HÍREK

„Aki nem foglal állást, az az erőszaktevők mellett teszi le a garast” - a Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak egy kis csoportja is kiállt az SZFE mellett

„Tekintélyuralom és erőből átvitt átalakítás helyett valódi párbeszédre volna szükség az érintettekkel” - írják többek között a szolidaritási nyilatkozatukban, melyet 251 hallgató és volt hallgató írta alá, az egyetemnek ugyanakkor jelenleg több, mint 8.200 aktív státuszú, azaz beiratkozott hallgatója van.

Link másolása

Számos hazai és külföldi egyetem, kulturális intézmény, színész, zenész és híresség állt már ki az autonómiájukért küzdő SZFE-hallgatók és tanáraik mellett.

Most a Károli Gáspár Református Egyetem néhány korábbi és jelenlegi hallgatója fogalmazta meg véleményét. A diákok nyilatkozatát 251 hallgató és volt hallgató írta alá, az egyetemnek ugyanakkor jelenleg több, mint 8.200 aktív státuszú, azaz beiratkozott hallgatója van.

A diákok által közzétett szolidaritási nyilatkozatban azt írják:

"Alulírottak, a Károli Gáspár Református Egyetem egykori és jelenlegi polgárai támogatjuk a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóit és oktatóit.

Amikor a Magyarországi Református Egyház zsinata megalapította egyetemünket, Alapító Okiratába foglalta, hogy elkötelezett az erkölcsi és szellemi értékeket öntudatosan vállaló ifjúság nevelése mellett. Ezért is fontos most felszólalnunk, hiszen

az egyetemi autonómia védelme olyan erkölcsi feladat, mely keresztény-keresztyén és világi értékeket magunkénak vallókként is közös ügyünk. Aki egy ilyen konfliktusban nem foglal állást, az az erőszaktevők mellett teszi le a garast.

Világi értékek szerint azt mondhatjuk, hogy az egyetemi autonómia a felsőfokú oktatási intézmények működésének alapeszméje. Korlátként jelenik meg az oktatást irányítók számára, megszabja az intézmények szakmai életébe való beavatkozás terjedelmét.

Az egyetemi autonómia védőernyő. Az intézmények behatástól való mentességüket hivatott biztosítani, melyből a tanítás és a tanulás szabadsága, az önkormányzatiság szárba tud szökkenni.

“Az egyetem autonóm intézmény, amely a tudományos kutatásban és az oktatásban hozza létre, értékeli és adja át a kultúra értékeit. Hogy kielégíthesse a kor szükségleteit, kutatási és oktatási tevékenységének minden politikai, gazdasági és ideológiai hatalommal szemben függetlennek kell lennie” (Magna Charta Universitatum, Alapelvek 1.).

A keresztény értékek szerint pedig azt mondhatjuk, hogy “szabadnak és önrendelkezőnek teremtette Isten az embert” (Alexandriai Teophilosz: Ad Autolycum 2.27 PG 6.1096).

Az SZFE-vel történtek sértik a szubszidiaritás elvét, mely szerint a kisebb társadalmi egységnek – mint az egyetem – annyi illetékesség jusson, amennyi lehetséges, a nagyobbnak pedig – az államnak –, amennyi szükséges.

Így pedig a személyközelibb, részvételibb egységet sérti, ahelyett, hogy teret adna az egyetemi polgároknak és a közösségüknek önmaguk meghatározására. Épp ezért nem gyanakvással kell nézni arra, aki önrendelkezését védi, hisz ki ne védené Isten egyik legértékesebb ajándékát.

Tehát mind világi, mind keresztény értékek alapján elutasítjuk az SZFE-vel történteket. A jelenleg zajló folyamatok nem segítik a keresztény értékrend vagy az egyház ún. kiengesztelődését a modern szabadságigénnyel. Tekintélyuralom és erőből átvitt átalakítás helyett valódi párbeszédre volna szükség az érintettekkel" - írják.

A Károli Gáspár Református Egyetem hallgatóinak nyilatkozatával kapcsolatban az intézmény vezetése is kiadott egy közleményt.

Ebben azt írják:

"a Károli Gáspár Református Egyetem kiemelten fontosnak tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, és ez minden jelenlegi vagy volt hallgatójának kiemelten védett alapvető joga. Az Alapító Okiratában foglalt értékek védelmével ugyanakkor nem tartja összeegyeztethetőnek, hogy politikai kérdésben állást foglaljon. Az Egyetem jelenlegi és volt hallgatóinak a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatóinak és oktatóinak tiltakozásával összefüggésben tett szolidaritási nyilatkozata ezért nem tekinthető a Károli Gáspár Református Egyetem hivatalos állásfoglalásának".

Fotó forrása: Wikipédia

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk