HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Az oroszok katonai bázisként használhatnak Moszkva-barát templomokat, ettől tartanak Nyugat-Ukrajnában

Egy kolomjiai templomban ukrán katonák jelentős élelmiszerkészletet és fegyvereket is találtak. Pocsajiv lakosai is attól félnek, hogy az ország egyik legősibb, legnagyobb és legfontosabb kolostora is orosz kézre kerülhet.

Link másolása

Ugyan az ukrán ortodox egyház három évvel ezelőtt formálisan kivált az orosz vezetés alól, de számos történelmi templom és kolostor továbbra is lojális maradt Oroszországhoz mind a vallási gyakorlatot, mind a politikai hovatartozást illetően. Ez most a háború idején is tapasztalható: az ukránok azt gyanítják, hogy sok kolostor és templom az ellenséges megszálló csapatok katonai bázisai és raktárai lettek - írja a Guardian.

Amikor egy Ukrajna nyugati részén lévő katonai repülőtér katonái elindultak megkeresni azt a lézer pointert, amelyről azt feltételezték, hogy célpontokat jelöltek ki vele a bázisukon, egy közeli templomban kötöttek ki. Bár az eszközt nem találták meg, de azt a helyet igen, ahol szerintük használták.

"Egy lyuk a falon a megfelelő irányba. Nincs kétségem afelől, hogy ha orosz ejtőernyősök szállnak le itt, akkor a templom lesz a bázisuk"

- mondta a templomot átkutató egység lelkésze, Mikhajlo Arszenics atya.

De nemcsak erre bukkantak a kolomjiai épület vastag falai mögött, hanem nagy élelmiszer- és alkoholkészletre, sőt három fegyvert - két pisztolyt és egy Kalasnyikovból átalakított vadászpuskát - is fefedeztek. Az élelem legalább 60-65 embernek volt elegendő hosszú időre, és láthatóan katonai használatra csomagolták.

Arszenics atya azt mondta, megdöbbentő volt számukra ez a felfedezés, hiszen egy kolostorban leltek rá a jelentős katonai készletekre. A Moszkvához hű szerzetesek nem tudtak választ adni arra, miért volt szükségük a fegyverekre.

A fegyverek egyébként nyilvántartásba vannak véve, tehát nem illegálisak, ahogy az élelmiszerkészlet sem. De az, hogy ilyen dolgokat találtak egy templomban, felerősítettea helyiek azon aggodalmát, hogy a repülőtértől mindössze 300 méterre lévő templom az oroszok katonai bázisa lehet.

Sokan attól tartanak, hogy a híres pocsajivi kolostort és székesegyházat is katonai bázisként használhatják az oroszok. Ez Nyugat-Ukrajna egyik legszentebb helye ókori templomokkal, barlangkápolnákkal és egy történelmi harangtoronnyal. A komplexum általában nyüzsög a zarándokoktól, ám most szinte teljesen üres. Sokan azért maradnak távol tőle, mert félnek, hogy Moszkva szimbólumaként célba vehetik, mások pedig az Oroszországhoz fűződő viszonya miatt akarnak elhatárolódni a Lavrától.

Egy, a közelben zarándokszállót vezető nő attól tart, hogy "támadás lesz". Szálláshelyén most üresek a szobák, pedig általában nagy forgalom szokott lenni. A templomot azonban nagyon hosszú idő után most először bezárták a külföldi látogatók előtt, csak istentiszteletekre lehet bemenni. Az egyetlen szerzetes, aki hajlandó volt nyilatkozni, azt mondta, ez a háborús helyzet miatt van.

Egy helyi vallásos férfi, Juir tíz éve már azért nem jár gyónni a temlomba, mert nem nézi jó szemmel, hogy a szerzetesek "erősen részt vesznek az oroszbarát politikában". Kirill moszkvai orosz ortodox pátriárkáról sincs jó véleménnyel, aki a szovjet archívumból származó anyagok szerint a Szovjetunió bukása előtt kormánymegbízott volt.

"Kirill KGB-s és minden Ukrajna elleni agressziót támogat. Ő egy barom, nem egy vallási vezető"

- mondta az üzletember, aki csak név nélkül volt hajlandó nyilatkozni, mert sokan aggódnak a városban az egyházzal kapcsolatos feszültségek miatt.

Egy, a kolostor közelében élő asszony azt nehezményezi, hogy a helyi egyház nem törődik a közösségével, és elzárja őket a komplexumban található alagutaktól, amelyek menedékként szolgálhatnának a helyieknek egy légitámadás esetén. Mint mondta, a székesegyház Pocsajiv legbombabiztosabb helye, ahol sok jó állapotú, védett földalatti alagút található. Sok más lakossal együtt Nadja is kíváncsi arra, vajon mi rejtőzhet az alagutakban, ahová a városlakókat nem akarják beengedni.

A helyiek közül sokan úgy vélik, akár eléri a városukat a háború erőszaka, akár nem, az orosz invázió megváltoztatja a jövőjüket, az idei év borzalmai pedig elkerülhetetlenné teszik a vallási elszakadást Moszkvától.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: