzusnak.

Mivel a múzeumi munkában kiemelten fontos a szakmai folytonosság, csak évek, évtizedek alatt lehet szert tenni arra a tudásra, amely a gyűjtemény szakszerű megőrzéséhez, feldolgozásához és bemutatásához kell, ezért mi a helyünkön maradunk, és végezzük feladatunkat.

Ugyanakkor intézményeink tekintélye, szakmai hitelessége, a munkatársak morális tartása miatt nyilvánosan is hangot kell adnunk véleményünknek".

A múzeum közel kétszáz alkalmazottjából hétfőn délutánig több mint hetvenen írták alá.

Log into Facebook

null

A 444.hu információja szerint a főigazgató hétfőn délután körlevelet küldött a PIM összes dolgozójának, amelyben a botrányossá vált írását magyarázza el. Mint írja:

"A lelkiismeretem nyugodt. Soha egyetlen antiszemita sort vagy szókapcsolatot le nem írtam. De még csak nem is gondoltam. A Sor(o)s című írásomban egy fikarc antiszemitizmus sincs."

Szerinte, akik most a fejét követelik, azok ezzel azt akarják feledtetni, hogy az ellenzéki összefogás egy antiszemita jelöltet indított az őszi időközi választáson. Hozzáteszi, hogy minderről "hallgatott Vámos Miklós, hallgatott Kepes András, hallgatott Parti-Nagy Lajos is", és most egy "verbális lincselést" indítottak ellene.

Ugyanakkor azt írja, hogy igaza volt Gulyás Gergelynek, hogy nem szabad indulatból publicisztikát írni. De ő - Demeter - szenvedélyesen szereti a hazáját, nemzetét és kultúráját és ha ezek veszélybe kerülnek, neki kötelessége megvédeni azokat. Szerinte pedig most veszélyben vannak.

"Úgy gondolom, hogy a liberális multikulturális utópia is éppen annyira veszélyes, mint a nácizmus és kommunizmus volt"

- írja.

Kitér a Kertész Imrétől vett idézetre is, és hozzá hasonlítva magát arról ír, hogy az író neki példaképe abban, hogy "az igazságában bízó alkotó ember nem ismerhet tabukat".

(A Kertésztől átvett szöveg: "Arról volna szó, ahogyan a muzulmánok elárasztják, s majd birtokukba veszik, magyarán elpusztítják Európát, ahogyan Európa mindezt kezeli, az öngyilkos liberalizmusról és az ostoba demokráciáról".)

Azt is közli a kollégákkal, hogy a főigazgatói posztja miatt visszafogja magát és nem ír publicisztikát, csak könyvet, de azt majd a PIM-től való távozása után fogja csak kiadni.

A jövőjére vonatkozóan annyit ír:

"Márpedig addig vagyok a főigazgató, amíg a fenntartó nem dönt másképp".

"Amióta én vagyok a főigazgató, érzékenyen védem a PIM-ben a szólás- és gondolatszabadságot, senkit sem érhetett munkahelyi retorzió azért, mert más, akár politikai, akár világnézeti alapokon álló véleményt fogalmazott meg. És amíg én vagyok a főigazgató, ez így is marad... ennek figyelembevételével gondolkodjon mindenki a hogyan továbbról"

- zárja a levelét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk