HÍREK
A Rovatból
hirdetés

„Emberek vagyunk, nem propaganda” – a pedofiltörvény homofób módosítása ellen tüntettek Budapesten

A szervezők és a felszólalók gyerek-, család- és emberellenesnek nevezték a törvényjavaslatot, petícióval tiltakoznak az elfogadása ellen.

Link másolása

Korábban mi is írtunk arról, hogy a pedofilellenes törvényjavaslat kiegészítéseként a homoszexualitással és a transzneműséggel kapcsolatos törvénymódosításokat készül elfogadni a kormány. Több civil szervezet szerint elfogadhatatlan, hogy a 18 év alattiak körében teljes tabuként kezelik az azonos nemű párokat és a transz embereket, miközben összemossák a homoszexualitást a pedofíliával.

Hétfő délután hat órára a Parlament elé szervezett tüntetést több civil szervezet, hogy így tiltakozzanak a fideszes politikusok által benyújtott törvénymódosítási javaslatok ellen, amit homofóbnak és kirekesztőnek tartanak.

Hat óra előtt már javában gyülekeztek a tüntetők Andrássy Gyula szobra körül, több száz fősre nőtt már ekkor a tömeg.

Fotósunk képei a helyszínről:

Fél 7-kor a demonstráció házigazdái köszöntötték a résztvevőket a hatalmas szivárványos zászlóval díszített színpadról. Elmondták, hogy azért a Parlament Duna felőli oldalára invitálták a tömeget, hogy a folyó másik oldaláról is lássák, hogy milyen sokan gyűltek össze.

Az első felszólaló, Szekeres Zsolt a Magyar Helsinki Bizottság képviseletében elmesélte, hogy kamaszkorában őt is sokszor megbélyegezték, de főként azok a "szörnyetegek" bántalmazták, akik a parlamentben ülnek. Úgy fogalmazott, a gyerekeket tőlük, a kormánypárti politikusoktól kell megvédeni, nem a homoszexuálisoktól és az LMBTQ+ közösség tagjaitól.

A szervezők ezután bejelentették, hogy már 80 ezren írták alá a petíciójukat, a tüntetés végére pedig szeretnék elérni a 100 ezer aláírást.

Lászlóffy Juli, a Magyar Pszichológiai Társaság LMBTQ szekciójának egyik alapítótagja arról beszélt, hogy a törvénymódosítással a kormány azoknak a LMBTQ+ közösségbe tartozó fiataloknak az életét teszi kockára, akiknek a körében gondot jelenthet az öngyilkosság.

Erdős Erik Robi, a Prizma transznemű közösség szervezője arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel a kormány megtiltotta, hogy a transzneműek hivatalosan megváltoztassák a nevüket és a nemüket, rengetegen élnek úgy, hogy a hivatalos papírjaik nem tükrözik a valódi személyiségüket. Szerinte nem helyes az, hogy az LMBTQ- közösség tagjait most összemossák a pedofilokkal. Mint mondta, szerinte senkinek nem kell attól tartania, hogy egy heteró "bemelegszik attól, ha szakszerűen hall ezekről a kérdésekről". Az LMBTQ-közösséghez tartozóknak pedig azért van nagy szükségük a szakszerű felvilágosításra, mert anélkül még többen lehetnek depressziósok és akár öngyilkosok. Ha ezt megvonja tőlük a kormány, azzal csak tobvább növeli az amúgy is magas öngyilkossági rátát. Azt is mondta, hogy egy olyan országban szeretne élni, amit az elfogadás és szeretet tart össze.

A szivárványszínű zászlókat és transzparenseket lobogtató tömeg azt skandálta, "itt vagyunk". A tüntetés egyik házigazdája 7 órakor bejelentette, hogy

tízezres tömeg gyűlt össze a Kossuth téren.

Székely Kriszta színházrendező, tanár elmesélte, hogy neki kamaszként nagy szüksége lett volna arra, hogy az iskolában a heteroszexuálisok és a homoszexuálisok mellettt mások is vannak, a szexualitás sokféle lehet. Azt is elárulta, hogy őt csak középkorú, heteroszexuális, nős férfiak zaklatták, leszbikus nők sosem.

Pál Márton, a Szivárványcsaládokért Alapítvány aktivistája szerint normális politikus nem mosná össze a szivárványcsaládokat a pedofilellenes törvénnyel, a módosítástervezetben pedig olyan részletek vannak, amelyek ártalmasak a gyerekekre nézve.

A törvényjavaslat szerinte veszélyes, mert ha nem lehet beszélni az iskolai felvilágosító órákon, akkor még több gyereket fognak bántani és zaklatni. A nem heteroszexuális fiatalok számára pedig életmentő lehet, szerinte ezeken az órákon és az ezeket tartó pedagógusokon életek múlnak. A törvényjavaslatot gonosznak is nevezte, mert betiltja azokat a mesekönyveket, amelyek nagyon sok szivárványcsaládnak jelentettek torokszorító, katartikus élményt.

Éppen ezért a Szivárványcsaládokért Alapítvány azt kéri a kormánytól, hogy "hagyják békén a gyerekeinket". Beszéde alatt a tömeg többször is hangosan skandálta azt, hogy "a család az család".

A főszervezők ezután arról beszéltek, hogy "tovább kell dolgoznunk egy olyan Magyarországért, ahol nem a gyűlöletkeltés, hanem a szeretet és a közösség ereje a legfontosabb", és a törvénymódosításról szóló keddi parlamenti szavazás előtt el kell mondaniuk, meg kell írniuk az országgyűlési képviselőknek, hogy miért gyermekellenes, családellenes és emberellenes ez a törvényjavaslat. Arra szólították fel a képviselőket, hogy bojkottálják a szavazást, vagy voksoljanak nemmel. A szervezők célja ugyanis az, hogy "ez a gonosz törvényjavaslat ne legyen a magyar jogrendszer része.”

Ha a törvénymódosítást megszavazzák, Áder János köztársasági elnökhöz fordulnak, hogy "végre védje meg az LMBTQI" közösséget", de külföldön is próbálkozni fognak. Azt ígérték, minden eszközt megragadnak arra, hogy ha a törvény hatályba lép, akkor megsemmisítsék.

Kijelentették, hogy "nem lehet minket elhallgattatni, nem lehet minket betiltani", idén pedig minden eddiginél fontosabb, hogy ez az üzenet eljusson mindenkihez. "Emberek vagyunk, nem propaganda" - skandáltatták a tömeggel.

Végül arra kérték a résztvevőket, hogy írjanak alá egy molinót, amelyet kedden bemutatnak a parlamenti képviselőknek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: