HÍREK

Belgiumban újabb korlátozások: családonként egy ember vásárolhat, legfeljebb 30 percig

Szinte leáll minden. A távmunka kötelezővé válik ott, ahol ez megoldható, az iskolák átállnak távoktatásra. Számos üzlet és minden kulturális és sport létesítmény is bezár.
MTI - szmo.hu
2020. október 30.


Link másolása

Tovább szigorított a koronavírus-járvány megfékezésére bevezetett országos szintű intézkedéseken Belgium, az ország nem zárja le határait, de a külföldi utazás nem ajánlott, a nem alapvetően szükséges árukat kínáló üzleteknek azonban be kell zárniuk vasárnaptól - jelentette be Alexander De Croo belga miniszterelnök pénteken.

A belga miniszterelnök közölte, az új szabályok vasárnaptól december 13-ig lesznek érvényben.

A szigorított szabályok szerint

az élelmiszerboltok és a gyógyszertárak nyitva maradhatnak. Vásárolni családonként egy ember mehet, egy vásárló legfeljebb harminc percig tartózkodhat az üzletben. Más üzletek esetében internetes vásárlást követően lehetőség lesz az áru kiszállítására és átvételére.

Minden olyan tevékenységet végző szolgáltatónak be kell zárnia, akinek munkája során a közvetlen fizikai kapcsolat elkerülhetetlen, például a fodrászoknak és a kozmetikusoknak.

Az iskolák alsó és felső tagozatos diákjainak november 15-ig csak távoktatás megengedett, a felsőoktatás esetében a távoktatás december közepéig folytatódik.

Kijelentette, az ország nem zárja le határait, de a külföldi utazás nem ajánlott.

A magánjellegű, még a nem egy háztartáson belül élő családtagok közötti találkozások sem megengedettek.

Egy család egy további emberrel tarthat személyes kapcsolatot.

A temetésen résztvevők száma 15 lehet, nyilvános helyeken csoportosan legfeljebb négyen tartózkodhatnak.

A távmunka kötelezővé válik ott, ahol ez megoldható.

A pénteki bejelentés megerősítette az országos éjszakai, éjfél és reggel öt óra közötti kijárási tilalomra vonatkozó szerdai kormánydöntést. Az intézkedés nem változtat a belga főváros és az ország francia nyelvű tartományában, Vallóniában nemrégiben bevezetett szigorúbb, este 22 és reggel hat óra között érvényes kijárási tilalmon. Belgiumban a bárok és éttermek, a mozik, a színházak és koncerttermek, a fitneszközpontok, beleértve a szaunákat és az uszodákat is, már október elejétől zárva tartanak.

A belga közegészségügyi intézet pénteki tájékoztatása szerint a hét folyamán naponta átlagosan 15 316 új koronavírus-fertőzést jegyeztek fel, 38 százalékkal többet, mint az azt megelőző héten. A járvány belgiumi megjelenése óta 392 258 ember fertőződött meg az országban.

Jelenleg 100 ezer lakosra legkevesebb 1609 fertőzött jut, a mutató 186 százalékkal emelkedett egy hét leforgása alatt.

Minden negyedik vírusteszt pozitívnak bizonyul.

Jelenleg 6187 embert ápolnak kórházban koronavírus miatt, közülük 1057 esetben kell intenzív ellátást biztosítani. A 11,5 milliós országban a vírus okozta betegség szövődményeiben 11 308 ember halt meg, a hét folyamán átlagosan naponta 79-en, mintegy 44 százalékkal többen, mint egy hete. 100 ezer lakosra több mint 8 haláleset jut - közölték.

A holland közegészségügyi intézet pénteki jelentése szerint az új azonosított fertőzöttek száma az elmúlt 24 órában meghaladta a 11 ezret. Jelenleg 660 beteget kezelnek kórházban, közülük 142-en intenzív ellátásban részesülnek. A járvány kezdete óta 7350-en haltak meg a vírus szövődményeiben Hollandiában. Az igazolt esetek száma meghaladja a 330 ezret. A Covid-betegséggel összefüggésben a hét folyamán naponta átlagosan 54 halálesetet jelentettek, szemben az előző hét átlagos napi 37 esetével.

A holland kormány szigorúbb intézkedések bevezetését helyezte kilátásba, bejelentés a jövő hét elején várható.

A luxemburgi parlament péntek hajnaltól érvényes éjszakai, 23 óra és reggel 6 óra közötti kijárási tilalomról, valamint számos további korlátozás bevezetéséről, egyebek mellett a magánjellegű összejövetelek létszámának csökkentéséről, valamint az orrot és a szájat eltakaró maszk viselésének szigorúbb szabályozásáról döntött csütörtökön.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk