HÍREK

Davos 2020: Sötét jövő várhat az emberiségre - Kiadták az idei globális kockázatelemzési jelentést

Öt világszintű környezetvédelmi problémát is felsoroltak, és ezek hatásait elemezték. Úgy vélik, a kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés.

Link másolása

Január 21-24. között rendezik meg az 50. davosi Világgazdasági Fórumot, amelynek idei mottója:

Érintettek (szakértők és döntéshozók) az összetartozó és fenntartható világért.

Első alkalommal szerepel öt környezetvédelmi probléma a davosi Világgazdasági Fórumra (WEF) kiadott éves globális kockázatelemzési jelentés élén.

A szerdán közzétett dokumentum

az első öt helyen említi a szélsőséges időjárási jelenségeket, a viharokat és áradásokat, második helyen a klímaváltozás elleni harc, illetve a klímaváltozás következményeihez történő alkalmazkodás kudarcát. Harmadik helyen a természeti katasztrófák - vulkánkitörések és földrengések - szerepelnek. A negyedik és ötödik helyen a biodiverzitás csökkenése és az ökológiai rendszerek összeomlása, valamint az emberi tevékenység okozta környezetvédelmi károk, mint az olaj és a radioaktív szennyezés veszélyei.

A több mint 750 szakértő és döntéshozó által összeállított jelentés a legvalószínűbb kockázati tényezők között említi még a kereskedelmi háborúkat és a nacionalista politizálás terjedését világszerte, ami nehezebbé teszi a megoldásokra törekvő együttműködést az országok között.

A WEF jelentésében a politika, a gazdaság és a társadalom haladéktalan együttműködését szorgalmazza. Az elzárkózás és a geopolitikai

kihívások ellen az egyedüli út az együttműködés, hogy a mindenkit érintő veszélyekkel szemben határozottan felléphessünk

- hangsúlyozták a jelentés írói.

A WEF globális kockázatként olyan veszélyeket határoz meg, amelyek súlyos károkat okozhatnak több országnak vagy iparágnak a következő tíz évben. A jelentésben többek között kitérnek arra is, hogy a világban a jövőben a hét legnagyobb gazdasági erejű ország közül hat a most még fejlődő gazdaságúakból fog kikerülni. A világ jelenleg vezető országai közül a 20 legnagyobb el van adósodva, miközben nő a társadalmi elégedetlenség. Tapasztalható a nemzeti politikák szélsőségesedése is.

A klímaváltozással kapcsolatban pedig leszögezi, hogy egy évtizedünk maradt, és nem engedhetjük, hogy ezt a csatát elveszítsük. Az egyik legfenyegetőbb probléma az éghajlatváltozás, amit az is igazol, hogy 2019-ben számos időjárási rekord dőlt meg. Úgy vélik, hogy a jelenlegi kormányok politikája azt eredményezheti, hogy majd egy jővőbeni kormány fog hirtelen komoly szigorral fellépni.

Az erőforrások csökkenése is problémát okozhat, országok közötti erőszakos konfliktusokhoz vezethet. A komoly gondot jelentő természeti katasztrófák eltérően hatnak az emberekre, a legnagyobb eséllyel a nőket és gyerekeket sújtják. A kiadvány új zöld társadalmi szerződést is sürget.

A felsorolt problémák az egészségre és a várható élettartamra is hatással vannak, miközben egyes betegségek egyre több embert érintenek - írja az Index.

Az idei davosi találkozót a szeptember óta tomboló ausztráliai bozóttüzek idején tartják. Míg a canberrai kormány eddig elkerülte az ország történek egyik legsúlyosabb tűzvészét összefüggésbe hozni a klímaváltozással, addig az ausztrál közvéleményben egyre nagyobb aggályok vannak a globális felmelegedés miatt. "A szélsőséges időjárási jelenségek látható hatása, a bozóttüzek, áradások, növelték a tudatosságot" - mondta Emily Farnworth, a WEF éghajlatváltozással kapcsolatos kezdeményezéseinek vezetője. "Most teljes valójában láthatjuk, hogy mindez mit jelent" - fűzte hozzá.

Larry Fink, az amerikai BlackRock alapkezelő vezérigazgatója - szakértők szerint jelentős elmozdulásként - figyelmeztette a vállalatok vezetéseit, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a klímaváltozás elleni küzdelemben.

Ugyanakkor a világ vezető gazdasági hatalmai is elmaradnak a 2015-ös párizsi klímavédelmi egyezményben, a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére vállalt ígéreteik teljesítésében. A klímaaktivisták pedig gyanakvással tekintenek a szerintük üres ígéretekre, miközben kifogásolják a fosszilis üzemanyagok hatalmas állami támogatási rendszerét.

A január 21. és 24. közötti

fórum a fenntartható fejlődést választotta fő témájának. Az idén a politikai, gazdasági és társadalmi élet mintegy 3000 személyiségét várják Davosba.

Donald Trump amerikai elnök mellett Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök és Károly herceg brit trónörökös is várhatóan részt vesz a Világgazdasági Fórumon, bár a világ vezetői közül már többen jelezték, hogy nem mennek el. Boris Johnson brit miniszterelnök például azt mondta minisztereinek, hogy kerüljék el a sokak szerint elitista rendezvényt.

A WEF szervezői, hogy elejét vegyék olyan bírálatoknak, miszerint a magánrepülőgépekkel érkező vendégek a probléma részét képezik, az idei davosi találkozót a teljes karbonsemlegesség jegyében tervezik megtartani a többi között több elektromos autó szolgálatba állításával, helyi ételkínálattal, illetve nem állati proteinből készült élelmiszerrel.

Klaus Schwab német közgazdász, a davosi tanácskozást szervező, azonos nevű svájci nonprofit alapítvány elnöke, a Világgazdasági Fórum alapítója pedig bejelentette,

állami és magán támogatások felhasználásával tervez elindítani egy projektet, amelynek keretében az évtized végéig ezermilliárd fát ültetnének.



# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk