HÍREK

A nyugati országok felfegyvereznék az ellenállókat egy esetleges ukrajnai orosz invázió esetén

A nyugati szövetségesek folyamatosan tárgyalnak arról, hogyan reagáljanak, ha Moszkva lerohanja Kijevet.

Link másolása

Boris Johnson a müncheni biztonsági konferencián tartott beszédében kijelentette, a Nyugat kollektív érdeke, hogy egy esetleges orosz invázió „elbukjon, és kudarcot valljon” - írja a Guardian.

Az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan kijelentette, hogy az USA hajlandó felfegyverezni az ellenállásban harcolókat, és nem fogadná el a nemzeti önrendelkezés elvét eltörlő Oroszország katonai győzelmét.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nagyobb támogatást és szigorú szankciókat kért a nyugati államoktól az orosz agresszióval szemben.

Szombaton az ukrán hadsereg közölte, hogy két katonájuk meghalt, négyen pedig megsebesültek a szakadár területeken kialakult tűzharcban.

Az ukrán külügyminisztérium szerint felfegyverzett orosz alakulatok „provokatív lövöldözést” indítottak az ország keleti részén fekvő, 250 kilométeres frontvonalon. Többször is felmerült a gyanú, hogy Oroszország igyekszik ürügyet találni a támadásra. Mégpedig úgy, hogy megvádolja az ukrán kormányt: tűz alá vették az oroszbarát szeparatista területeket.

Az Oroszország által támogatott szeparatista területek egyikében,

Luhanszk külvárosában szombat délután sorozatos fegyverropogás hallatszott.

Az ukrán hadsereg szombaton helikopterrel és páncélozott járművekkel vitt be egy csoport újságírót a városba. Ennek célja, hogy segítsen eloszlatni azt a hamis orosz narratívát, amely szerint az ukrán hadsereg áll a felerősödő fegyveres agresszió mögött.

Az ukrán katonai hírszerző szolgálat szombaton közölte: a Kreml továbbra is olyan destabilizáló hadműveleteket tervez, amelyekért Kijevet hibáztatnák - és amelyek akár civilek halálát is okozhatják.

A hírszerzés arról is beszámolt, hogy a donyecki és luhanszki szeparatista „köztársaságokban” olyan hamis szórólapok keringenek, amelyek szerint Ukrajna támadásra készül.

Az ukrán kormány azonban kijelentette, hogy elkötelezett a párbeszéd mellett, és nem áll szándékában támadást indítani vagy szabotázst végrehajtani Donbasz térségében.

Eközben a NATO visszahívta munkatársait Kijevből a nyugati Lviv városába, ahová szombaton Nagy-Britannia is átköltöztette nagykövetségét. A nyugati katonai segítségnyújtás mértékét még mindig vitatják. Boris Johnson ugyanakkor azt is mondta, nem kizárt, hogy fegyvereket biztosítanak majd az ellenállók számára. Ám amíg lehet, inkább diplomáciai úton oldanák meg a konfliktusokat.

A nyugati államok mindenesetre nem szeretnék azt a látszatot kelteni, hogy nagyobb ellenállást szítanak és mélyítik a konfliktust a NATO, illetve Oroszország között.

A Biden-adminisztráció egyébként engedélyezte a balti államoknak, hogy fegyvereket küldjenek Ukrajna számára, az elmúlt évben pedig az USA is mintegy 650 millió dollárnyi katonai felszerelést biztosított Kijevnek. Ezt nemrég megtoldották egy 200 millió dolláros csomaggal, ami Javelin páncéltörő rakétákat és egyéb katonai eszközöket, fegyvereket tartalmazott.

Joe Biden azt azonban kizárta, hogy amerikai katonákat küldjenek Ukrajnába, mivel az Egyesült Államoknak nincs jogi kötelezettsége Ukrajna katonai megsegítésére. Boris Johnson vele szemben hangsúlyozta, hogy a Nyugatnak Ukrajna mellé kell állnia, és nem szabad engednie, hogy Oroszország győzzön.

„Ha a párbeszéd kudarcot vall, és Oroszország úgy dönt, erőszakot alkalmaz Ukrajna ártatlan és békés lakossága ellen, figyelmen kívül hagyja az államok közötti civilizált viselkedési normákat és ENSZ alapokmányát, akkor nem lehet kétségünk afelől: közös érdekünk, hogy Oroszország végül kudarcot valljon”

– mondta a brit kormányfő. Hozzátette, hogy a nyugati államoknak fel kell vértezniük magukat egy elhúzódó válság lehetőségére, miközben Oroszország nyomás gyakorol majd rájuk és a gyenge pontjaikat keresi.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.

Link másolása
KÖVESS MINKET: