HÍREK
A Rovatból
hirdetés

Átadták az új komáromi Duna-hidat

Orbán Viktor szerint a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet. Azt is mondta, hogy a magyar-szlovák gazdasági együttműködés soha nem látott jó formát mutat.

Link másolása

Európa ma Közép-Európában épül, a magyarok, a szlovákok, a csehek és a lengyelek építik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön, az új komáromi Duna-híd (Monostori híd) átadásán. Kijelentette: a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell.

A kormányfő Igor Matovic szlovák miniszterelnök társaságában mondott beszédet az ünnepségen.

Mint mondta,

a hídépítés egyben a jövő építése is, és a járványtól függetlenül az országoknak működniük kell. Ez a mostani átadás is bizonyítja, hogy a Duna nem elválasztja, hanem összeköti a magyar és a szlovák nemzetet

- hangoztatta.

Megjegyezte: a második Duna-hidat adhatja most át, korábban Esztergomban adott át hidat.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a történelem arra tanított, hogy egymással szemben nem, csak egymással szövetségben lehetünk sikeresek.

Azt mondta: mindkét ország fontos helyen fekszik. Ha ezt a térséget Németország és Oroszország között "mi magunk nem szervezzük meg", idegenek fogják megszervezni - jelentette ki. Hozzátette: ugyanakkor ezt a térséget önmagában egyik ország sem képes megszervezni, ehhez legalább négy ország kell: Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország.

Úgy fogalmazott, az EU versenyképességének feltétele az utak és vasutak hálózata, és az EU itt egy fantasztikus beruházásban vett részt, történetének egyik legjobb befektetése ez a híd. Megjegyezte: 2025-re 9 magyar autópálya éri el a határokat.

A miniszterelnök kitért arra: nagyszerű, hogy ez a híd elkészült, de ami már megvan, az nem feladat a jövőre nézve, és a magyarokat csak az érdekli, ami még előttük van, ezért nem elégedettek sosem.

Most is jó, hogy ez a híd megvan, de van még két nagy terv, amelyet meg kell valósítani, az egyik egy autóút Lengyelországból Szlovákián és Magyarországon át Görögország felé, és ennek még nincs kész a teljes magyar szakasza

- közölte.

Elmondta: a másik nagy közös terv pedig egy olyan vasúti hálózat megépítése, amely a visegrádi országok fővárosait köti össze.

A kormányfő arról is beszélt, hogy a most átadott híd azért is különleges, mert két állam osztatlan közös tulajdona, és jó, hogy ma teljesen természetes, hogy meg tudnak közösen építeni egy hidat bizalmi alapon úgy, hogy az mindkettőjük közös tulajdona.

Közölte: a magyar-szlovák gazdasági együttműködés soha nem látott jó formát mutat, Szlovákia a harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnere Magyarországnak, és 840 szlovák vállalat működik Magyarországon, ezek több mint 4 ezer embernek adnak munkát.

Orbán Viktor végül köszönetet mondott mindenkinek, akinek a munkája benne van a hídban, és azt kívánta, a híd könnyítse meg a magyarok és a szlovákok életét.



Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


Link másolása


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: