HÍREK

A NATO felkészült, ha Moszkva erőszakot alkalmazna Ukrajnával szemben

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió súlyos következményekkel járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén.

Link másolása

A NATO keményen dolgozik a legjobb, a békés politikai megoldás elérésére Oroszországgal, de felkészült arra is, ha Moszkva ismét erőszakot alkalmazna szomszédjával, Ukrajnával szemben - jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, az Atlanti Tanács nevű washingtoni székhelyű amerikai elemzőközpont által szervezett online beszélgetésen pénteken.

Jens Stoltenberg közölte:

a katonai szövetség éberen figyeli, hogy Oroszország az ukrán határ közelében végzett csapatösszevonással egy időben több ezer, harcra kész katonát, repülőgépet és a legújabb, S-400-as föld-levegő rakétarendszert telepít Fehéroroszországba.

Kijelentette, hogy az orosz csapatok összevonása Ukrajna határainál és Fehéroroszországban szerinte "nagy erejű invázióhoz" vezethet, de - mint fogalmazott - az agressziónak vannak más formái is. Ezek között a NATO-főtitkár a különféle számítógépes támadásokat, puccskísérlet, valamint szabotázsakció megszervezését sorolta.

"Keményen dolgozunk a legjobb, a békés politikai megoldásért, de felkészültünk a legrosszabbra is. Noha nincs bizonyosságunk az orosz terveket illetően, Moszkva talán még nem hozott végleges döntést a következő lépésekről. A NATO részéről továbbra is készen állunk a politikai párbeszédre, ahogyan készek vagyunk reagálni is, ha Oroszország a fegyveres összecsapás mellett dönt" - fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: egy Ukrajna elleni agresszió "súlyos következményekkel" járna Oroszország számára. A NATO-szövetségesek készek szigorú gazdasági és politikai szankciók bevezetésére katonai eszkaláció esetén

- közölte. Elismerte ugyanakkor, hogy a szövetség országai között "akad nézeteltérés" az Ukrajnának nyújtható támogatást illetően abban az esetben, ha Oroszország ismét megtámadná a volt szovjet köztársaságot. Hangsúlyozta azt is, hogy a NATO fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását az ország katonai kapacitásépítéséhez, a kibervédelem területén, a biztonsági intézmények modernizálásához, illetve segíti az információ-megosztást is.

Emlékeztett arra, hogy miután Oroszország folytatja katonai csapatmozgását Ukrajnával közös határának közelében, a NATO "felkészült" katonai jelenlétének növelésére. A tagországok védelme érdekében a szövetség hétfőn úgy döntött: hajókkal és repülőgépekkel erősíti a szövetség keleti szárnyát.

"Ha Oroszország kevesebb NATO-t akar a határain, akkor ennek pont az ellenkezőjét érte el. Ha pedig ismét erőt alkalmazna Ukrajna ellen, akkor még több NATO-jelenlétet fog megtapasztalni a határain"

- figyelmeztetett. De hangsúlyozta, hogy a NATO nem tervezi harcképes csapatok telepítését Ukrajnába.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem feszültebb a helyzet Ukrajna oroszországi határainál most, mint 2021 elején volt, amikor nagyszabású orosz hadgyakorlatok zajlottak.

Ezt az államfő pénteken Kijevben jelentette ki külföldi újságíróknak tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta, hogy 2019-ben, államfővé választása után, ellátogatott az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba. A városban lövések dörejei voltak hallhatóak, pedig akkor Mariupol már nem tartozott a kelet-ukrajnai konfliktus övezetébe - jegyezte meg.

"Ma nem látunk nagyobb eszkalációt, mint korábban volt. Igen, nőtt a katonaság létszáma (az ukrán határ mentén), de erről beszéltem 2021 elején, amikor Oroszország hadgyakorlatairól esett szó. Nem hiszem, hogy feszültebb a helyzet most, mint akkor, a gyakorlatok tetőpontján volt"

- fogalmazott Zelenszkij. Kifejtette, hogy az elmúlt években mindig megvolt a valószínűsége az Ukrajna elleni orosz támadásnak. "Ennek valószínűsége 2021-ben akkora volt, mint most, 2020-ban kisebb és 2019-ben, a normandiai találkozó után még kisebb" - tette hozzá.

Zelenszkij közölte, hogy 12,5 milliárd dollárt vontak ki az ukrán gazdaságból az Ukrajna elleni esetleges orosz invázióról szóló információk miatt.

Az ukrán elnök cinizmusnak minősítette Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meghívását, hogy látogasson el Oroszországba. Rámutatott arra, hogy Lavrov előre bocsátotta: az orosz fél csak a kétoldalú kapcsolatok javításáról hajlandó vele tárgyalni, de a Donyec-medencei válság rendezéséről nem. "Már hogy tehetném meg Ukrajna elnökeként, hogy nem beszélek a Donyec-medencéről, hiszen az egész világ arról beszél?" - tette fel a kérdést Zelenszkij. Ugyanakkor jelezte, hogy nem fél Oroszország képviselőivel találkozni, bármilyen formában történjék is. Jelezte továbbá, hogy kész lenne a fogolycsere kérdéséről tárgyalni Moszkvával.

Zelenszkij reményét fejezte ki, hogy létrejön egy ukrán-amerikai-orosz tárgyalási platform a béke elérése érdekében. "Vissza akarjuk kapni a területeinket, meg akarjuk állítani a háborút. Mit tehet Joe Biden amerikai elnök? Nem tudom, megteheti-e, de szeretném hinni, hogy meg tudja csinálni azt, hogy az Egyesült Államok, Oroszország és Ukrajna együtt üljön tárgyalóasztalhoz" - fogalmazott. Megjegyezte, hogy minden alkalommal, amikor beszél Bidennel, felveti ezt a kérdést. Hozzátette, hogy egyelőre az ezzel kapcsolatos elképzelések még kezdetlegesek, ezért nem kíván részletekbe bocsátkozni.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Orbán memóriájával bajok vannak: szerinte a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot
A Kossuth Rádióban adott interjúban máshogy emlékezett a történtekre, mint ahogy az a valóságban történt.

Link másolása

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádióba adott interjújában úgy beszélt az árstopokról, mintha azokat kifejezetten az orosz-ukrán háború kitörése után, az uniós szankciók miatt kellett volna bevezetni - vette észre a 444.hu.

A lap emlékeztet, hogy Orbán Viktor nem sokkal a választások előtt, január 12-én jelentette be, hogy hat alapvető élelmiszer árát a tavaly október 15-i szintre csökkentik vissza, február elsejétől minden üzletben ezen az áron lehet őket megvásárolni.

Az árstop pedig éppen akkor lépett hatályba, amikor a miniszterelnök Oroszországba látogatott, amit később békemissziónak nevezett, tehát nemhogy háborúról, de szankciókról ebben az időszakban végképp nem lehetett még beszélni.

Ezzel szemben a miniszterelnök már egészen másként emlékezett a történtekre, szerinte ugyanis éppen a háborús szankciók miatt kellett bevezetni az élelmiszer-árstopot.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
Kötelező szabadságra küldik év végén a minisztériumok és kormányhivatalok dolgozóit
Akinek már nincs idénre szabadsága, annak a jövő éviből veszik el ezeket a munkanapokat.

Link másolása

A csütörtöki kormányinfón jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy december 22-től 2023. január 8-ig kormányzati igazgtási szünetet rendel el a kormány, hogy spóroljon az állam. Az intézkedés részletei a csütörtök késő este megjelenő Magyar Közlönyből derültek ki.

A rendelet szerint az igazgatási szünet időtartama alatt a kormányzati igazgatási szerv feladatait nem látja el, és az ügyfélfogadás nem működik, ez alól csak a felügyelő miniszter tehet kivételt - írja a hvg.hu.

Ilyen kivételes esetben a szokásostól eltérő munkahelyre is küldhetik az érintetteket, még a miniszterekkel is megteheti ezt a miniszterelnök.

Ez az időszak nem számít bele a hatósági és egyéb eljárások ügyintézési határidejébe.

A törvénynek az a pontja sem lesz érvényes, amely szerint „a munkáltató jogkör gyakorlója a kormányzati igazgatási szünet alatt a szabadságot úgy adja ki, hogy biztosítja a zavartalan ügymenetet, valamint a lakossági ügyfélszolgálattal rendelkező szervek esetében a folyamatos feladatellátást”.

Lényegében tehát kényszerszabadságra küldik a tisztviselőket: a felettesek ugyanis kötelesek a szabadságot kiadni a beosztottaiknak.

„Ebben az esetben nem alkalmazandó a foglalkoztatott jogviszonyára irányadó törvény azon rendelkezése, amely alapján a szabadság egy részével a foglalkoztatott rendelkezik” - írják.

Akinek viszont idei szabadsága már nem maradt, annak a jövő évi szabadságokból veszik el ezeket a munkanapokat.

Vagyis az a törvényi előírás sem lesz érvényes, hogy „a szabadságot az esedékességének évében kell kiadni és kivenni”.

Egyébként összesen 11 munkanapról van szó, mert a karácsony első napja és újév idén vasárnapra esik, nincs plusz munkaszüneti nap, tehát lehet olyan tisztviselő, akinek jövőre kevés szabadsága marad.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Putyin függetlenné nyilvánított két ukrajnai megyét
Az orosz elnök szerint Herszon és Zaporizzsja lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát figyelembe véve döntött erről.

Link másolása

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök "döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát".

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
Az Ian hurrikán felkapott egy házat, és az öböl közepén dobta le Floridában
Már tíz felett az ismert áldozatok száma, de a hatóságok szerint ennél jóval többen veszíthették életüket a brutális viharban.

Link másolása

Legalább tíz halálos áldozata van már Floridában az amerikai államra szerda délután lesújtó hurrikánnak, írja a BBC. A hatóságok attól tartanak, hogy a mentés és kutatás során ez a szám meredeken emelkedni fog. Az Ian névre keresztelt vihar most Észak- és Dél-Karolina felé halad a szárazföldön. Joe Biden amerikai elnök szerint ez volt a déli állam történetének legpusztítóbb hurrikánja, ami „jelentős számú emberéletet követelhetett”.

A pusztítás után még mindig nincs áram 2,2 millió otthonban vagy vállalkozásnál. A szélvihart követő áradások miatt sokan az otthonukban rekedtek. Őket most házról házra járva menekíti ki a nemzeti gárda. A már ismert tíz halálesetet kivétel nélkül Charlotte megyéből jelentették, ahol még viharosabb volt a szél. Egy helyi szemtanú szerint a 12 órán át tartó szélvihar „brutális” volt.

@cbsnews The Weather Channel meteorologist #JimCantore was met with "Hurricane Ian's full fury" as he covered the then-Category 4 storm from Punta Gorda. #weather #hurricaneian #florida ♬ original sound - cbsnews

Valamivel délebbre, a Lee megyéhez tartozó Fort Myers kikötővárosában „szinte leírhatatlan” a kár az állam kormányzója szerint. Ron DeSantis csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az Estero-öböl kellős közepén landolt egy ház, amit egyszerűen felkapott a hurrikán, majd ott dobta le.

Orlandói túlélők elmondták, hogy egy idő után nem volt más választásuk, mint úszva elhagyni otthonaikat. Egy nő a vihar elvonulta után öt percig állt a nyitott ajtóknál, mire a víz nagy része távozott a házából. Szellemváros lett a tengerparti Naplesből is. A település útjai sok helyen járhatatlanok, mindent sár borít, miközben a város ikonikus mólója gyakorlatilag kettétört.

A floridai katasztrófavédelem arra figyelmeztetett, hogy senki ne álljon neki megfelelő képzettség, tapasztalat és eszközök nélkül a vezetékekbe gabalyodott fák és tárgyak eltávolításának, mert akár végzetes következményei is lehetnek.

Az Ian hurrikán először Kubát érte el, majd letarolta Puerto Ricót is. Utóbbi országban a vihar elvonulta után tíz nappal még mindig nagyjából 269 ezer otthonban nincs áram.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk