Adta magát, hogy ide egy szórakozóhelyet kell összehozni – interjú a MONYO Land megálmodóival
> Idén nyitott ki a MONYO Land, ahol a hazai zenei színtér java megfordult a nyáron.
A MONYO eredetileg kisüzemi sörökben utazott, idén viszont kinyitották a MONYO Landet a főzde udvarában, ami egy szabadtéri koncerthelyszín. Németh Antallal, a MONYO alapítójával és Veres Péterrel a MONYO rendezvényszervezőjével beszélgettünk.
– Hogyan jut el egy sörfőzde oda, hogy nyisson egy ekkora koncerthelyszínt?
Anti: Az emberek söröznek koncerten, és volt helyünk. Illetve Vepe foglalkozott már ilyesmivel előtte is, adta magát a dolog.
Vepe: Igazából van összefüggés a sörök és a szórakozóhely felvevőpiaca között. Alapvetően az új üzem adottsága volt ez a nagy kert. Egyébként nem volt szempont a helyszínválasztásnál, hogy rendezvényhelyszín lehessen a kertjében, de már a költözésünk előtt felmerült a kérdés, hogy mit kezdünk majd itt. Ahogy Anti is mondta, adta magát, hogy ide egy szórakozóhelyet kell összehozni.
Milyennek gondoltátok és ahhoz képest milyennek éltétek meg ezt az első koncertszezont?
Vepe: Alapvetően, mikor elkezdtük tervezni az egész helyszínt, már akkor tudtuk, hogy egy nagyon nehéz időszakba kezdünk bele. Ugye akkor már javában tartott a covid első, második hulláma, és pontosan tudtuk, hogy a szórakozóhelyek azok, amik az egyik legerősebb korlátozást kapják a tömegrendezvények mellett. Egyáltalán nem tudtuk, hogy mi lesz ennek a kifutása, meddig tart, tavaly nyáron még azért viszonylag keveset lehetett tudni a vírusról. Most se pontosan tudjuk, mi lesz, de akkor még ennyire se tudtuk, hogy ez egy féléves, egyéves, örökre velünk élő dolog. Tavaly egy kicsit optimistábbak voltunk és úgy voltunk vele, hogy ezen a nyáron már csak hírből emlékszünk majd a vírusra. Ez a számításunk nem jött be, többször el kellett tolnunk a nyitás időpontját is. A helyszín 90 százalékosan készen állt már hónapokkal a nyitás előtt, és vártuk azt, hogy el tudjuk kezdeni. Folyamatos kommunikációban voltunk a zenekarokkal, pakolgattuk át a dátumokat, és gyakorlatilag hat-hét héttel később az eredetileg tervezett nyitástól tudtunk megnyitni.
Ez volt talán az egyik legnagyobb bizonytalansági faktor az évünkben, terveztünk bizonyos koncertszámmal, programmal, struktúrával, amit amikor elkezdtük tervezni, fogalmunk sem volt, hogy mennyire fogjuk tudni tartani. Végül kvázi napról napra kellett frissíteni a terveinket, és hatalmas ovációval fogadtuk, amikor bejelentették, hogy engedik a tömegrendezvényeket. A védettségi igazolvány működését se tudtuk még akkor, amikor elkezdtünk szervezkedni. Nyilván a zenés-táncos rendezvényeket védettségi igazolvánnyal lehetett látogatni az egész szezonban. Ez is szűrte a közönséget, és ez is egy olyan tényező volt, amivel előre nem tudtunk számolni.
– Külső szemlélőként nézve elég durva, hogy a hazai zenekarok legjavát felvonultattátok teljesen új helyszínként. Mi a siker titka szerintetek?
Anti: Abszolút sikeresnek tartjuk, és hogy mi a siker titka?
Vepe: Hogy hiszünk benne.
Anti: Igen. Tényleg nagyon sok embert elértünk, akik kilátogattak hozzánk, a vendégek elégedettek voltak, a zenekarok is megszerették a helyet. Alapvetően tök sikeres volt, a közönség várja a következő évet is, a zenekarok is. Vélhetően a következő évben még több ember fog kilátogatni hozzánk, ahogy épül föl a hely. Mi is készülünk egy csomó mindennel a következő szezonra, amiket most még nem akarunk elárulni, de megpróbáljuk a koncertek mellett kiegészíteni a helyszínt egy csomó dologgal, hogy még szerethetőbb legyen, nagyjából ez a sztori.
Vepe: Azzal talán nem árulunk el nagy titkot, hogy az eredeti terveinkkel szemben igazából a szezonnak a legvégére kaptuk meg a kertnek a hátsó felét, ugye a füves részt. Most már tisztán látszik, hogy jövőre ez az egész szezonban rendelkezésünkre fog állni. Az idei szezonban a koncerthelyszínt tudtuk hasznosítani, jövőre ennél nagyjából kétszer nagyobb területet és a szabadidős tevékenységeknek is kedvező területeket is fogunk tudni használni.
– Miben nyilvánul meg az, hogy hisztek benne?
Vepe: Ez gyakorlatilag egy szerelem projekt. Itt nagyok a befektetett energiák, jó a hozzáállása mindenkinek. Tehát ez nem csak egy munkahely, ahova bejárunk, és leüljük a nyolc óránkat és hazamegyünk. Itt együtt lélegzünk a projekttel, projektként tekintünk rá, és így tényleg az életünk részévé válik, és nem egy gyári munkásként jövünk és megcsináljuk, hanem tényleg minden résztvevő, aki ezen dolgozik, nagyon magáénak érzi ezt a dolgot.
– Voltak nehézségeitek a nyár során? Egyről tudok, amikor 17 lakó miatt fel kellett függesztenetek a koncerteket egy időre.
Vepe: Kapcsolatban vagyunk a legtöbb nagy, szabadtéri rendezvény helyszínnel. Mindenkinek vannak kisebb-nagyobb súrlódásai a környéken élőkkel. Nekünk ez az első szezonunk volt, váratlanul érkeztünk valószínűleg a környéken élőkhöz. Azt azért látni kell, hogy mi nagyon konstruktívan, rögtön az első panaszok után azonnal összehívtunk egy lakossági fórumot, leültünk a környéken élőkkel megbeszélni, hogy tudunk enyhíteni a kellemetlenségeken, mivel tudjuk őket segíteni, ezen kívül milyen előnyei lehet számukra annak, hogy itt van ez a rendezvényhelyszín.
Nyilván az is benne van, hogy pont egy pandémiás időszak végén érkeztünk, nyitottunk meg, amikor kisebb volt a forgalom, kevesebb autó, vonat és repülő járt erre. Gyakorlatilag a zajméréseinken az összes ezek közül nagyobb értéket mutatott, mint a mi zajkibocsátásunk, tehát normál esetben mi vagyunk a legcsendesebbek a környéken. Végül másodfokon a budapesti kormányhivatal határozott, és elutasította ezt a kérésüket, úgyhogy két hét után újra tudtunk nyitni. Jogilag mindig minden kritériumnak megfeleltünk, az összes zajhatár értéket betartottunk, a koncertek befejeződtek három perccel tíz óra előtt.
– Most, hogy lezárult a szezon, mit terveztek csinálni a hellyel?
Anti: A külső helyszínnel nem nagyon tudunk, merthogy hideg van, viszont most is épül a taproom.
Vepe: Vannak azért titkos terveim a külső helyszínnel is, de azt majd meglátjuk, milyen lehetőségeik lesznek.
Anti: Van egy taproomunk, ahol szeretnénk tarteni céges rendezvényeket, karácsonyi rendezvényeket, főzdetúrát.
– Idén télen el is indul a főzdetúra és a rendezvényhelyszín?
Anti: Igen, még csak egy ilyen popup jelleggel, nem a végső tervek alapján, de igen, szeretnénk elindítani.
– Mondtátok, hogy nem akartok beszélni konkrét dolgokról, azt viszont elárulhatjátok, hogy külföldi zenekarokat terveztek-e jövőre?
Vepe: Az iparágnak ez a része még mindig viszonylag bezárkózott. Csomó zenekar van, aki már utazik, tervezünk is külföldi zenekarokat, de konkrét megkereséseink még nem voltak. A nagyobb menedzsmentek azért még óvatosan tapogatóznak a turnék iránt. Nagyobb külföldi nevekhez azért mi kis rendezvényhelyszín vagyunk. Az lehet az esélyünk, hogyha szerveződik egy nagyobb európai turné egy zenekarnak, és annak egy állomásaként be tudunk csatlakozni. De úgy látom, hogy ezek a trendek még azért óvatosan éledeznek külföldön is. A fesztiválokra már utazgatnak a külföldi zenekarok, egy-egy nagyobb aréna-koncert jellegű dologra a legnagyobbak megindulnak. A közepes méretű zenekarok azért európai turné szervezésbe nem nagyon mertek még belekezdeni. A terveink között szerepel, de hogy ez jövő nyáron vagy egy szezonnal később fog megtörténni, ez részben rajtunk is múlik, meg részben azon is, hogy az iparág hogy tér magához.
Már folynak a tárgyalások a jövő évi időpontokról. Sőt, van egy-két rendezvényhelyszín, akinek már bejelentett dátumai is vannak a jövő évre. Nekünk nincsenek, de az év elejére eldőlnek, hogy a fődátumokon nagyjából mik lesznek. Nyilván egy-egy kisebb lyukat be lehet még tömni később is, viszont a nagy részét most kell megszerveznünk, mert ha mondjuk teljesen eltűnik a covid április közepén, ott már gyakorlatilag nincsen mozgásterünk arra, hogy reagáljunk erre. Úgyhogy most a következő néhány hétben, egy-két hónapban meglátjuk a jövő évi program vázát.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
Több mint százmillió forint értékű álomházat varázsolt egy nő abból az egyeurós lakból, amelyet nagyszülei olasz falujában vásárolt - számolt be róla a Wales Online.
Meredith Tabbone értesült arról, hogy Szicíliában elhagyott házakat árvereznek el egy eurós induló árról annak érdekében, hogy felpezsdítsék az elnéptelenedett falu életét. A 43 éves chicagói pénzügyi tanácsadó kiszemelt Sambucában egy 1600-as években épült lakatlan házat, amely mindössze egyetlen helyiségből és pincéből állt, áram és vezetékes víz nélkül.
Ezután megvette a szomszédos üres házat is, és mintegy 90 millió forintnyi összegből 46 hónap alatt kialakíttatott egy háromszáz négyzetméteres, négy hálószobás álomlakot. A tetőre külön költött, hogy az azbesztet környezetbarát módon távolíttassa el róla.
A pénzügyi tanácsadó úgy számol, hogy
Meredith eleinte csak annyit tudott, hogy az apja egyik őse Szicíliából származott, majd miután beleásta magát abba, hogy hogyan szerezhetne olasz állampolgárságot, felfedezte, hogy dédapja az aprócska olasz faluban, Sambucában született. Ezután kezdte figyelni a faluról szóló híreket, és ma már az olasz állampolgársága is megvan.
Lakatos István ajánlotta fel a legtöbbet a Cápák között 2021-es évadában a Pop Tiny House tulajdonosának, Izer Norbertnek, aki azóta 40 millió forinttal növelte befektetését, és a cég megannyi boldog háztulajdonost tudhat maga mögött. Norberttel beszélgettünk, hogyan alakult a műsor óta az üzlet.
- Két évvel ezelőtt robbantak be a Cápák között című műsorban a tiny house-okkal, azóta sikerült mozgalmat csinálni az apró házakból?
- Már nagyjából mindenki tiny house mozgalomnak hívja ezt az egészet, de Magyarországon még nagyon gyerekcipőben jár. Inkább egy életérzés, és most tartunk ott, hogy akiket érdekelt ez a lakhatási forma, most kapják meg az első házaikat, tehát igazából majd pár év múlva lehetnek majd annyian, hogy érdemes a mozgalom kifejezést használni.
- Hol tartanak akkor a saját cégükkel?
- Én elkezdtem magamnak építeni, utána elkezdtem másoknak. A műsor óta megnyitottuk az üzemünket először Budapesten, majd Vácon. Itt 12 kollégával gyártjuk folyamatosan a házakat, egyszerre négy tiny house-on tudunk dolgozni, és most jelenleg úgy áll a dolog, hogy minden hónapban ki tudunk tolni egy házat. Ha nagyon megtoljuk, akkor kettőt is, és mindenki elégedett. Gyakorlatilag el tudjuk mondani, hogy elindítottuk a gyártást, és egyedüli cégként gyártunk tiny house-okat. Vannak próbálkozások, például mobil házasok próbáltak csinálni egy tiny house-t, de az még sem lett olyan, mint az igazi.
- Most eléggé magasan vannak az ingatlanárak, egy fiatal család gondolkodhat ebben esetleg alternatívaként?
- Akár azt is lehet, de ne gondoljuk, hogy 10 millió forintból kijöhet egy. Most például egy fiatal párnak csinálunk egy dupla házat. Ők majd két gyerekkel képzelik el benne az életüket, Győr mellett egy kis településen lesz majd, nem volt 100 milliójuk, de elköltenek telekre, meg tiny house-ra 50 milliót, és lesz egy 50 négyzetméter alapterületű házuk, egy pár 10 négyzetméteres galériával.
- Az alternatív építményeket nem igazán szeretik az önkormányzatok, például azzal érvelnek, hogy nem illik bele a településképbe. A modulházakat emiatt nem engedik sok helyen, mi a helyzet a tiny house-okkkal?
- Az a jó, hogy ez egy jármű, rendszáma van. Sok építési hatósággal szoktunk ezen vitatkozni. Nem igazán tudnak vele mit csinálni, mert jogilag jármű. Én mindig azt a példát szoktam ilyenkor hozni, hogyha egy sima Suzukival beállok a saját udvaromba és benne alszok, az oké? Mert a tiny house-nak is van rendszáma, biztosítása stb., így ha benne alszok, akkor mi a helyzet? Nem igazán korlátozhatják, mert akkor ennyi erővel senki sem állhatna be a saját udvarába a saját autójával. A Balaton északi partján például 33 település tartozik az északi régióhoz, ott már rakhatjuk le a házainkat, mert megértette az önkormányzat, hogy nem tudnak vele mit kezdeni.
- Mennyi idő alatt gyártanak le egy tiny house-t?
- A megrendeléstől számítva 6-9 hónap kell, ha egyedit szeretnének. Ha típusházat, akkor még rövidebb idő alatt készül el. Most két gyártási sorunk van. Az egyikben egyedieket gyártunk, a másikban típusházakat. Két típusunk van, egy 6,6 és egy 7,7 méteres. Különböző méretben és különböző elrendezésben. Ezeket nagyjából három hónap alatt tudjuk legyártani.
- Ha már jármű a tiny house, van, aki kifejezetten utazni szeretne vele?
- Senki nem keresett meg még ezzel, inkább úgy keresik, hogy van egy telkük, és szeretnének rá valami lakható építményt. Például Vácon 40 millió forint egy építési telek, lehet venni viszont 8 millióért mezőgazdasági területet, ki kell vonatni művelési ágból, és még nagyobb is, több hely van, mint egy építési telken. Ha valaki tiny house-t szeretne rá, gyakorlatilag lesz egy teljesen új építésű háza. Minőségi alapanyagokkal dolgozunk, a szigetelőanyagok, az ablakok, mind-mind prémium minőségűek. Nem rakunk be például 10 ezer forintos, barkácsáruházban vásárolható WC-csészét. Itthon azért nem szeretnének utazni vele, mert nincs autójuk, amivel elhúzzák, nincsen jogosítványuk, mert ehhez E-kategória kell, és nincs rutinjuk, hogy egy ekkora szerelvénnyel elinduljanak.
- Ha valami elromlik, az ügyfél fordulhat Önökhöz szervizelést kérve?
- Természetesen. Rengeteg vendégház is gurult már ki például tőlünk, ezeknek az üzemeltetését és karbantartását is ők végzik. Viszont ha például elromlik a WC, akkor azt egy sima szerelő is meg tudja javítani. Ha komposzt WC van, és nem angol, ott csak egy tartály van, azt csak kimosni kell. De olyan WC is van, ami gázlánggal égeti el a végterméket, azt csak mi tudjuk szerelni, mert annyira speciális.
- Mennyiből jön ki egy tiny house?
- A mostani házaink ára 21 millió forint plusz áfától kezdődik. Vagyis ez az alternatíva nem a lakhatási válságot oldja meg, hanem azoknak lehet segítség, akik egy kisebb lakás helyett egy élhető, nagyobb méretű megoldásra vágynak ennyiért. Például Csepelen a szülők egy fiatal lánynak szeretnének külön lakrészt, de nem tudják a saját házukat tovább bővíteni, úgyhogy tiny house-zal oldják meg. Ez egy 20 négyzetméteres, valamint plusz 10-10 négyzetméteres kislakás, indulásnak tökéletes.
Notice: Undefined variable: badgeOn in /var/www/clients/client1/web1/web/wp-content/themes/szmo_2020/classes/views/RenderSinglePage.php on line 241
A Yale-t választotta Szepesi Mór, akit több amerikai topegyetemre, köztük a Columbiára és a Princetonra is felvettek, írja a Telex.
A Budapesti Amerikai Nemzetközi Iskola végzős diákjának május elsejéig kellett döntenie. A magyar diák a lapnak azt mondta, hogy végül egy megérzés miatt döntött a Yale mellett a Princeton kárára.
- indokolta döntését Szepesi Mór, aki úgy tudja, remek a közösségi élet a kampuszon.
„Amikor jelenlegi diákokkal beszéltem, egyértelművé vált, hogy ott a tanuláson kívül is rengeteg lehetőség van, amik miatt élvezetes lehet az elkövetkezendő négy év.”
A magyar fiatal már óvodás kora óta angolszász intézményekben tanult, alapító tag volt az iskolája vitaklubjában, önkénteskedett Szenegálban és évekig volt a diáktanács elnöke. A 17 éves Szepesi Mórnak meggyőződése, hogy a vitakultúrát fejleszteni kell hazánkban. Célja, hogy a külföldön megszerzett tudást hazahozza Magyarországra.
A 93 éves szabolcsi édesanyám jól emlékszik arra az időre, amikor Magyarország kendernagyhatalom volt. Rengeteget dolgozott a növénnyel, örömmel mesélte, hogyan nyűtték vagyis gyűjtötték be, hogyan áztatták, szárították, tilolták vagyis törték, majd szőtték a kendert. Nagyon fiatal volt, de minden lépést imádott végezni. Ódákat zeng a végeredményről is, milyen tökéletes konyharuhák készültek, amit könnyű volt fehéríteni.
A kenderből születhetnek ruhák, cipők, kötelek, hálók, de tea, olaj, szappan és liszt is. Sőt ház is. Ez utóbbi a szívügye lett Nyárády Istvánnak, aki jurtát szeretne építeni kenderből.
Az ipari kender és a marihuána nem keverendő. Előbbi nem okoz bódultságot, egész más célra termelik, csak az utóbbi a pszichoaktív változat. Magyarország az első három helyen volt kender felhasználásában évtizedekkel ezelőtt, de a műanyag kiszorította. István szerint azonban most megkezdődött a kender reneszánsza. Azt mondja, a klímaválság miatt is jó az irány, mert gyógyítja a környezetét.
A kender magja, levele és a szára is hasznosítható. „Egyszer használatos evőeszközöktől a bioüzemanyagon keresztül a kötélig mindenre jó. Ruháknál tizedannyi víz kell hozzá, mint a pamut előállításához. Pár éve az autóipar is felfedezte, a BMW elektromos modelljeit kenderrel szigetelik” – sorolja.
István három évvel ezelőtt találkozott Horesnyi Bélával.
„Ő a kenderépítészet magyarországi apostola. Három éve találkoztunk egy természetes építőanyagokról szóló workshopon. Valahogy mindketten azonnal éreztük, hogy mi együtt fogunk dolgozni, együtt fogunk kenderjurtákat építeni” – meséli.
Horesnyi Béla hét éve épít kenderházakat. Körülbelül 5o létrejöttéhez volt köze, igaz volt, ahol csak betanította a kivitelezőket. Az egy- és kétszintes családi házakon kívül egy Veszprém melletti óvoda is kenderből készült.
Ahol él, Domaszéken építette az első két házat.
„Vettem egy építési telket, ahol lakom, direkt kenderházat terveztettünk oda, és úgy kerestünk rá vevőt, amikor már elkezdődött az építés. Találtunk is mindkettőre” – idézi Béla az indulást.
Olaszországban tanulta a kenderbeton készítés alapjait. Megvizsgált több természetes építőanyagot, de ez a növény lobbanta fel a szerelmet. Béla azt emeli ki, hogy ez a fajta ház tisztítja a levegőt.
Egyetlen negatívuma van, hogy hosszú a száradása. Egy 10 centis falnak egy hónap kell, ami azt jelenti, hogy 50 centinél 5-6 hónappal kell számolni” – magyarázza Béla.
István szerint alapvetően mérgek között élünk.
„A beteg ház szindróma arról szól, hogy az építőipar manapság olyan anyagokat is használ, amelyektől sokan allergiásak lehetnek, megbetegszenek. A kenderbetonból készült ház viszont természetes. Ráadásul az ökológiai lábnyom is mellette szól” – magyarázza.
Rengeteg időt fordított a kenderjurták megtervezésére, de szükség van még segítőkre. Nem is riad vissza, hogy megszólítson bárkit. Legutóbb az Egyesült Arab Emírségek emírjének írt és
„Ehhez fel kellene építeni őszig egy 90 négyzetméteres kenderházat. Ez inspirálna másokat is, hogy akár önállóan vagy együttműködésben termesszenek és építsenek. Ehhez kellene egy mecénás vagy több kisebb támogató. Megvan a terv, itt van Horesnyi Béla, és van egy lelkes ácsunk is.”
Az építést így foglalta össze:
„Kell egy stabil alap, rá egy faszerkezet, ami LEGO-szerűen összeállítható, utána jöhet a kenderezés. Egy zsaluzatot kell összerakni, abba kell tölteni a kendermasszát, és tömöríteni egy fakalapács-szerű eszközzel. A kenderbeton a szár belsejének az aprítéka, a törek egy meszes adalékkal és vízzel keverve. Idővel, szén-dioxid megkötésével szilárdul betonkeménnyé."
Béla szerint hét éve jóval drágább volt a kender. Az építkezéshez kénytelenek voltak engedni a nyereségből. Időközben azonban a kender egyre olcsóbbnak számít.
– mondja Béla.
Az István által megálmodott, kilencven négyzetméteres jurtához körülbelül 50 millió forint kellene.
Béla az alapanyag nagyüzemű termesztését és feldolgozását is fontolgatja. „50-100 hektáron kellene indulnia. Ez körülbelül 300 millió forintba kerülne. Aztán lehetne ehhez egy részvénytársaság. A befektetőknek három-négy év alatt térülne meg a befizetett összeg."
Szerinte
Aztán a kender egyéb részeit kötelekhez, ruhákhoz és hőszigetelő paplanhoz is használhatnák.
„Így vissza lehetne hozni Magyarországra a kendert, a gazdáknak teljesen mindegy mit termelnek. Ők azt mondták, azzal foglalkoznak, ami megéri" - mondja Béla.
István nemcsak az alapanyaghoz ragaszkodik, hanem jurtája esetében a kör formához is. Azt mondja, ennek oka van: az összefogást szimbolizálja.
„Összeomlott a világ körülöttem. A feleségem azt kérte, költözzünk külön, mert kiüresedett a házasságunk. Munkában is törés volt, egy angol cégnek vállalt megbízatásom véget ért, és egyébként is nagyon untam már az informatikát. Esztergomban egy zen templom apátjához mentem be tanácsot kérni” – meséli István.
A templom volt ezután az otthona négy évig. Azt mondja, az ott tanult belső munkának hála, békében, de külön nevelik gyermeküket.
„A kör nekem az összefogást jelenti. Arra számítok, hogy valamilyen formában együtt összehozzuk ezt a projektet. Részletek és fotók a honlapomon vannak. A jurta nekem a családi kört is jelenti. Azt szeretném, ha 8 éves fiamnak mielőbb megteremthetnék egy olyan otthont, ahol családban élhet.”