/hirek/atadtak-a-magyarorszag-es-romania-kozotti-masodik-autopalya-hataratkelohelyet/
hirdetés

HÍREK

Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőhelyet

Az új átkelőhelynek köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Debrecen, sőt, Nagyvárad és Budapest között.
hirdetés

Átadták a Magyarország és Románia közötti második autópálya-határátkelőt pénteken a magyar és a román külügyminiszter, valamint a román szállításügyi miniszter jelenlétében.

A Nagykereki-Bors II. autópálya-határátkelőhely a magyarországi M4-es autópályát köti össze a romániai A3-as autópálya ötkilométeres szakaszával.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kijelentette: az új összeköttetés közös siker, jó alap arra, hogy bizalmat és kölcsönös tiszteletet építsen a két ország között. "Erre a bizalomra és kölcsönös tiszteletre alapozva még a nehéz kérdések is megoldhatók és lezárhatók lesznek" - jelentette ki a miniszter.

Azt is megjegyezte: "egy ország nem tudja megváltoztatni a házszámát", Magyarország földrajzi helyzete meghatározza a szomszédokkal való kölcsönhatásokat is. Úgy vélte: a szomszédkapcsolatok minősége az összeköttetéseken is múlik. Míg Nyugat-Európában 2-3 kilométerenként, Közép-Európában csak 35-40 kilométerenként vannak határátkelőhelyek - hívta fel a figyelmet. Hozzátette: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több átkelőhely legyen; a magyar-román határon a mostani a 12. közúti átkelőhely, melynek megnyitása 41-ről 37 kilométerre csökkenti az átkelőhelyek közötti átlagos távolságot.

hirdetés

Az új átkelőhelynek köszönhetően gyorsforgalmi kapcsolat jön létre Nagyvárad és Debrecen, sőt, Nagyvárad és Budapest között.

A tárcavezető megemlítette: a Csanádpalota-Nagylak II autópálya-határátkelőhely megnyitása után öt évet kellett várni a második gyorsforgalmi összeköttetésre. Hozzátette:

a tervek szerint négy év múlva, 2024-ben megnyithatják a harmadikat is Csenger és Szatmárnémeti között.

Szijjártó Péter arra is kitért, hogy minderre a két ország gazdasági kapcsolatai, valamint a határon túli magyar közösségek miatt is szükség van. Románia Magyarország kilencedik legfontosabb kereskedelmi partnere, negyedik exportpiaca és a magyar tőkekihelyezések nyolcadik legfontosabb célországa - tette hozzá.

A külgazdasági és külügyminiszter a két ország közötti energetikai összegköttetés fejlesztését is megemlítette. Kijelentette: a következő évben létrejön a modern, megnövelt kapacitású gázvezeték-összeköttetés, és szintén jövőben a magas felszültségű villanyhálózatokat is összekötik.




hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk