HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A véletlennek köszönheti életét egy 27 éves nő, aki a mariupoli színházban volt, mikor lebombázták azt

Marija ugyan azóta elmenekült a városból, de sok haldoklót látott, és hátramaradt nagymamájáról sem tud semmit.

Link másolása

Marija Rodjonova, 27 éves tanárnő 10 napja lakott a mariupoli színházban, miután két kutyájával elmenekült kilencedik emeleti lakásából. A színpad mellett, az épület hátsó részéhez közeli nézőtéren táboroztak le, itt tartózkodtak akkor is, amikor orosz légicsapás érte az épületet – mesélte el történetét a BBC-nek.

A nő épp a poggyászához kötötte kutyáit, amíg ő vízért indult, a főbejárat felé indult, amikor becsapódott a bomba. Elmondása szerint a robbanás olyan hangos volt, hogy heves fájdalmat érzett a fülében, és csak onnan tudta, hogy nem süketült meg, mert hallotta a körülötte lévők sikoltozását.

A robbanás ereje egy férfit az ablakokhoz lökött, az ő vágott sebeit egy szintén megsérült nő próbálta meg ellátni. Marija, aki az ukrán Vöröskeresztnél önkénteskedett, rákiáltott a nőre, hogy ne nyúljon hozzá, várja meg, amíg elsősegélycsomagot hoz. Azonban rájött, hogy a felszerelés az épületnek azon részében van, ami megsemmisült a bombázásban. „Csak törmelék volt ott. Két órán át semmit nem tudtam csinálni, egyszerűen sokkot kaptam” – mesélte a nő.

A McKenzie Intelligence Services BBC-nek készített elemzése arra a következtetésre jutott, hogy valószínűleg egyetlen bombát dobtak a színházra azon a reggelen, az okozott minden pusztítást. A hírportál egy műholdas fotót is közölt, amit néhány nappal a támadás előtt készítettek az épületről, és amin jól látszik a "gyerek" szó, amivel jelezték, hogy gyerekek is tartózkodnak benn.

Oroszország tagadja, hogy lebombázta volna a színházat, igaz, a háború 28 napja alatt eddig folyamatosan azt állították, hogy nem lőnek civil célpontokra, holott több városban több tucatnyi lakóépület, kórház és közintézményre hullottak bombák. Egy mariupoli oknyomozó újságíró, a Transparency International Ukrajna korábbi elnöke, Andrej Maruszov két nappal a támadás előtt járt a színházban. Szerinte mindenki tudta, hogy sok nő és gyerek számára volt az épület búvóhely.

Marija azt is elmondta a BBC-nek, szinte biztos benne, hogy senki nincs már életben abból a 30 emberből, akik az épület azon részében tartózkodtak, ahol ő, és a kutyáit sem találta meg. Több órába telt, mire rájött, hogy nincs értelme új búvóhelyet keresnie. Ekkor megpróbált olyan autót megállítani, ami kifelé tartott a városból, de az emberek bizalmatlanok voltak, és senki nem akarta felvenni.

Mesélt arról is, hogy vele élő nagymamája nem akarta elhagyni a lakását a bombázások idején sem, így ő nem tartott vele a színház épületébe, azt mondta, az az otthona, ott is fog meghalni. Marija azóta sem tudja, életben van-e még. Ő maga végül több nap és több települést érintve eljutott Berdjanszkba, egyelőre fogalma sincs róla, mi lesz a további sorsa. Jelenleg körülbelül 100 ezer ember van a lerombolt és megszállt Mariupolban, ahol ivóvíz, áram és gáz nélkül próbálnak túlélni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: