HÍREK

Az ellátórendszer már több helyen elérte a teljesítőképességének határát - a győri orvosi kamara elnöke írt arról, mit tehetünk

'A koronavírus járvány jelen helyzetében sajnos már nem lehet biztosítani a minőségi egészségügyi ellátást' - írja Dr. Szijjártó László, aki megírta a gondokat és a lehetőségeket is.

Link másolása

Egyre több a koronavírus-fertőzött Magyarországon, többen vannak kórházban és igényelnek szakorvosi ellátást. Hogy mit lehet tudni a jelenlegi helyzetről, erről írt többek között a Magyar Orvosi Kamara Győr Moson Sopron Megyei Területi Szervezete a Facebookon:

"Lakossági tájékoztatás:

A tömeges koronavírus megbetegedések kapcsán egyre gyakrabban hangzik el az egészségügy teljesítőképességének határa kifejezés. Fontos lenne tudni, hogy ki mit ért ez alatt? Vannak akik, a központi statisztikákban szereplő ágy ápoló és orvos számot. Erről azt kell tudni, hogy évtizedek óta nem felel meg a valóságnak, jóval kevesebb, mint a lejelentett. Illetve egy-egy orvos, ápoló több intézményben is dolgozik, így szerepel a statisztikában.

Az orvosi kamara az egészségügy teljesítő képességének definícióját egy adott minőség nyújtásának garanciájához köti. Ez azt jelenti, hogy egy orvos, egy ápoló garantáltan elfogadható minőségű ellátást csak bizonyos számú betegnek tud nyújtani, függetlenül attól, hogy hány ágy vagy lélegeztetőgép van üresen az osztályon.

Az is meghatározza az ellátás még elfogadható minőségét, hogy rendelkezik-e az orvos, ápoló megfelelő szakmai tapasztalattal és természetesen szakmai végzettséggel az adott feladathoz?

Egy belgyógyász, vagy intenzíves szakorvos nem tud elfogadható minőségben hasi műtétet végezni. És ez megfordítva is így igaz.

Mindezek alapján fontos tudni, hogy sajnos a hazai egészségügyi ellátás minősége különböző okokból, még a járvány nélkül is sokszor nem érte el vagy éppen meghaladta az elvárható minőséget.

A koronavírus járvány jelen helyzetében sajnos már nem lehet biztosítani a minőségi egészségügyi ellátást. Más szóval, az ellátó rendszer már több helyen elérte a teljesítőképességének határát. Sőt egyre több helyen meghaladta és a katasztrófa helyzetre érvényes szabályok bevezetése lenne szükséges.

Ezért kérem fontolják meg újra a következőket:

1. A koronavírus betegség jelenleg nem gyógyítható.

2. 40-50 éves kortól jóval gyakrabban, akár 20% ban is súlyos kórházi kezelést igénylő lefolyású.

3. 60-70 éves kortól nagyon gyakori az intenzív osztályos kezelés szükségessége és a halálos kimenetel esélye jelentősen megnő, akár 40-60 % ot is elérhet.

4. A gyermekek és fiatal felnőttek esetében a betegség lefolyása szinte mindig enyhe, de terjeszthetik akár tünetmentesen is a betegséget. (Főleg 12 éves kor felett, az alatt kérdéses a terjedésben betöltött szerep.)

5. A hazai ellátó rendszer már elérte teljesítő képessége határát. Így, a koronavírusos esetek számának további növekedése a 40 év felettiek között az ellátás minőségének további romlását eredményezheti más betegségek esetében is.

6. Sem a maszk viselés, sem a kézmosás, vagy távolságtartás nem véd 100 %-osan. De jelentősen csökkenti a fertőzés esélyét. 100%-osan csak a teljes elzárkózás véd.

Mit tehetnek ezek alapján?

1. Megpróbálják a fent említett idősebb korosztályt maximálisan védeni. A találkozásokat megszüntetni, vagy minimalizálni. S akkor maximálisan betartani a biztonsági szabályokat.

2. Megpróbálni rávenni a szabályokat nem követőket a szabályok betartására. Békés eszközökkel!

3. A fiatalabb generációk tagjai, ha nem követik a terjedést korlátozó szabályokat, szigorúan izolálódnak az idősebbektől.

4. A fiatalabb generációk tagjai, ha életvitelük miatt nem tudnak elzárkózni az idősebbektől, akkor még fokozottabban kerülik kortársaikkal is a fertőzés átadásának lehetőségével járó kapcsolatot.

5. Az idősebbek, akik fokozottan veszélyeztetettek, megszervezik saját védelmüket. Ehhez segítséget kérnek, családjuktól, vagy a hatóságoktól.

6. A veszélyeztetett korosztály tagjai felkészülnek egy esetleges otthoni betegségre, kórházi felvételre s esetleg a legrosszabbra is.

7. Nagyon nagy a lelki nyomás, a feszültség mindenhol, mindenkinél. Erre figyeljünk oda, támogassuk, akit tudunk. S ha kell kérjünk, fogadjunk el lelki támogatást.

8. Egészségügyi problémájuk súlyosságát és sürgősségét mérlegelve kérjenek csak segítséget az orvosaiktól. Amit lehet halasztani, amit lehet telefonon, chatben intézni.

A járványhelyzet sokkal rosszabb mint tavasszal volt és napról napra romlik. Kérem, hogy okosan, nyugodtan, egymást segítve, tegyenek meg mindent, amit meg tudnak tenni a saját környezetükben.

Sok szerencsét, erőt és jó egészséget kívánok!

Tisztelettel, Dr. Szijjártó László, MOK Győr Moson Sopron megyei szervezete, Elnök"

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Magyar Orvosi Kamara bejegyzésében korábban azt írta:

"Megteltek az intenzív osztályok, túlcsordult a rendszer. A koronavírus-járvány második hulláma óriási terhelést ró a sürgősségi betegellátókra, és bár a tavaszi hónapok mérsékeltebb forgalma lehetőséget adott a frontvonalban dolgozóknak a felkészülésre, szükség lesz az intézményekben azokra a triázs-teamekre, amelyek abban a helyzetben hoznak döntést, amikor több a koronavírusos beteg, mint az ellátásukhoz szükséges kapacitás..."

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk