HÍREK

Állatcsonkolás: íme a vadászok válasza a kiakadt kommentelőknek

Szerintük a már elejtett rókák fülének és szarkák lábának levágására szükség van. Egyelőre nincs jobb módszer, és egy baromfitelepen jóval felháborítóbb dolgokat találni.

Link másolása

Hétfőn írtuk meg mi is az Index nyomán, hogy nemsokára tízezerszámra kell majd bemutatni ellenőrzésre a tájegységi fővadászoknak a levágott állati testrészeket. Ezt a vadászati törvény végrehajtási rendeletének módosítása írja elő, amit múlt héten hirdettek ki a Magyar Közlönyben.

A fővadászok vadászati évenként legalább kétszer ellenőrzik majd, rendben ment-e a rókák, aranysakálok, dolmányos varjak, szarkák és szajkók gyérítése. Ezt az öt fajt ugyanis kártevőként tartják számon, mindig az előző öt év átlaga alapján határozzák meg, pontosan hány példányt kell elpusztítani belőlük.

A cikk hatalmas felháborodást keltett a kommentelők körében: sokan értelmetlen brutalitásnak nevezték, hogy kötelezően le kell vágni az állatok fülét vagy lábát, és keresetlen szavakkal küldték el a vadászokat melegebb éghajlatra.

Kíváncsiak voltunk a másik oldal álláspontjára is az ügyben, ezért megkerestük az Országos Magyar Vadászkamarát. Földvári Attila, a szervezet kommunikációs főmunkatársa először is azt tartotta fontosnak tisztázni – mivel elsőre talán nem volt egyértelmű –, hogy a szabályozás kizárólag a már elejtett állatokra vonatkozik, tehát szó sincs arról, hogy élő rókákat vagy szajkókat kellene csonkolni.

Az is félreértés, hogy az egészet most vezetik be, ugyanis az úgynevezett „elejtési jeleket” már évtizedek óta alkalmazzák. Most annyi változott, hogy nem csak az adott vadásztársaság vezetőjének kell bemutatni őket, hanem a tájegységi fővadásznak is, ami egy újonnan létrehozott pozíció.vadasz

Azért volt rá szükség, mivel eddig előfordulhattak visszaélések: egy-egy hivatásos vadász gyakran többször is bemutatott egy jelet és felvette az érte járó lődíjat. Ezt szeretnék kiszűrni az új szint beépítésével.

De miért kell egyáltalán tömegesen irtani ezeket az állatokat?

Az egész onnan indul ki, hogy Magyarországon a ragadozóállomány sokkal nagyobb annál, mint ami kívánatos lenne. Ebből értelemszerűen következik, hogy a hasznos – vagy akár védett – fajok, mint például a nyúl vagy fácán példányszáma viszont nagyobb ütemben csökken az ideálisnál.

Földvári Attila szerint a felháborodott állatvédők nem veszik figyelembe, hogy a róka vagy az aranysakál így is, úgy is enni fog. Tehát egy – sőt, több – másik állat mindenképp el fog pusztulni. Fontos, hogy ezt a kérdést összefüggéseiben kell nézni, nem szabad kiragadni egyetlen fajt, vagy akár egyedet.

Aki mondjuk egy bizonyos rókakölyköt próbál megvédeni, nem látja át, hogy ha ez a kölyök felnő, hány másik állat pusztulását okozza majd.

Amelyek ráadásul hasznosak is a húsuk miatt az ember számára, vagy éppen hazánk biológiai sokféleséget növelik. Érdemes megemlíteni azt is, hogy a nagyvárosoktól távolabb, ahol komoly károkat okoznak a rókák vagy a sakálok a háziállatok állományában, merőben más az érintettek hozzáállása a ragadozókhoz.

Videó: vörös róka nyulat eszik

"
Akár tetszik, akár nem, a vadgazdálkodás egy szükségszerű dolog. Ennek pedig része az is, hogy bizonyos fajokból többet ejtsünk el, valamint ilyen szabályokat alkossunk, mint az elejtési jelek bemutatása

– összegezte a szóvivő. Hozzátette ugyanakkor, hogy aki életében először szembesül ezzel, valóban bizarrnak találhatja. De pillanatnyilag nem nagyon tudnak jobb módszert az ellenőrzésre.

Ami a távoli jövőt illeti: ha minden hivatásos vadásznak lesz okostelefonja, elképzelhető, hogy fotón is be lehet majd mutatni az elejtett állatokat. De csak akkor, ha a képfájl metaadataiból pontosan kiderül a helyszín és az időpont, valamint az adott példányt is teljes biztonsággal azonosítani lehet.

Azon kívül viszont, hogy bizonyos emberek számára ellenszenves lehet a módszer, Földvári szerint nem sok minden indokolja a megszüntetését.

"
Azt gondolom, hogy ha valaki megnézné, mi zajlik például egy baromfitelepen, ennél jóval felháborítóbb dolgokat találna, és sokkal inkább felkaphatná a vizet

– árnyalta a képet. Ott ugyanis hasonló dolgok történnek, csak élő állatokkal.roka4szajko

Szerinte szinte minden állatokkal kapcsolatos szakmában lehet ilyen, elsőre vitathatónak tűnő pontokat találni – vegyük például a szarvasmarhák billogozását, füljelzőkkel történő megjelölését, vagy a fajtatiszta kutyák fülén gyakran használt tetoválást.

"
A laikusok ezeken a módszereken érthető módon fennakadnak, de aki kicsivel jobban beleássa magát a témába, könnyen beláthatja, hogy szükségesek és semmi kivetnivaló nincs bennük

– foglalta össze.

Egy kommentelőnk szerint az okostelefonos módszer egyébként sem lenne megbízható. "Ha most egy vadász elejt egy rókát, és értesíti a haverjait, mindegyikük készíthet egy-egy képet a saját gépével, csak mindig odébb kell vinniük a rókát, hogy ne legyenek egyformák a képek. Sajnos az exif-adatok (kép készítésének időpontja, GPS-koordináták, stb.) semmire sem jók, azokat utólag számítógépen lehet szerkeszteni, változtatni. Vagyis tényleg csak az elejtett példány egyedi azonosíthatósága a megoldás, node ki fogja összehasonlítgatni a képeket, hogy vajon szerepel-e egy róka másvalaki képén is. Úgyhogy jobb megmaradni a bevált módszernél." - írta.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk