HÍREK

Újabb járványhullám a kínai vakcinát használó országokban – nem feltétlen jelenti azt, hogy hatástalan az oltóanyag

Egyes szakértők szerint ugyanakkor a kínai vakcinák miatt kialakulhatnak az oltásoknak teljesen ellenálló mutációk is.

Link másolása

Mongóliában megteltek a kórházak, a Seychelle-szigeteken naponta száznál is több új fertőzöttet jelentenek, Chilében pedig feloldották az országos zárlatot, miközben még mindig naponta több ezer emberről derül ki, hogy elkapta a koronavírust. A három országban közös, hogy a népesség több mint felét valamelyik kínai koronavírus elleni vakcinával oltották be, ez pedig kérdéseket vet fel az oltóanyagok hatásosságával kapcsolatban, írja a CNN.

A kínai vakcinák esetleges kudarca az egészségügyi szempontokon túl is roppant kínos lehet Pekingnek. Kína ugyanis azzal próbálta lejáratni a nyugati országok lassú oltási programjait, hogy látványos keretek között, hatalmas médiafelhajtással biztosított 350 millió vakcinát a világ 80 országába.

A Sinopharm és a Sinovac vakcinák hatékonyságával kapcsolatos kérdések azonban egyre inkább veszélyeztetik a talán túl korán ünnepelt egészségügyi és politikai sikert. A kínai külügyminisztérium szóvivője ugyanakkor azzal utasítja el az oltóanyagokat ért támadásokat, hogy "elfogultság motiválja" a kritikákat.

Szakértők szerint bár a kínai vakcinák valószínűleg nem olyan mértékben nyújtanak védelmet, mint vetélytársaik, a keleti oltóanyagok egyáltalán nem számítanak kudarcnak. Nem létezik ugyanis olyan vakcina, ami 100 százalékban védelmet nyújtana a Covid-19 ellen, éppen ezért folyamatos kitörésekre kell készülni. A tudósok szerint a koronavírus elleni sikert valójában a halálesetek és a kórházba kerülő betegek számában kell mérni, nem pedig abban, hogy nullára csökken a fertőzések száma.

Miért kapják el a vírust a beoltottak?

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) két kínai koronavírus elleni vakcina sürgősségi felhasználást engedélyezte. Mind a Sinopharm, mind pedig a Sinovac inaktivált vírust használ az immunválasz kiváltására. Ezzel szemben a Pfizer/BioNTech és a Moderna oltóanyaga mRNS-vakcina, vagyis egy ettől merőben eltérő új technológia. Ezek az oltások nem tartalmaznak elölt vírust, csak egy olyan kódot, ami megtanítja a test sejtjeit a tüskefehérje elkészítésére, végeredményben pedig ez váltja ki az immunválaszt.

Az eddig rendelkezésre álló adatok alapján a kínai vakcinák alacsonyabb hatásfokkal veszik fel a küzdelmet a koronavírussal, mint a modernebb oltóanyagok. A brazil mérések alapján a Sinovac nagyjából 50 százalékban véd a fertőzés miatt kialakuló tünetes betegséggel szemben, míg 100 százalékban védi az oltottakat a kórházba kerüléstől. A Magyarországon is használt Sinopharm a WHO adatai szerint ezzel szemben 79 százalékban hatásos az enyhe és a súlyos tünetekkel szemben is.

Szakértők szerint éppen ezért a többnyire kínai vakcinákat használó országokban kialakuló újabb hullámok nagyjából megfelelnek ezeknek az arányoknak. A tudósok egybehangzó véleménye szerint éppen ezért a kínai oltások csökkentik a súlyos esetek és a halálozások számát, így végeredményben működnek.

Mi történik Mongóliában, a Seychelle-szigeteken és Chilében?

Miközben a lakosság 55 százaléka teljesen be van oltva, mégis naponta több ezer új esetet jelentenek a dél-amerikai országból. Az emberek 80 százaléka a kínai Sinovac oltóanyagát kapta. A chilei egészségügyi minisztérium közleménye hangsúlyozza, hogy a jelenleg kórházban ápolt betegek 73 százaléka nem kapta meg az oltás mindkét vagy egyetlen komponensét sem.

Hasonló a helyzet a Seychelle-szigeteken is, ahol "szinte minden" súlyos vagy kritikus állapotú koronavírusos beteg részben vagy egészen oltatlan. Az afrikai szigetországban a 60 év alattiak a Sinopharm vakcinát, a 60 év felettiek pedig az AstraZeneca licence alapján Indiában gyártott Covishieldet kapják. A helyi egészségügyi minisztérium korábbi Facebook-posztja szerint a járvány következtében addig elhunyt összesen 63 beteg között három olyan volt, aki az oltások mindkét dózisát megkapta már. Mindhárman 51 és 80 év közöttiek voltak.

Mongóliában a lakosság 53 százaléka van már túl mindkét oltáson, az emberek túlnyomó többsége (80%) a kínai Sinopharmot kapta. A mongol egészségügyi minisztérium közlése szerint az új koronavírusos betegek közül minden ötödik már a második injekción is túl van, de a járvány miatt elhunytak 96 százaléka esetükben is részben vagy égészben oltatlan.

Egy mongol vállalkozó annak ellenére kapta el a koronavírust, hogy korábban már mindkét oltáson átesett. A férfi azt mondja, egyáltalán nem bánta meg, hogy a Sinopharm vakcináját kapta meg, hiszen az oltás nélkül sokkal rosszabb lehetett volna a betegség lefolyása, és egyáltalán nem biztos, hogy az otthonában gyógyult volna fel néhány nap alatt, ahogy most történt.

Miért halnak meg a beoltott emberek?

Hiába kapták meg néhányan a Sinovac vagy a Sinopharm vakcináját, mégis végez velük a világjárvány. Szakértők szerint minden bizonnyal ez a néhány kivételes haláleset akkor is bekövetkezett volna, ha más oltóanyagot kapnak a betegek.

A Vöröskereszt héten kiadott figyelmeztetése szerint Indonézia a "katasztrófa szélére sodródott", miután február és június vége között összesen 88 orvos halt meg a Covid-19-cel összefüggésben. Az áldozatok közül 20 már a Sinovac mindkét dózisán túl volt, míg 35-en nem vették fel az oltást, 33 halálesetet pedig még vizsgálnak. Becslések szerint az országban 1600 orvos kaphatta el a koronavírust csak májusban és júniusban, bár az nem tisztázott, hogy közülük hányan oltatták be magukat.

A indonéz orvosszövetség képviselője szerint a kollégák halála sokkal inkább a kimerültség, mint az esetlegesen kevésbé hatékony kínai vakcina számlájára írható. Ugyanakkor egy helyi járványszakértő hangsúlyozta, hogy az új mutációkkal szemben bizonyos esetekben kevésbé hatékonyak a jelenlegi védőoltások.

Az Egyesült Királyságban eddig 92 029 delta variánssal fertőzöttet regisztráltak, a fertőzöttek 58 százaléka oltatlan volt. A közegészségügy adatai szerint ugyanakkor 117 olyan elhunyt közül, akik 28 napon belül meghaltak, miután kiderült, hogy a deltával fertőződtek, 50 ember is teljesen beoltott volt. Hangsúlyozzák, hogy ezek az esetek összességében meglehetősen ritkák, és sok esetben például az lehet a tragédia hátterében, hogy a páciens szervezete nem képes megfelelően erős immunreakciót adni az oltásra vagy a fertőzésre.

Kudarcot vallottak a kínai vakcinák?

A rendelkezésre álló adatok alapján a Pfizer és a Moderna oltóanyagai hatékonyabbak a kínai Sinovacnál és Sinopharmnál a fertőzés továbbadásának korlátozásában, de a vakcinák hatékonyságának megítélése csak a siker mutatóinak meghatározásától függ.

Szakértők szerint a kínai vakcinák hatékonysága nem biztos, hogy elégséges a közösségi terjedés megfékezéséhez, ami azzal a veszéllyel jár, hogy kialakulhatnak az oltásoknak teljesen ellenálló változatok is. Ez pedig összességében a pandémia végének további elhúzódásához vezethet. A két kínai vakcinával oltottak esetében megoldás lehet például egy harmadik oltás vagy az adagok növelése is.

Vannak arra utaló jelek, hogy Kína sem maradéktalanul elégedett a hazai oltóanyagok hatásosságával: egy sanghaji gyógyszercég például közölte, hogy a BioNTechhel közösen évi egymilliárd vakcinát fognak előállítani. A Pfizer és a Moderna is folyamatosan növeli a gyártási kapacitásait, ami arra utalhat, hogy hamarosan további országokban jelenhetnek meg a vakcináik.

Abban azonban minden szakértő egyetért, hogy ahol nincs más lehetőség, a kínai oltás is jó választás, és még mindig jobb, mint a semmi. A keleti oltások kritikája pedig bizonyos esetekben kifejezetten kártékony lehet, mivel arra ösztönzi az embereket, hogy inkább várjanak a jobb oltóanyagokra. Összességében ez pedig lassíthatja az oltási programot, amivel nőhet a további járványhullámok kialakulásának esélye.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk