HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Az Iszlám Állam támadásokra szólított fel a járvány miatt meggyengült nyugati államok ellen

A világjárvány okozta globális káosz kedvezhet a szélsőséges iszlamista szervezeteknek. Kérdés, hogy rájuk mennyire veszélyes a koronavírus.

Link másolása

Bár az Iszlám Államnak, az al-Kaidának és más terrorszervezeteknek az elmúlt két évben jelentősen visszaesett a befolyásuk, a jelenlegi körülmények között újra fontos szerephez juthatnak a Közel-Kelet, Ázsia és Afrika labilis rendszereiben – írja a Guardian.

Az Iszlám Állam például felszólította harcosait, hogy indítsanak támadásokat a meggyengült, és a járvánnyal elfoglalt nyugati államok ellen.

Bár a szervezet legutóbb azt kérte harcosaitól, hogy ne utazzanak a nyugati országokba, a már ott lévők elkövethetnek terrorcselekményeket. Szerdán például a német rendőrség letartóztatott négy gyanúsítottat, akik állítólag pokolgépes merényletekre készültek amerikai katonai létesítmények ellen. Az ügyészség szerint valamennyien tavaly januárban csatlakoztak az Iszlám Államhoz, és arra képezték őket, hogy harcoló sejtet hozzanak létre Németországban.

A 2001. szeptember 11-i New York-i és washingtoni terrortámadásokkal hirhedtté vált, Oszama bin Laden alapította szervezet, amely közel egy évtizede nem hajtott végre támadást Nyugaton, úgy véli, hogy a válság alkalmat nyit „az igaz hit terjesztésére, és arra, hogy az emberek Allah útján járva induljanak szent háborúba és lázadjanak az elnyomás és az elnyomók ellen.”

Éppen erre alapozzák a politológusok, hogy az iszlamisták a járványt kihasználva próbálják befolyásukat erősíteni azokban az afrikai és közel-keleti országokban, ahol a lakosság bizalmatlansága csak erősödhet a korrupt, tehetetlen kormányok ellen, ha azok képtelenek lesznek megfelelő egészségügyi ellátást biztosítani nekik a fertőzéssel szemben.

Annál is inkább, mert kevés olyan ország rendelkezik hatékony egészségügyi rendszerrel, ahol az iszlamizmus gyökeret vert.

Ugyanakkor szakértők szerint a koronavírus terjedésével párhuzamosan változott is az iszlamisták hozzáállása, többek között éppen az ISIS-nél. Kezdetben ugyanis ez utóbbiak az an-Naba nevű lapjukban a vírust a „keresztes nemzetek büntetésének” tekintették. Az utóbbi időben azonban már arról cikkeztek, hogy hiba lenne, ha a muszlimok azt hinnék: őket megkíméli a vírus.

Az afganisztáni tálibok pedig egészségügyi egységeikről tettek közzé fotókat, amint szappant, maszkokat, kesztyűt osztogattak, és előadásokat tartottak helyi közösségi vezetőknek a járvánnyal kapcsolatos óvintézkedésekről.

„Azt mondják, hogy a világjárvány alapvetően Isten akarata, de nem világos a mögöttes szándéka, éppen ezért a muszlimoknak meg kell bánniuk bűneiket, és vigyázniuk arra, hogy ne kapják el vagy ne adják tovább a vírust”

– mondta Aymenn Jawad al-Tamimi, a George Washington egyetem extremizmus-kutatója. Éppen ezért már az ISIS is több egészségügyi útmutatást adott ki tagjainak és híveinek.

Ugyancsak a nyugati világ büntetését látja a koronavírusban a szomáliai al-Sabaab is, amely harcban áll az amerikai légierő által támogatott kormánnyal, és a kelet-afrikai ország déli területeinek nagy részét ellenőrzése alatt tartja. Egyik vezetőjük nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy még korai lenne válaszolni az ENSZ fegyverszüneti felhívására, és arról sem döntöttek, hogy az általuk megszállt területre beengedik-e a humanitárius egységeket.

A tálibok ellenben megerősítették, hogy támogatnak minden olyan emberbaráti szervezetet, amely segít a vírus áldozatainak, vagy a terjedés megfékezésén munkálkodik. Szóvivőjük, Zabihulla Mudzsahed még azt is közölte az AP-vel, hogy ha a járvány kitörne a fennhatóságuk alatti területen, leállítanák a harci cselekményeket.

Abubakar Shekau, a nigériai Boko Haram vezetője ellenben egy hangüzenetben kijelentette: az iszlamizmusa „vírus-ellenes”, és a hit elleni támadásnak nevezte a közösségi távolságtartást, amely miatt bezárták a mecseteket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: