HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Bárcsak engem is megöltek volna” – mondta egy ukrán özvegy, akinek férjét az utcán lőtték agyon az oroszok Bucsában

A 40 éves Oleget kirángatták az otthona előtti járdára, letérdeltették, majd fejbe lőtték a felesége és az apósa szeme láttára. Utolsó szava az volt: „miért?”.

Link másolása

"Bucsa olyan volt, mint egy apokalipszis - mindenhol holttestek, az utcák tele füsttel" - emlékszik vissza a Kijev közelében lévő település egyik lakója, Volodimir Abramov arra a napra, amikor a vejét brutális módon ölték meg az oroszok.

Ők azon családok egyike, akiknek a szeme láttára lőtték agyon szerettüket az orosz katonák. A polgármester szerint legalább 320 embert végeztek ki, akiknek a holttesteit egyszerűen az utcán vagy tömegsírokba dobálva hagyták az oroszok, amikor elhagyták a várost. A borzalmakra múlt hétvégén derült fény, azóta pedig egyre több részlet derül ki, és az áldozatok száma is folyamatosan nő. Ukrajna háborús bűnök miatt indított vizsgálatot Oroszország ellen, többek közt a Bucsában történtek miatt.

Volodimir Abramov a BBC-nek mesélte el azt a szörnyűséget, ami velük történt még márciusban. Az orosz katonák betörték az otthonuk ajtaját, majd kirángatták a 72 éves férfit, 48 éves lányát, Irinát és az ő férjét, a 40 éves Oleget is. Oleget a kapu előtti járdára vitték, miközben egy gránátot dobtak a ház ajtajához, ami felrobbant és lángra lobbantotta az épületet. Volodimir elkezdte oltani a tüzet egy kis poroltóval, közben pedig a lányától kérdezgette, hogy hol van a veje. Irina és a férje helyett azonban egy orosz katona válaszolt:

"Oleg már nem fog többé segíteni neked."

A férfi a ház előtti járdán feküdt holtan, a fekvési pozíciójából pedig egyértelműen látszott, hogy térdre kényszerítették, majd fejbe lőtték.

"Nem kérdeztek, nem mondtak semmit, egyszerűen csak megölték. Csak arra utasították, hogy vegye le a pólóját, térdeljen le és lelőtték"

- mondta a férjét gyászoló Irina.

Amikor kirohant az udvarból és meglátta Oleg eltorzult holttestét és a négy orosz katonát, akik lazán itták a vizüket, rájuk kiáltott, hogy őt is lőjék le. Az egyik katona fel is emelte a fegyvert, majd leengedte, aztán ismét rá szegezte, és így tovább, amíg a nőt vissza nem húzta az udvarba az apja.

A katonák ezután azt mondták Abramovéknak, hogy három percük van elhagyni az otthonukat. Papucsban kellett menekülniük, és kénytelenek voltak otthagyni Oleg testét a járdán. Egy, a közelben lévő rokonuknál húzták meg magukat majdnem egy hónapig, és csak akkor tértek vissza egykori otthonukhoz, amikor már biztonságosnak tartották. Oleg holtteste még mindig ott feküdt a kapu előtt, a járdán. Volodimir ásott egy gödröt, hogy eltemethesse a vejét, de mivel egyrészt kifulladt az ásásban, másrészt félt attól, hogy megint megtalálják az oroszok, inkább behúzta a hullát az udvarba. Később ukrán katonák egy kisbuszba tették a testet és elvitték. Abramovék nem is tudják, hogy fogják visszakapni, vagy egyáltalán megtalálni Oleg maradványait.

"Békés, családos ember volt. Hegesztő, aki gerinctöréssel küzdött, és egész életében rokkant volt" - mondta róla Volodimir. - "Üresnek éreztem magam, amikor meggyilkolták. Csak meg akartam halni.

"Mielőtt meghalt, az udvarból, a nyitott kapun keresztül láttam, ahogy térdel és elmondja az utolsó szavait. Azt kérdezte a katonáktól: miért?"

- idézte fel Irina, aki azt mondja, bárcsak őt is megölték volna az oroszok.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: