HÍREK

„A szülők és a diákok sem tudnak tiltakozni az ellen, hogy nem tanítják őket a tanárok” – mondja a sztrájkról a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke

Horváth Péter nem teljesen érti, miért tartja bárki fenyegetésnek a tankerület által múlt héten kiküldött levelet a polgári engedetlenséggel tiltakozó tanároknak.

Link másolása

Azt még nem tudják, hogy az iskolákban is 18 fokig lehet-e csak felfűteni a tantermeket, de kockázatokat rejthet magában, ha a diákoknak a hidegben kell végigülniük a tanítási napot. Nem tudják, miért bocsátották el a miskolci iskolaigazgató-helyettest, aki részt vett a polgári engedetlenségben, de azt korrektnek tartják, hogy a tiltakozó tanárokat levélben figyelmeztették a jogsértésre.

Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar elnökével beszélgettünk.

A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke lapunknak elmondta, hogy számukra még nem egyértelmű, hogy az iskolákban és az óvodákban is bevezetik-e a 18 fokos fűtési határt, amit a múlt héten jelentett be Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter. Hivatalos tájékoztatást még nem kaptak.

Mint mondta, az hogy a diákoknak hétszer 45 percet végig kell ülni, vagy az óvodásoknak ilyen hőmérsékletben kell a teremben tartózkodniuk, az rejt magában kockázatokat.

Hozzátette azt is, hogy iskolaépületek nem alkalmasak arra, hogy mindenhol konstans 18 fok legyen.

Nemrég megírtuk, a Szülői Hang szerint elfogadhatatlan, hogy a gyerekeken spóroljon a kormány úgy, hogy a rezsiterheket a családokra hárítja át. De hasonlóan vélekedett Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke is, aki elmondta, hogy a legtöbb iskolában nehéz is lenne meghatározni, hogy hány fok legyen, ugyanis a legtöbb intézmény nem esett át fűtéskorszerűsítésen.

A Nemzeti Pedagógus Kart arról sem tájékoztatták, hogy amennyiben az energiaválság tovább fokozódik, akkor a fűtésszezonban a takarékoskodás miatt átállhatnak-e online oktatásra.

Horváth Péter szerint az, aki polgári engedetlenségben vesz részt, azt tisztában van minden jogkövetkezménnyel, azzal is, hogy alapjogokat sért.

"Az, hogy erre a tankerület felhívja a figyelmet, azt alapvetően egy korrekt lépésnek tartom"

- mondta a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, aki hozzátette, ez még jobb, mintha azonnal lenne valamilyen következménye a polgári engedetlenségnek.

"Nem pontosan értem, hogy ezt miért fenyegetésnek tartja bárki is, hiszen nyilván eleve számol azzal, hogy ennek lehetnek következményei"
- tette hozzá.

Horváth Péter arra felvetésünkre, hogy a megszigorított a sztrájktörvény miatt a tanároknak nincs más lehetőségük tiltakozni, elmondta, hogy a szülők és a diákok sem tudnak tiltakozni az ellen, hogy nem tanulhatnak, és nem tanítják őket a tanárok.

Hozzátette, a többi ágazathoz képest valóban nehezebb a közoktatásban sztrájkot meghirdetni. Felhívta a figyelmet, hogy a tanárok a sztrájkot előzetesen kötelesek bejelenteni és kötelesek egy minimális szolgáltatásban megállapodni. Szerinte ennek a megállapodásnak az elmaradása miatt maradhatott el több intézményben is a jogszerű sztrájk.

Arra, hogy mennyi pedagógus hiányzik számításaik szerint a szakmából, elmondta, hogy ezt nehéz pontosan megállapítani.

Az intézményi összóraszámot elosztják 22-vel és így kapják meg azt a számot, hogy mennyi pedagógusra lenne szükség egy intézményben. Ettől függetlenül a kötelező heti tanítási óraszám 22 és 26 óra között van meghatározva, de a kész szám között majdnem 20% a különbség, így a hiány mértékét sem mindegy, milyen óraszámmal számolják ki.

Hozzátette, ez a heti 26 óra egy nagyon magas szám, hiszen a tanórákra fel is kell készülni.

Horváth Péter szerint csak a hivatalos álláshirdetések alapján nyáron 4-5000 pedagógus hiányzott országszerte.

- hozzátette, nem tudja, hogy a szakszervezetek mi alapján számolták ki a 15-16 ezer hiányzó pedagógust.

"Van pedagógushiány, az egészen biztos, és hogy ez csak fokozódni fog a következő években, az még inkább biztos."

- tette hozzá a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke.

"Az a jelzés, hogy pedagógushiány van, az hogy az bérek nem elfogadhatók, az hogy a munkaterhelés kezd túlzottá válni, ezt 2014 óta folyamatosan jelezzük a kormánynak."

- mondta Horváth Péter, aki hozzátette, hogy ez irányban voltak is tárgyalások, de ilyen kérdésekben a jogszabály a szakszervezeteknek biztosít lehetőséget tárgyalásokra.

A kar a bérekkel kapcsolatos kérdést olyan helyzetben vetette fel a kormány képviselőinek, hogy veszélyben van a pedagógus utánpótlás és a szakmai munka.

Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke korábban úgy nyilatkozott lapunknak, hogy információik szerint idén nyáron is nagyon sok pedagógus mondott fel, mert a kormány sztrájktárgyaláson tanúsított magatartását elfogadhatatlannak tartották.

Horváth Péter úgy fogalmazott, nem tudja, hogy a szakszervezetek honnan szereztek ilyen információkat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk