HÍREK
A Rovatból
hirdetés

A közönség készen áll a nyitás következő lépcsőjére a Music Hungary Szövetség szerint

A szövetség felmérése szerint a koncerteket gyakran látogató lakosság körében kiemelkedően magas az oltási- és tesztelési hajlandóság, illetve negatív teszttel vagy védettségi igazolvánnyal szívesen mennének tömegrendezvényre.
Címkép: Pixabay - szmo.hu
2021. május 04.


Link másolása

Ülve vagy állva? Egyelőre még csak ülve, de már mehet az élő zene, és ezt Dr. Müller Cecília is megerősítette, ám, hogy mikor lesznek koncertek és fesztiválok, még mindig nem látható. A Music Hungary Szövetség azonban bizakodó - írják közleményükben.

A Music Hungary Szövetség április 20-án tett közzé egy lakossági felmérést is az oltási hajlandóság, a tesztelési hajlandóság és a koncertlátogatás témakörében. A céljuk az volt, hogy felmérjék, mernek-e az emberek zenés, táncos rendezvényre menni, a védettség megszerzéséig teszteltetnének-e önköltségen, illetve, regisztráltak-e vagy regisztrálnának-e oltásra.

A nem reprezentatív kérdőívet 9895-en töltötték ki, és a válaszokból határozottan látszik, hogy a koncerteket gyakran látogató lakosság körében kiemelkedően magas az oltási- és tesztelési hajlandóság, illetve negatív teszttel vagy védettségi igazolvánnyal szívesen mennének tömegrendezvényre.

A zenészek és zenei szakemberek körében pedig azért is lehet igen magas a vakcina melletti elköteleződés, mert tudják, hogy ezen a munkájuk is múlhat és a közönségükre is vigyázni szeretnének. Bár az eredmény nem meglepő,

fontos látni, hogy a közönség készen áll a nyitás következő lépcsőjére.

A bizonytalanság rosszabb, mint egy "nem"

A zenés, táncos rendezvények, azaz a zenét főszolgáltatásként nyújtó rendezvények tartása azonban egyelőre továbbra is tilos. Múlt pénteken értük el a négymilliomodik beoltottat, így már életbe lépett az az enyhítési lépcső, ahol védettségi igazolvánnyal előre megváltott helyjeggyel látogatható rendezvények is tarthatók.

Ezzel kapcsolatban levélben kértek megerősítést múlt héten a Miniszterelnökségtől, az MTÜ-ről és az operatív törzstől, illetve azt is kérték, a tervezhetőség érdekében adjanak támpontot, mekkora beoltottságtól számíthatunk majd a zenés, táncos rendezvények engedélyezésére.

Levelükre egyedül Dr. Müller Cecília országos tiszti főorvostól érkezett válasz, aki megerősítette, hogy a módosuló 484/2020. Korm.rendelet által nem tiltott eseményen, rendezvényen, helyszínen, a nem fő szolgáltatásként nyújtott élőzenei szolgáltatásra van lehetőség, ám levelében nem tért ki arra, hogy zenés, táncos rendezvények tartása mikortól várható majd.

A bizonytalan, tervezhetetlen nyitás akár hónapokkal is kitolhatja a koncertélet beindulását.

A koncert nem veszélyesebb, mint egy sportesemény

A Szövetség fontosnak tartja kihangsúlyozni, hogy a zenei szektor minden szereplője, minden szakember gondoskodni szeretne a közönségük védelméről.

Álláspontjuk szerint a zenés, táncos rendezvények ugyanolyan biztonságosak a védettséggel rendelkező közönség számára, mint más engedélyezett kulturális- és sportrendezvények, ahogy ezt megannyi külföldi tesztkoncert példáján is láthatjuk, valamint a jeggyel való beléptetés miatt védett, ellenőrizhető is a környezet.

A Szövetség arra következtet a kormány eddig bejelentett nyitási lépéseiből, hogy a zenés, táncos rendezvények hamarosan, véleményük szerint a 4,5 vagy 5 milliomodik beoltottnál lesznek majd engedélyezettek.

Nem reprezentatív felmérésükből is látható, hogy az oltás kérdése és a mielőbbi nyitás lehetősége az egész szektornak és a közönségnek is egyaránt fontos. A nyitást pedig nagyban megkönnyítené az 5%-os kulturális áfa bevezetése is, hiszen így elkerülhető lenne a jegyárak emelkedése és a szektort hosszútávon is segítené, nemzetközileg is versenyképesebbé tenné ez a lépés.

A témáról részleteiben május 13-án tartanak online kerekasztal-beszélgetést a Magyar Közgazdasági Társasággal közösen, amin részt vesz Demeter Szilárd, a magyar könnyűzene megújításáért felelős miniszteri biztos; Mádi Zoltán, a Vígszínház gazdasági igazgatója, az MKT elnökségi tagja; Kádár Tamás, a Sziget ügyvezetője és Weyer Balázs, a Music Hungary Szövetség elnöke.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET: