Az online pornónézés miatt évente 100 millió tonna szén-dioxid jut a levegőbe
Ritkán gondolunk bele, hogy amikor egy online videót nézünk, akkor azzal mi is hozzájárulunk a globális felmelegedéshez. A videók közvetítéséhez ugyanis áramra van szükség, ahogy azoknak az eszközöknek, tévéknek, mobiloknak a működéséhez is, amiken a filmeket nézzük.
Azt hihetnénk, hogy ennek a nagy egész szempontjából nincs nagy jelentősége, csakhogy
a digitális technológiák produkálják az üvegház hatású gázkibocsátások 4%-át, és ez az arány 2025-re várhatóan megduplázódik.
A francia Shift Project Kutató és Tanácsadó Központ konkrétan ki is számolta az online filmnézés okozta környezeti terhelést. Ehhez először is összesítették, hogy 2018-ban mennyi ilyen videót néztek az emberek. Ehhez a Cisco és a Sandvine adatait használták fel. Utána felbecsülték, hogy a videók közvetítéséhez és megtekintéséhez mennyi elektromos áramra volt szükség. Végül kiszámolták, hogy az elektromos áram előállítása mekkora szén-dioxid összkibocsátással járt. A kutatásról a New Scientist számolt be.
Kiderült, hogy az online videónézés évente 300 millió tonna szén-dioxid kibocsátással jár, ami a globális összkibocsátás 1%-a.
Ennek harmadát az olyan video on demand szolgáltatások teszik ki, mint a Netflix vagy a HBO Go. Egyharmadát pedig az online pornófilmek.
Vagyis 100 millió tonna szén-dioxid a pornónézés kerül évente a levegőbe. Ez annyi, mint amekkora kibocsátása éves szinten például Belgiumnak, Bangladesnek vagy Nigériának van.
2018-ban az online videók adták a globális adatáramlás 60%-át, körülbelül 1 zettabájtot. Hogy ezt a mennyiséget el tudjuk képzelni: ez nagyjából annyi, mint 200 milliárd, egyenként 120 perces HD filmet tartalmazó DVD adattartalma. És ebben nincsenek benne a Skype-on keresztüli videóhívások, a videókamerás szexchatek, vagy az online doktorok, amelyek a globális adatáramlás további 20%-át teszik ki.
A szén-dioxid kibocsátást tovább növelik az egyre magasabb minőségű videók, mint a 8K-s felbontásúak, vagy az olyan felhő alapú játékstreaming szolgáltatások, mint például a Google Stadiája.
A kutatók szerint épp ezért lépéseket kellene tenni, hogy csökkentsük az online videókból származó szén-dioxid kibocsát. Például korlátozni kellene a nagy felbontásban való lejátszást és adattovábbítást azokban az esetekben, amikor az nem feltétlenül szükséges.
Különösen indokolt lenne ez azoknál az eszközöknél, amelyek már akkora felbontású képek lejátszására is képesek, amilyeneket az emberi szem érzékelni sem tud.
Hasonlóan vélekedik Chris Preist, a bristoli egyetem technológia-fenntarthatósági kutatója.
„Ismét bebizonyosodott, hogy a digitális szolgáltatások tervezőinek alaposan át kell gondolniuk azok hatását. Ami a felhasználókat illeti: ritkábban kell frissíteni eszközeinket, kevesebbet kell birtokolnunk, és nem kell mindenütt a legmagasabb szintű internet-kapcsolatot követelnünk. Ezek a legfontosabb lépések, amelyeket megtehetünk.”
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!