HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A Pegasus-ügy miatt tüntettek az ellenzéki pártok Budapesten

A tüntetés a Terror Házánál kezdődött, innen vonultak át a Fidesz székházához.

Link másolása

"Ne hagyjuk, hogy a magánéletünket is ellopják! Közös tiltakozás a lehallgatás ellen!" címen hirdet tüntetést a Momentum Mozgalom a Pegasus-ügy miatt. Az eseményhez a Párbeszéd, a Mindenki Magyarországa Mozgalom, a DK, az MSZP, az LMP, a Jobbik és az Új Világ Néppárt is csatlakozott.

A tüntetők 18 órakor kezdtek gyülekezni a Terror Háza előtt, a legfeljebb ezer főből álló tömeg ezután elindult a Fidesz Lendvay utcai székháza felé, itt többen beszédet mondanak.

A tüntetésen felszólalt Gyenes Szilárd újságíró, Donáth Anna (Momentum), Arató Gergely (DK), Tetlák Örs (LMP), Stummer János (Jobbik) Bárándy Gergely (MSZP), Dorosz Dávid (Párbeszéd), valamint Pálinkás József (Új Világ Néppárt) és Lukácsi Katalin (Mindenki Magyarországa Mozgalom) is.

Gyenes Szilárd, akinek a telefonszáma szerepelt a megfigyeltek listáján, beszédében felidézte, amikor elmondta a történteket a családjának, akiknek a készülékeit szintén lehallgathatták. Az újságíró azt mondta, senkinek nem kívánja az érzést, amit akkor élt át, amikor a fia elé állt, és megkérdezte, hogy ő is rajta van-e a listán. Gyenes Szilárd szerint a félelem és kapzsiság uralkodik Magyarországon.

Donáth Anna (Momentum) szerint egy kémszoftverrel figyelt meg embereket a kormány, mert rendszerkritikus kérdéseket tettek fel, rendszerkritikusan gondolkodnak.

„Ennek a kormánynak most azonnal le kell mondania”

- fogalmazott.

Arató Gergely (DK) azzal kezdte a beszédét, hogy 35 éve egy olyan országot képzeltek el, ahol az emberek ellenőrzik a kormányt és nem fordítva van, ahol szabad a vélemény, a gondolat, az élet. Szerinte a megfigyelési botrány arról is szól, hogy Magyarországon pár tíz ember érdekében működik az állam, és ennek a pár tíz embernek az érdekében kell lehallgatni másokat. Kiemelte: nem felel meg az európai értékeknek az az ország, amely megfigyeli az állampolgárait, a tét az, hogy "Orbán vagy Európa".

Tetlák Örs (LMP) szerint hétfői nemzetbiztonsági bizottsági ülés után – amelyen a fideszes képviselők nem vettek részt - nyilvánvalóvá vált, hogy a kémszoftvert a magyar kormány vásárolta meg, és szerinte a tüntető tömegben is vannak, akiket lehallgatnak. Hozzáfűzte: meg kell találni a megfigyelési ügy felelőseit, és ennek a kormánynak mennie kell.

Z. Kárpát Dániel (Jobbik) szintén arról beszélt, hogy a nemzetbiztonsági bizottság hétfői ülése nyilvánvalóvá tette, hogy a kormánypártok elismerték bűnösségüket a lehallgatási ügyben, hiszen nem jelentek meg a képviselőik. Szerinte a fideszesek fiatal demokratákból öreg bolsevikokká váltak, és ők most ugyanazokat módszereket alkalmazzák „ellenetek”, mint amelyeket ellenük alkalmaztak a kommunisták.

Bárándy Gergely (MSZP) közölte, nem meglepő a megfigyelési ügy, ez egy felháborító állomása annak, amit 2010 óta a kormány művel: egyre közelebb tolja az országot a keleti típusú rendszerekhez.

Dorosz Dávid (Párbeszéd) beszédében úgy fogalmazott:

"Viktor, nektek lefőtt a kávé, huszonkettőben ennek ára lesz!"

Pálinkás József (Új Világ Néppárt) szerint a kormány visszatért a terror eszközeihez, kémszoftvereket vásárolnak, lehallgatnak, megfélemlítenek embereket. Úgy fogalmazott: a kormány megpróbálja mindenáron megtartani a hatalmát és "senki nincs biztonságban". Végül leszögezte, hogy most a tisztességesek állnak szemben a tisztességtelenekkel, nem pedig a baloldal a jobboldallal.

Lukácsi Katalin (Mindenki Magyarországa Mozgalom) azt mondta: Izraelről kellene példát venni, ahol megbuktatták a hosszú időn át regnáló Netanjahut, és most el fogják számoltatni. Szerinte Orbán is bukott politikus, és le kell mondania.

"Orbán a gyűlöletre építette a politikáját, nekünk szeretetre kell építeni, legyen bárki is bármilyen szexuális irányultságú, az a lényeg, hogy szeresse az országot"

- fogalmazott a kereszténydemokrata politikus.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: