HÍREK

Bezárhatnak a szociális intézmények a megemelt rezsiköltségek és az üzemanyagár miatt

A nagyobb szervezeteknél több tízmillió forintos plusz költséget jelentenek ezek az intézkedések, a költségvetési törvényben azonban nincs erre fedezet.

Link másolása

Már ősszel bezárhatnak szociális intézmények, mert nem tudják kifizetni a megemelt közületi rezsidíjakat és munkatársaik nem jutnak el a segítségre szorulókhoz, mert nem lesz miből teletankolni az autókat - hívta fel a figyelmet a Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete (SzMME) és a Szociális Szakmai Szövetség (3Sz) a Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős belügyi államtitkárnak írt nyílt levelében, amit a Népszava közölt.

Ahogy kifejtik: a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatok és intézmények finanszírozása sosem volt bőségesnek mondható, a legtöbb szolgáltató és intézmény csak szűkösen, térítési díj és ezen felül önerő bevonásával volt képes működését biztosítani.

„A kormányzat által bejelentett, rezsiköltségeket érintő intézkedések a szociális ellátórendszert - mint közületi nagyfogyasztókat – már az ősz során olyan helyzetbe hozzák, mely gyakorlatilag a működésképtelenné válást eredményezik. A július 30-án bejelentett, üzemanyag árakat érintő intézkedés hasonlóan drasztikusan érinti a rendszert, különösen azon szolgáltatásokat, melyek mindennapi működéséhez nélkülözhetetlen a gépjármű-használat” - írják.

A fenntartók, szolgáltatók és szociális szakemberek elmondása alapján

a kisebb szolgáltatásoknál több millió, nagyobb szervezeteknél pedig több tízmillió forintos nagyságrendű költségvetési hiányt generálnak ezek az intézkedések,

miközben „teljesen egyértelmű, hogy a kihirdetett 2023. évi költségvetési törvény nem nyújt ezekre a kiadásokra fedezetet”. A rezsi és benzinköltségek növekedése mellett pedig az ágazat helyzetét is nehezíti a kata-módosítás negatív hatása, a jövő évi béremelés – főként a minimálbéremelés – fedezetének előteremtése is.

A szervezetek azt is nehezményezik, hogy nem zajlottak előzetes egyeztetések, adatgyűjtések, teljesen hiányzik az ezzel kapcsolatos ágazati tájékoztatás, párbeszédre épülő kommunikáció.

Mint írják,

a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi rendszerben közel százezer ember dolgozik, és közel egymillió emberről gondoskodik különböző szolgáltatások nyújtásával. Ezzel egyike a legnagyobb közszolgálati rendszereknek, amelynek „működése most veszélybe került”.

A szervezetek ezért három kérdést tettek fel Fülöp Attilának:

  • Végez-e valamilyen adatgyűjtést, egyeztetést az Államtitkárság azzal kapcsolatban, hogy milyen módon hatnak a jelenlegi intézkedések az ellátórendszer szolgáltatóira, intézményeire? Ha igen, akkor ennek milyen eredményei születtek?
  • Várható-e bármilyen olyan intézkedés, ami az ellátottak érdekében a szolgáltatók működési biztonságát tervezhetően és érdemben javítja?
  • Amennyiben egy szolgáltató úgy dönt, hogy nem tudja továbbá biztosítani a szolgáltatást vagy éppen csődbe megy, akkor a meglévő ügyfélkört kinek tudja átadni, ki tudja a továbbiakban a szolgáltatást biztosítani részükre? Kérjük legyen szíves megküldeni részünkre az ezzel kapcsolatos ügymenetet!

    A levélírók azt kérték, hogy a teljes szociális ágazat működőképességének fenntartása érdekében mihamarabb kezdődjenek meg az egyeztetések szolgáltatói szektor képviselőivel.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

  • Népszerű
    Ajánljuk
    Címlapról ajánljuk


    HÍREK
    Azért kell a magánorvosokat belekényszeríteni az állami ellátásba, hogy ne avuljon el a tudásuk – jelentette ki az államtitkár
    Takács Péter élő Facebook-videóban egyeztetett az orvosi kamarával.

    Link másolása

    Élő Facebook-videóban közvetítette a Magyar Orvosi Kamara (MOK) a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkárával, Takács Péterrel folytatott egyeztetést a kormány által tervezett egészségügyi átalakításokról – számol be a Telex.

    A két és fél órás megbeszélésen Takács többek között arról beszélt, nem cél az, hogy a csak magánorvosi praxisban dolgozó fogorvosokat, háziorvosokat és foglalkozás-egészségügyi orvosokat is arra kötelezzék, hogy a továbbképzésük gyakorlati részét valamelyik állami kórházban teljesítsék.

    A többi csak magánpraxisban dolgozó szakorvosnak viszont az ötévente kötelező továbbképzés részeként átlagosan havi 20 órát kell valamelyik állami egészségügyi intézményben gyakorlatot teljesíteniük. Az államtitkár elmondta: ezek természetesen átlagos időtartamok, ezeket nem havonta, hanem egyben is lehet teljesíteni.

    Mint elmondta: eddig gyakran bírálták a kormányt, hogy a magánegészségügy felé tereli az orvosokat. Szerinte a továbbképzési rendszer most a privát szektor orvosainak bevonásával javítja az állami ellátás színvonalát és a betegbiztonságot.

    Vannak ugyanis sajnos olyan, kis magánrendelőkben dolgozó orvosok, akik nagyon szűk szakmai területen mozognak, és a tudásuk közben elavul.

    Takács elmondta: az orvosi „tudásamortizáció” megakadályozására tanulmányozták az európai példákat. Németországban például az alapellátási ügyeletbe bármilyen orvos, akár egy nőgyógyász vagy egy laboráns is. bekényszeríthető, míg az angolszász és skandináv modellben bizonyos mennyiségű esetszám akkreditált elvégzését írják elő.

    A Magyar Orvosi Kamara vezetői szerint a továbbképzés ürügyén való kényszerítés helyett jobb lenne igazi motivációval elérni az állami szektor erősítését.

    A MOK vezetői bírálták azt is, hogy az orvosoknak a munkáltató a teljesítménytől függően 20 százalékkal csökkentheti vagy 40 százalékkal növelheti a bérét. Emlékeztettek: 2020-ban a Karmelitában a miniszterelnökkel abban egyeztek meg: minden orvosra egységes alapbéremelés vonatkozik, és ettől az elvtől nem akarnak eltérni.

    Takács Péter szerint két év után be kellene látni, hogy bizonyos területeken nem működik a szocialista típusú, mindenkire egyformán érvényes béremelés, és ha van évi 350 milliárd forint a bérekre, akkor azt érdemes lenne a minőségi munka elismerésére fordítani.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk
    HÍREK
    Gyurcsány: „Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket” – A savanyúkáposzta okán posztolt a volt miniszterlnök
    Életképek Szántódról a volt kormányfő interpretálásában.

    Link másolása

    Ahogy azt az utóbbi időben megszokhattuk, kissé expresszionista, valamelyest költői stílusban nyilvánult meg közösségi oldalán Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök legújabb bejegyzése egyszerű életképnek indul, csak később bizonytalanodunk el, hogy vajon most is szabadvers formájában akarta-e kifejezni magvas gondolatait, vagy szimplán csak érzékletesen írta le mindennapi benyomásait.

    A bejegyzés központi eleme ezúttal egy átlagos férfi és a savanyúkáposzta esete.

    „Ősz, hosszú hajú férfi, lófarkot visel. Amolyan bohém, pesti ember benyomását kelti. Borostás. Sovány, karakteres arca van, inkább zöld szemekkel.

    A hűtőpult mellett áll. Savanyú káposztát keres, három különböző csomag van. Más termelő, más ár. Felveszi, nézi az árat, visszarakja. Nézi a következőt. Semmi gesztus, hétköznapi, talán érzelemmentes az arc. Végül egyiket se rakja bele a kosarába. Elengedte. Nem lesz káposzta mostanában az asztalon”

    – írja a Mindennapok Ismeretlen Hőséről a volt kormányfő, majd tanulságfélét igyekszik levonni:

    „Elrabolták az országot. Metszően fájó élelmiszerinflációt hoztak a fejünkre. Mennyi a negyven, ha csak tizenöt a bér? Cserbenhagytak bennünket. Megöl bennünket a valóság. A semmi. Az élhetetlen élet. Kuszahaza. Lent szorít, fent csillagos ég.”

    Közben arról is ír, hogy a hangosbemondónak folyamatosan vásárlásra kell buzdítania az embereket, állandóan a leárazásokat mondják be. „Te tetted!” – teszi hozzá, csak gyaníthatjuk, hogy Orbán Viktorra gondolva ezzel. Sorait pedig egy Szózat-átírással zárja:

    „Aztán majd jönni fog, mert jönni kell. Egy jobb kor. Egy jobb élet. Volt már hasonló jajj, Vörösmarty jobban írta.

    Drága a savanyú káposzta mostanában.”


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    Putyin legújabb háborús beszédén több orosz tábornok is elaludhatott
    Az orosz elnök beszéde a szokásos panelekből épült fel: meg fogják nyerni a háborút, a Nyugat a hibás mindenért, az ukránok pedig a testvéreik.

    Link másolása

    Több orosz parancsnok is csukott szemmel hallgatta végig Vlagyimir Putyin legújabb háborús beszédét, írja a Metro. Az orosz elnök monológja alatt a Kreml fotósa több felvételt is készített a közönségről, melyeken jól láthatók az alvó, de legalábbis mélyen relaxáló tábornokok. Ezek közül az egyik felvételt a Twitterre is posztolta Anton Gerascsenko.

    Az ukrán belügyminiszter tanácsadója a fotóhoz azt írta, hogy a katonai vezetők „nagy érdeklődéssel és figyelemmel” hallgatták az elnök szavait.

    Putyin védelmi vezetőkhöz intézett tévébeszédében továbbra is a Nyugatot vádolta azzal, hogy Oroszország meggyengítése és feldarabolása a célja a szövetségeseknek. Az orosz elnök annak ellenére „testvéri” népnek nevezte az ukránokat, hogy a február óta kezdődött invázió során több tízezer embert ölhettek meg az oroszok, és milliók hagyták el otthonaikat.

    „Kétségtelenül tragédia, ami történik, de nem a mi politikánk eredménye” – jelentette ki Vlagyimir Putyin, akinek nincs kétsége afelől, hogy a különleges katonai hadművelet során az oroszok el fogják érni céljaikat. Ugyanakkor leszögezte, hogy tanulniuk kell az Ukrajnában elkövetett hibákból. Egyúttal biztosította a hadsereget arról, hogy a pénz nem számít, és minden szükséges eszközt megkapnak a háború során. Putyin azt is bejelentette, hogy hamarosan elkészülnek az első „Satan II” hiperszónikus rakétákkal.

    Szergej Sojgu is a nyugati országokat vádolta a konfliktus elhúzódásával. A védelmi miniszter javaslatot tett a kötelező katonai szolgálat jelenlegi 18-27-ről 21-30 éves korra módosítására.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk

    HÍREK
    Varga Judit: „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük”
    Orbán Viktor az új intézkedést már szeptemberben említette.

    Link másolása

    Varga Judit igazságügy-miniszter rendkívüli bejelentést tett Facebook-oldalán.

    „A fiataloknak 25 éves korig járó szja-mentességet a gyermeket vállaló nők számára 30 évre emeljük.”

    Orbán Viktor még szeptemberben, a parlamentben beszélt arról, hogy decemberben a kormányzati intézkedések között lesz, hogy ha egy fiatal nő már elhagyja a 25. évét, de vállalja, hogy 30 éves koráig megszüli az első gyermekét, akkor addig továbbra is élvezheti az szja-mentességet - emlékeztet az ATV.

    A miniszterelnök később a szerdai kormányinfón beszélt arról, hogy ha a kormány elfogadja, akkor az szja-mentesség 30 éves korig él majd a gyermeket vállaló nők számára.

    Herczeg Mária, a MASZSZ nőtagozatának elnöke korábban az ATV egyik műsorában szkeptikusan vélekedett az intézkedésről, mivel szerinte amíg a munka világának szabályzói és maga a munka törvénykönyve nem fog garanciát adni a gyermeket vállaló családoknak, addig minden ilyen bejelentés „egy jó nagy propaganda”.


    Link másolása
    KÖVESS MINKET:

    Ajánljuk