Első hallásra paradoxnak tűnik, de mégis így van: a tartós szárazság miatt veszélyesebbek lehetnek a váratlan áradások. Ugyanis a kiszáradt talaj kevésbé képes hirtelen jött nagy mennyiségű vizet elnyelni.

A Wired egy brit hidrológus tapasztalatát hozta fel példának. Hannah Cloke,a readingi egyetem kutatója dél-angliai otthonából boldogan szemlélte, hogy végre eleredt az eső. A régió az elmúlt 50 év legsúlyosabb hőhullámait és aszályát élte át, a máskor üde zöld föld mindenütt halvány sárga színt öltött. Aztán a hidrológus azt látta, hogy a vizet nem nyelte el a kerti gyep, hanem a felszínen folyt tovább, és csak egy fa körül szívódott fel a talajban.

Érdekes módon a talaj felszívó ereje akkor a legnagyobb, amikor egy kicsit nedves. Ha túl sok benne a víz, akkor azért nem képes többet elnyelni, ha pedig kevés a víz, megváltozik a porózussága.

Ez részben a felületi feszültség miatt van így, ahogyan a vízmolekulák összeragadnak, hogy cseppeket alkossanak. Ha ezek túl nagyok, nem tudnak behatolni a kiszáradt föld hasadékaiba. Egy enyhén nyirkos föld esetében a nedvesség megtöri a vízcseppek felületi feszültségét, és lehetővé teszi, hogy egyesüljenek a már a talajban lévő vízzel. Így könnyebben találnak utat, hogy elfolyjanak.

Ezenkívül a száraz földben a talajrészecskék közti rések megtelnek levegővel, ami nem tud elszivárogni, ezáltal megakadályozza a víz behatolását a földbe.

A talajrészecskék maguk is hidrofóbbá válhatnak, azaz visszaverhetik a vizet. A felszínhez közel élő mikrobák ugyanis viaszos anyagokat bocsátanak ki, amikor elpusztulnak a hőségtől vagy a vízhiánytól. A rendkívüli szárazság akár egy vízálló kérget is kialakíthat.

Cloke readingi kollégája, Rob Thompson egy kísérletet végzett, amelynek videófelvételét feltette a Twitterre. Három pohár vizet borított le a földre három különböző nedvességű füves területen: az első nedves volt, a második egy normál nyár állapotát tükrözte, míg a harmadik hőhullám idején kiszáradt fű volt. Az első két esetben a talaj lassan beszívta a vizet, a harmadikban viszont szinte a videófelvétel végéig a leborított pohárban maradt a víz.

A szárazságot követő áradások korábban alapvetően városi jelenségnek számítottak, amelyeket az ember által készített felületek (pl. járdák, útburkolatok) tettek még veszélyesebbé. De ezek most már bárhol lesújthatnak, természetes, vidéki környezetben is – figyelmeztet Parry. A szakértő szerint ez ördögi körré alakulhat, mert az aszályok és az áradások még keményebb aszályokat és áradásokat vonhatnak maguk után.

A klímaváltozás miatt az eddiginél gyakrabban várhatók Európában száraz időszakok, de vannak módszerek, amelyekkel enyhíteni lehet a pusztító árvizek veszélyét.

Ugyancsak fontos a növényi sokféleség: a virágok és fák elegye sokkal több vizet képes felszívni, mint egy lapos gyep.

Persze végül újra meg újra oda lyukadunk ki, hogy a legjobb módszer az lenne, ha helyrehoznánk mindazt, amit az emberek csináltak a Földdel, a klímával.