HÍREK

A HírTV volt vezérigazgató-helyettese írta Szabó Tímeáról, hogy „szerteszéjjel fröcskölte a baktériumait” a parlamentben

A Párbeszéd társelnöke első fokon pert nyert a Magyar Nemzet ellen, a rendőrség pedig kiderítette, hogy ki volt a cikk szerzője.

Link másolása

Pert nyert Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke a Magyar Nemzet ellen első fokon, és az is kiderült, ki írta azt a cikket, amely a bíróság szerint megsértette az emberi méltóságát és a jó hírnévhez való jogát.

Még áprilisban történt, hogy az országgyűlési képviselő felszólalt a parlamentben, de nem fejezhette be a mondanivalóját, mert a kormánypárti képviselők percekig tartó tapsolásba kezdtek. Másnap a kormányközeli Magyar Nemzetben megjelent egy "A Szabó Tímea nevű organizmus tudományos jellemzése" című cikk, amelyben a szerző Szabó Tímeát egy organizmusnak nevezi, majd részletesen jellemzi is.

"Szabó Tímeát egy titkos szigeten lévő, illegális laboratóriumban hozták létre egy kullancs és Lendvai Ildikó DNS-éből. Egy ideig hőálló, steril üvegedényben tartották, aztán az MSZP behurcolta a magyar országgyűlésbe"

- olvasható többek közt a cikkben.

Itt elolvashatod bővebben is, hogy mit írt a szerző Szabó Tímeáról:

A politikus nem hagyta annyiban a dolgot, pert indított a lap ellen a szerinte "náci időket idéző írás" miatt. Néhány napja arról számolt be, hogy első fokon megnyerte a pert.

"A Fővárosi Törvényszék első fokon kimondta, hogy a Magyar Nemzet, pontosabban az azt tulajdonló Mediaworks Hungary megsértette az emberi méltóságomat és a jó hírnévhez való jogomat. Kötelezte a Magyar Nemzetet, hogy 24 órán keresztül jól látható módon tegye közzé az online és a nyomtatott verzióban is, hogy megsértették a személyiségi jogaimat. Ezenkívül a bíróság – tudomásom szerint most első ízben – kötelezte az újságot az online cikk végleges eltávolítására. Szakértők szerint hasonló ítélet korábban még nem született, ez is mutatva a jogsértés súlyosságát. Végül 1,3 millió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a hazug kormánylapot" - írta bejegyzésében Szabó Tímea.

Log into Facebook | Facebook

Log into Facebook to start sharing and connecting with your friends, family, and people you know.

Most pedig az is kiderült, ki volt a Magyar Nemzet cikkének szerzője, aki Zummer Fülöp álnéven publikálta írását. Erről szintén a Facebook-oldalán számolt be a képviselőnő.

"A személyiségi jogi perrel párhuzamosan feljelentést is tettem az ügyben, és úgy tűnik, a rendőrség meg is találta a kormánypropaganda lapjaiba Zummer Fülöp álnéven írogató „bátor” „újságírót”: valódi neve Szikszai Péter.

Jegyezzük meg ezt a nevet és ezt az arcot! A rendőrség nyomozása alapján ő az, aki a 21. században le meri írni, sőt az Orbán Viktor kicsit sem keresztény kormánya által finanszírozott lapban megengedik neki, hogy leírja azt egy politikai ellenfeléről, egy édesanyáról, hogy „a háttérhatalom biológiai fegyvere”. A cikkben leírt jelzőket utoljára a náci időkben használták zsidó honfitársainkra, és sajnos tudjuk, az hova vezetett. A rendőrség továbbá megnevezte a cikk megjelenésére engedélyt adó szerkesztőt is: dr. Toót-Holló Tamást. Az írás megjelenése után egyébként ismeretlen tettes ellen tettem feljelentést, de a rendőrség elvégezte a munkáját, megtalálta az elkövetőt, és becsületsértés vétsége miatt a Pesti Központi Kerületi Bírósághoz utalta az ügyet" - írta a posztban Szabó Tímea.

Szikszai Péter korábban a HírTV és az Echo TV vezérigazgató-helyetteseként, illetve a Magyar Idők főszerkesztő-helyetteseként is dolgozott.

Szabó Tímea

A rendőrség azonosította a Magyar Nemzet náci cikkét álnéven író kor... mánypropagandistát! Pár napja megírtam, hogy pert nyertem a Magyar Nemzettel szemben az emberi méltóságot durván sértő cikk miatt. A személyiségi jogi perrel párhuzamosan feljelentést is tettem az ügyben, és úgy tűnik, a rendőrség meg is találta a kormánypropaganda lapjaiba Zummer Fülöp álnéven írogató „bátor" „újságírót": valódi neve Szikszai Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


HÍREK
Országszerte megszólalnak a szirénák 11 órakor
Hétfőn tartják a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbáját. Percekig hallani lehet majd a szirénajelzéseket. Mutatjuk, mi fog történni pontosan.

Link másolása

Délelőtt 11 órakor országszerte megszólalnak a szirénák, ugyanis

hétfőn kerül sor a lakossági riasztó rendszer (MoLaRi) hangos üzemű (teljes körű) próbájára

- közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság.

A MoLaRi-rendszert Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád-Csanád, Fejér, Hajdú-Bihar, Heves, Komárom-Esztergom, Pest, Tolna, Vas, Veszprém, Zala megyében és Budapesten építették ki, ennek során 667 lakossági riasztó-tájékoztató, illetve 419 monitoring végpontot telepítettek.

A katasztrófavédelem tájékoztatója szerint a próbánál a következők fognak történni:

• „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a katasztrófariadó jelzését hallják” szöveges részt követően megszólal szirénajelzés, amely egy két percig tartó, váltakozó hangmagasságú, mélyebb tónusú (üvöltő) hang.

• Majd ismét szöveges rész következik: „Figyelem, ez próba! Figyelem, ez próba! Most a veszély elmúlt jelzését hallják”. Ezután ismét szirénajelzés jön, ezúttal a veszély elmúltát jelző: kétszer fél percig tartó, fél perces szünettel megszakított egyenletes hangjelzés.

• A szirénajelzést követően azonnal következik a szöveges rész: „A próbának vége! A próbának vége! A jelzésekkel kapcsolatban a lakosságnak teendője nincs. Ez a rendszer próbája.”

Videó: Angyalföldi MoLaRi. Katasztrófavédelmi próba

Valós riasztás esetén a szirénarendszeren lesugárzott szövegben nem szerepel a „Figyelem ez próba” kifejezés.

Az eredeti menetrend szerint a lakossági riasztó rendszer teljeskörű próbájára a március 7-én került volna sor, de akkor az orosz-ukrán háborús helyzet miatt ez elmaradt.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Orbán Viktor felparcellázná Szlovákiát a szlovák parlament elnöke szerint
Boris Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt egy tévéműsorban.

Link másolása

Boris Kollár, a szlovák parlament elnöke, a Sme Rodina koalíciós kormánypárt vezetője egy vasárnapi televíziós vitában arról beszélt, hogy az orosz agresszió átrendezheti a nemzetközi békerendszert, amely szuverenitást garantál Szlovákiának. A politikus szerint ezt kihasználva, Orbán Viktor "felparcellázná Szlovákiát".

"Nagy-Magyarországról beszélnek, ingatlanokat vásárolnak itt, útleveleket adnak ki. Ez nem vicc!"

- fogalmazott a politikus.

A Ma7.sk tudósítása szerint Kollár többször is Magyarország felől érkező fenyegetésről beszélt a műsorban.

A Telex cikkében megjegyzik, Kollár ingatlanvásárlásról szóló mondatai arra az októberi hírre utalhatnak, amikor a magyar kormány titokban vásárolt értékes ingatlanokat Szlovákiában. A szlovák külügyminiszter akkor magyarázatot kért Szijjártó Pétertől. Ivan Korčok azt kérte, a szlovák felet is vonják be a magyar állam hasonló lépéseibe, de a magyar kormány ezután elállt az üzlettől.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
The Times: Finnország és Svédország már a nyáron csatlakozhat a NATO-hoz
Oroszország azzal fenyegetőzik, hogy ha ez valóban megvalósul, annak „katonai következményei” lesznek.

Link másolása

Finnország már júniusban kérheti a felvételét a NATO-ba, Svédország pedig várhatóan szintén csatlakozik a katonai szövetséghez a nyáron - írja a The Times.

A finn kormányfő, Sanna Marin hétvégén azt mondta, itt az ideje, hogy Finnország újragondolja a NATO-val kapcsolatos álláspontját.

"Oroszország nem az a szomszéd, mint amilyennek gondoltuk" - jelentette ki. Hozzátette, hogy bár nagyon körültekintően járják körbe a témát, nem akarják a kelleténél tovább húzni a döntést, mert a helyzet "nagyon súlyos".

Az orosz-ukrán háború kitörése után, a finn sajtóorgánumok megbízásából készült közvélemény-kutatások alapján a lakosság nagy része támogatná a tagságot.

A svéd miniszterelnök, Magdalena Andersson sem zárta ki a csatlakozás lehetőségét. A kormány jelenleg felülvizsgálja biztonsági helyzetét, a vizsgálat a hónap végéig tart.

Ha mindkét ország valóban csatlakozna a NATO-hoz, a szövetségnek már 32 tagországa lenne. Finnország és Svédország felvétele viszont nagy csapás lenne Oroszország számára, hiszen akkor már északon is határos lenne a NATO-val.

A Kreml már korábban jelezte, hogy ha ez valóban megvalósul, annak "katonai következményei lesznek". Vlagyimir Dzsabarov, az orosz parlamenti felsőház külügyi bizottságának alelnöke múlt héten azt mondta, nem valószínű, hogy a finnek aláírnának valamit az országok elpusztítására.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A pedagógusok 86 százaléka rendelkezik megtakarítással az Állami Számvevőszék felmérése szerint
Az Állami Számvevőszék éppen a sztrájk idején végzett felmérést, amely szerint egész jól élnek a pedagógusok Magyarországon.

Link másolása

Az Állami Számvevőszék márciusban közzétett jelentése szerint meglehetősen jól élnek az utóbbi időben a béremelésért sztrájkoló pedagógusok. A felmérésben - amelyet a Népszava vett észre - a tanárok pénzügyi kultúráját, anyagi helyzetét mérték fel.

A megkérdezettek 86 százaléka azt válaszolta, hogy rendelkezik valamilyen nagyságú megtakarítással - ez a jelentés szerint "rendkívül jó arány".

Azok, akik azt mondták, hónapról-hónapra élnek, az alacsony jövedelmükkel, gyermekeik nevelési költségeivel, illetve idős szüleik támogatásával indokolták a spórolt pénzt hiányát.

A megtakarítással rendelkező válaszadók 75,32 százaléka minden hónapban félre tud tenni valamennyit, a többiek eseti jelleggel.

Arra nem kérdeztek rá a felmérésben, hogy átlagosan mennyi a félretett összeg. Az viszont kiderült, hogy elsősorban folyószámlán tartják a megtakarításaikat, a tudatosabbak (vagy azok, akiknek van annyi, hogy érdemes legyen ezzel foglalkozni) állampapírban, lakástakarék-pénztárban, biztosításban, esetleg befektetési alapban. A jelentés készítői nem tagadják, hogy az eredményből nem lehet általános következtetést levonni, mivel a válaszadók egy része alacsony fizetésről számolt be.

A kutatás szerintük azért volt fontos a pénzügyi kultúra fejlesztése szempontjából, mert a pedagógusuk tudása és viselkedése jelentős hatással van az általuk oktatott tanulók pénzügyi tudatosságára. A cél az volt, hogy felmérjék a különböző szakokon végzett tanárok ismeretei, attitűdje, viselkedése és motivációi közötti különbségeket. Összesen 752 pedagógust kérdeztek meg, akik közül 705-en adtak "érvényes válaszokat" a 21 kérdésre.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk