HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Az egész életem ebben a hátizsákban van” – Egy ukrán újságíró posztjai a háború első napjáról

Nappal még arról írt, hogy a boltban nincs élelmiszerhiány és az emberek nem pánikolnak. Másnap hajnalban viszont már ő is a metróban ücsörgött, majd elhagyta Kijevet.

Link másolása

Mike Sapiton ukrán újságíró is egyike annak a több ezer embernek, akik fejvesztve menekülnek Kijevből, miután az oroszok megtámadták Ukrajnát, és a fővárost is folyamatosan bombázzák. Az ukrán Forbes főszerkesztő-helyettese a Twitteren posztolt arról, hogy mikor hol van és mit csinál.

Csütörtökön az első ilyen bejegyzése így szólt (angol nyelven, ahogy a többi is):

"Ma felkeltettem édesanyámat, amikor felhívtam telefonon. Azzal kezdtem, hogy 'Nos, megtörtént.' Oroszország nagy árat fog fizetni a bűneiért."

A következő tweetben már azt írta, hogy sem a Twitter-oldalán, sem a cikkeiben nem fog többé oroszul írni, ha csak nem szükséges vagy véletlenül úgy adódik.

"Ez volt az anyanyelvem, de több mint elég ok van arra, hogy most elhagyjam"

- indokolta a döntést.

Ezután egy újabb bejegyzésben kiakadt azon, hogy már több mint öt óra eltelt az orosz támadás kezdete óta, de a nyugati országok még semmilyen szankciót nem jelentettek be, csak sajnálkoztak és elítéltek. Majd ismét egy személyesebb hangvételű poszt következett:

"Elmentem a legközelebbi szupermarketbe Kijevben. Az emberek rendkívül fegyelmezetten és jól viselkednek. Szinte mindenki maszkot visel! Élelmiszerhiány egyelőre nincs, de szinten minden kenyér és fogyasztásra kész étel elfogyott."

A következő tweetjeiben arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a háború nem Ukrajnáról szól, hanem "mindnyájatokról". Felsorolt jó néhány ukrán eredetű terméket és technológiát, amelyet világszerte használnak, fogyasztanak. Majd ismét arról írt, hogy "Putyin bármelyik nem NATO-tagországot megtámadhatja büntetlenül", mert a világ még most is csak figyel, és nem tesz semmit. Ezután pedig megmutatta, hogy délután még semmi szokatlan nem történt a kijevi metróban.

"Nincs pánik, nincs kapkodás. A metrószerelvények a megszokott módon közlekednek."

Este már arról posztolt, hogy "ez a nap olyan, mintha hetekig tartott volna", és fogalma sincs, mi jöhet még ezután.

"Ma az orosz invázió és a rakétatámadások hírére ébredtem. Nem tudom, holnap vajon mire fogok kelni. Milyen hangra."

Péntek hajnalban már egészen más volt a helyzet a metróban, mint előző nap délután. Az újságíró több képet is megosztott arról, hogy emberek ülnek a padokon, vagy éppen a földön nagy táskáikkal, bőröndjeikkel, sőt valaki a kutyáját is vitte magával.

"Nem tudom, miért, de ez a legszívszorítóbb dolog, amit ma láttam: menekülés az orosz bombázás elől. Ők azok, akik próbálnak megvédeni minket? Ez a nácimentesítés?"

A következő képen már Sapiton is a földön ült, miközben egy nő (vélhetően a párja) kezét fogta.

"Egy újabb kép, amire valószínűleg életem végéig emlékezni fogok"

- fűzte hozzá.

A legfrissebb posztjában már arról írt, hogy ő is elbúcsúzott az otthonától.

"Elhagyom drága városomat, az én Kijevemet. Visszatérek még ide? Nem tudom. Az egész életem ebben a hátizsákban van most. Oroszország mindenért meg fog fizetni."


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: